Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Zsidó-liberális hiszériát keltett Ausztriában, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárt ifjúsági tagozatának toborzóvideóján feltűnik a Hofburg Kastély erkélye, ahonnan 1938-ban kikiáltották az Anschlusst.

Az erkély körüli hazafias mítoszt akarják lerombolni a zsidók és csatlósaik, ezért tárlatvezetéseket indít az úgynevezett bécsi Osztrák Történelem Háza – mely a Hofburg Kastélyben működik –, hogy „leleplezzék” az épület Hitler-erkélyként híressé vált részének mítoszát, amit a szélsőjobboldal emelt köré. Augusztusban az osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt ifjúsági tagozatának toborzóvideójában tűntek fel a róla készült képek, ami hatalmas zsidó-liberális hisztériát felháborodást keltett.

A bécsi múzeum vezetése ezért úgy döntött tárlatvezetésen próbálják meg „demisztifikálni” az ország szempontjából kulcsfontosságú építészeti látványosságot, amely „bizonyos közösségeknek a hatalom jelképe”. Az erkély a múzeum látogatói előtt továbbra is zárva van, csak ablakokon keresztül nézhetik meg. Az első tárlatvezetés „teltházzal” indult, ám mindössze 35-en vettek részt rajta.

A hatóságok biztonsági aggályokra hivatkozva – például az alacsony korlátra – nem nyitották újra az erkélyt, ami akkor vált híressé, amikor Adolf Hitler 1938-ban itt hirdette ki, hogy Ausztriát a Nagynémet Birodalomhoz (Großdeutsches Reich) csatolják.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Magyarországon már több mint két hónapja vége volt a II. világháborúnak, amikor a budapesti összekötő vasúti híd építéséről elhurcoltak, a vasúti peronon elfogott civilekkel együtt.

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) a „náci” ideológia és az SS iránti szimpátia kinyilvánítása miatt ítélt el öt Slovan-szurkolót.

A gyűlést az egyik római lakótelepen rendezték az Olasz Szociális Mozgalom (Movimento Sociale Italiano) nevű fasiszta ifjúsági szervezet két tagja 1978-as meggyilkolásának emlékére.

Másodjára állt bíróság elé az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis a Fővárosi Törvényszéken. A Markó utcai épület tárgyalótermébe ismételten széles vigyorral a képén nézett végig a hallgatóságon. 

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia, Bárdossy László volt az első, aki vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt.

Letakarták egy bécsi protestáns templom ólomüveg ablakait, mert azokon állítólag „antiszemita” motívumok szerepeltek, és az ablakok alkotója tagja volt a NSDAP-nak.

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta a Magyarországhoz az első bécsi döntés után visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens után Magyarország belépett a második világháborúba.

Elítéltek egy angol antiszemita aktivistát, aki a rendőrség szerint „neonáci hitet vallott”, mert meg akart támadni egy sussexi zsinagógát.

Az ottawai orosz nagykövet szerint a kanadai hatóságok „hajlamosak késleltetni a volt nácik elleni pereket”.

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

Egy céges prezentációtechnika tréningre készülve érdekes dolgot fedeztem fel az OpenAI képrajzoló mesterséges intelligenciájával való interakcióban.

A varégok a mai Svédország területén a középkorban letelepedett vikingek. De honnan jöttek ezek a vikingek, akikről a ma emberének a varkocsos, szakállas, baltát lóbáló északi óriások jutnak elsőre az eszébe?

A világháborúban, 1915 szeptemberében vonultam be, mint hadnagy és századparancsnok, a bécsújhelyi akadémia elvégzése után.

Szigorúbb fellépést kér számos zsidó szupremácista prominens a TikTok vezetőitől „a platformon elharapózó antiszemita tartalmak ellen”.