3D nyomtatással készültek a faji háborúra a bebörtönzött finn nemzetiszocialisták

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

A faji háborúra való előkészletek, illetve „terrorösszeesküvés” miatt ítéltek el finn nemzetiszocialista fiatalokat.

 Az aktivisták a vád szerint „3D-s nyomtatással készült félautomata fegyverek felhasználását tervezték nem fehér bevándorlók, vallási kisebbségek, illetve a kulcsfontosságú infrastruktúra ellen”.

Három nemzetiszocialista férfit ítélt el a Helsinkitől egy órára északra lévő finnországi Lahti bírósága „terrorista szándékkal elkövetett bűncselekmények” miatt, beleértve ebbe bevándorlók, vallási kisebbségek, politikai ellenfelek, illetve a kulcsfontosságú infrastruktúra elleni támadások kidolgozását.

Archívum

Előzőleg az ügyészek a bíróságon tartottak előadást, hogy szerintük hogyan tervezték el a későbbi elítéltek 3D-s nyomtatással készült félautomata fegyverek felhasználását a támadásokhoz. A terrorper ritkaságszámba ment Finnországban, ahol az ország titkosszolgálata, a SUPO jellemzően magányos farkas iszlamista támadókra vagy a szélsőjobb felől fenyegető veszélyekre figyelmeztet.

Az első számú gyanúsítottat, egy 29 éves férfit három év négy hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság terrorista szándékkal, lőfegyverrel elkövetendő súlyos bűncselekményre való felkészülés, valamint mások terrorcselekmény elkövetésére való kiképzése, illetve kábítószerrel kapcsolatos vádak miatt.

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

A gyűlést az egyik római lakótelepen rendezték az Olasz Szociális Mozgalom (Movimento Sociale Italiano) nevű fasiszta ifjúsági szervezet két tagja 1978-as meggyilkolásának emlékére.

Első fokon pénzbüntetéssel sújtotta a Szentesi Járásbíróság azt a férfit, aki tavaly decemberben egy horogkeresztes zászlót rakott ki lakásának ablakába – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-t.

Az alábbi nyilatkozatot Paula Hitler (1896. január 21. - 1960. június 1.), a Führer egyetlen lánytestvére 1957-ben tette, újra kifejezve meggyőződését, ahogy 12 évvel korábban, szeretett fivérének halálát követően.

1945. február 11-én a budapesti német-magyar helyőrség lőszere és élelme fogytán volt, a magyar főváros fegyveresen nem volt tovább tartható.

A Patriot Front fehér nacionalista csoport öt tagját börtönbüntetésre ítélték, mert „összeesküvést szőttek” egy idahói LGBTQ+ Pride-vonaglás ellen.

„A közelgő győzelem lehetőséget ad Németországnak az európai zsidókérdés megoldására, ami véleményem szerint kötelességünk is. A kívánatos megoldás: minden zsidót kitenni Európából.

1944. április 3-án a déli órákban az amerikai légierő végrehajtotta Budapest ellen az első terrorbombázást a második világháború során.

Május 9-én hajnalban nyolc határozott ember betört az újvidéki Crni Ovan közösségi kávézóba, ahol felforgatták az asztalokat és a székeket, s az elborított bútorokra kifeszítették Vajdaság tartomány zászlaját – szomorkodik a szélsőbalos Mérce.

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

A New York-i Citibank kirúgta egyik alkalmazottját, aki Instagramon „politikailag nem korrekt” megnyilvánulást tett közzé a Führerrel kapcsolatban.

A liberális brit bíróság „elkötelezett fajgyűlölőknek” nevezte őket, akik a bíró szerint „terrorizmusra buzdítottak”.

A vérzivataros 20. század során több híres és hírhedt személyiség is megfordult a szegedi Csillag börtön celláiban.

A cionista német hatóságok vizsgálódnak, ugyanis egy olyan videó terjedt el, amelyben egy hazafias viseletbe öltözött férfi osztogatott léggömböket óvodásoknak.

Az Adidas megtiltotta a vásárlóknak, hogy az újonnan kiadott német mez 44-es számmal ellátott változatát megvásárolják, ugyanis a szám a média képviselői szerint nagyon hasonlít a német Schutzstaffel (SS) által használt szimbólumra.

Az SS birodalmi vezetőjének, Heinrich Himmlernek a szervezeten belül 1941 februárjától saját kísérőzászlóalja (Begleit-Bataillon) volt, amely a testőrség feladatait is ellátta. Hitler 1943 februárjában parancsot adott, hogy ebből a kötelékből szervezzenek egy rohamdandárt.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

A kérdésben Sztálin mondta ki a döntő szót a magyar fegyverszüneti delegációnak: nem kell háborús bűnösként eljárni a volt kormányzó ellen, mert „öregember az már és mégiscsak fegyverszüneti ajánlatot tett 1944 őszén”.

A rejtélyes kép a sztálini Szovjetunióban készült, és ugyan a fotós eredeti szándéka szerint semmi riasztó nincs benne, a kép készítőjét alig egy évvel később likvidálta az államhatóság.

A vikingek többek voltak puszta vérszomjas kalózoknál: telepesek, földbirtokosok, gazdák, s legfőképp leleményes politikai érzékkel megáldott kereskedők.

1945. január 24-én munka után hazafelé menet Budapesten, a Bethlen Gábor utcában mellém toppant két tatárképű szovjet katona, és fegyverrel egy közeledő, civilekből álló csoportba kényszerített.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Amerikában egy néger megerőszakolt egy fehér nőt. Semmi különös, csak a mindennapi rutin.

A fehér genocídium fogalmát még a Donald Trump győzelmében jelentős szerepet játszó amerikai Alt-Right (Alternatív Jobboldal) mozgalom identitárius vagy „fehér nacionalista” értelmiségi holdudvara dobta be a köztudatba.

Az egyik gránát felrobbant a lövészárokban, ahol legalább húsz bajtársam tartózkodott. Mindenkit beborított a por és a füst, egyesek testét szétszaggatta a szétrepülő acél. Négyen meghaltak. Többen halálosan megsebesültek.

Egy idős amerikai zsidó férfi, Werner Meritz azt állítja, hogy ő és a csapata fogta el és kínozta meg Julius Streicher újságírót, Adolf Hitler barátját és bizalmasát egy ausztriai faluban 1945-ben.

Százmillióra becsülik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát a világon, hazánkban is százezrek vesztették életüket. Ennél is többen voltak azok, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított.