A sztálini terror áldozataira emlékeztek Moszkvában

Euronews

Kövess minket -on és -en!

Virágokkal és kongatással rótták le kegyeletüket a sztálini terror elszenvedőinek emlékművénél Moszkvában, a politikai elnyomás áldozatainak oroszországi emléknapján.

A szoborcsoportot, amint 2017-ben Vlagyimir Putyin elnök avatott fel, sokan a múlttal való szembenézés egyik szimbolikus elemeként tartják számon.

"Úgy vélem, hogy a történelem ezen korszakának tanulságait, a tragikus események emlékét folyamatosan fel kell idéznünk, életben kell tartanunk, generációról generációra. Csak így tehetünk szert annyi bölcsességre, hogy soha ne engedjük megismétlődni ezeket az eseményeket" - mondta Vlagyimir Lukin, orosz felsőházi képviselő.

Archívum

A Szovjetuniót 1924-től 1953-as haláláig irányító Sztálin megítélése a mai napig igen vegyes: sokan véres kezű diktátorként tekintekek rá, de vannak akik a háború megnyerése és a gazdasági kilábalás miatt "hősként" tisztelik Oroszországban.

Kövess minket -on és -en!

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Hollandiában kitették az internetre, hogy kik lehettek nemzetiszocialista aktivisták az országban a német uralom időszaka alatt.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

Csaknem 80 évvel a második világháború befejezése után állhat bíróság elé egy 100 éves volt SS-tag. Gregor Formaneket a sachsenhauseni koncentrációs táborban elkövetett „3322 gyilkosságban való bűnrészességgel” vádolják.

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

1943 elejére az SS vezetése a múlt évben engedélyezett 30 000 fős keretet időközben 50 000 főre akarta emelni Magyarországon.

A Titanicot is megtaláló Robert Ballard fotózta le a német tengeralattjárót, ami a Mexikói-öbölig jutott. Az U–166 négy amerikai hajót is süllyesztett el, mielőtt az amerikai haditengerészet ráakadt.

Az alábbi történetet D. S. tartalékos utász főhadnagy mesélte el nekünk a valgai tiszti hadifogolytáborban.

Az utóbbi öt évtized folyamán a nyugati balliberális közvélemény(de)formáló értelmiség világnézetében a korábban egyeduralkodónak számító ortodox marxizmus egyre inkább teret vesztett a reformista (frankfurti iskolás) kulturmarxizmussal szemben.

Nemrég disztopikus gondolatkísérletként felvetettem, hogy a „fehér probléma” végső megoldásaként még az is megtörténhet, hogy az afrobolsevizmus egész egyszerűen illegálisnak nyilvánítja a fehérséget (a fehérként való létezést).

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A német páncélos fegyvernem által 1941 őszéig elért sikerek sokkal inkább a csapatok kiképzettségének, a harcjárművekbe szerelt híradóeszközök útján megvalósult céltudatos vezetésnek és a gyakorlatban nagyrészt bevált szervezeti formáknak voltak köszönhetőek.

Hadifogságból hazatérésünk után az illetékes hatóságok sokszor tették fel nekünk a kérdést: miért nem álltunk át, miért nem adtuk meg magunkat?

Ez az interjú 10 éve a Deutsche Stimme c. német lapban jelenet meg Dr. Wolfgang Schmidtkével, aki  1969-től 1972-ig a pretóriai egyetem virológiai intézetében dolgozott, majd 1972-ben a zürichi egyetemen virológus doktorrá avatták. 

Gyászhírek és gyásztáviratok a gyászkeretes újságokban, sírva dolgozó munkásnők a hangulatjelentésekben, és az időjárás-jelentést is kiszorító rádióközvetítések.

Egy történész szerint Adolf Hitlernek nem két, hanem három öccse volt, mert egy fivére, akiről korábban azt gondolták, hogy hamarabb született nála, valójában később született és napokon belül elhunyt.