Kövess minket -on és -en!

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Az idei már a második alkalom volt, hogy a Légió Hungária és a Betyársereg közös rendezvénnyel tisztelgett Budapest védői és az 1945. február 11-én este megindult Kitörés hősei előtt.

Magyar fejlesztésű hadieszközök a II. világháborúban

A tavalyi évhez hasonlóan ismét Vári-Kovács Péter színművész volt a rendezvény házigazdája. Rövid megnyitó beszéde után a világháborús fegyverek szakértője, Gál Attila fegyverműszerész lépett a színpadra. Teltházas előadásában olyan hadieszközöket mutatott be, amelyeket magyar mérnökök terveztek és a II. világháborúban használták őket.

Az első ilyen fegyver a Király Pál által fejlesztett, korszakában egyedülálló 39M Király-géppisztoly volt. Az érdekfeszítő előadásban részletesen ismertette a fegyver működési elvét és különleges tulajdonságait. Ezt követően a magyar fejlesztésű gránátok kerültek sorra a prezentációban. Ezek közül a Vécsey-gránátról beszélt hosszabban az előadó, kiemelve, hogy ez a hadieszköz kisebb módosításokkal 2009-ig használatban volt a Magyar Honvédségnél.

Részletesen bemutatta a 44M buzogányvetőt is, melyet a köznyelvben Szálasi-röppentyűként ismernek. Gál Attila kiemelte, hogy ez az egyszerű, de rendkívül hatékony eszköz a legvastagabb, akár 300 mm-es páncéllemezt is képes volt átütni. Az előadás végére kiderült, hogy a magyar hadmérnökök sokszor korukat megelőző megoldásokra voltak képesek, de a korlátozott hadianyag-termelés miatt ezek a fegyverek nem tudták érdemben befolyásolni a harcokat.

Feltörni az Enigmát – A kódgép igazi története

A következő előadás a legendákkal övezett német Enigma kódgép feltöréséről szólt, melyet Teleki Sándor programfejlesztő informatikus prezentált. Bár a bemutatott képek között több matematikai egyenlet is megbújt, mégis élvezhető, könnyen befogadható előadást hallhatott a zsúfolásig megtelt teremben a közönség.

Az előadó érthetően vezette be hallgatóságát a kódolás és kódfejtés alapjaiba, majd végigkísérte a különböző típusokat és azok feltörésének folyamatát. Az előadás végére szertefoszlott az a hamis hiedelem, amely Alan Turing nevéhez köti az Enigma feltörését. A konklúzió szerint az Enigma feltörése a lengyeleknek és az amerikaiaknak sikerült, míg a britek a jelentős erőforrás-ráfordítás ellenére nem jutottak döntő eredményre.

Kerekasztal-beszélgetés és kegyeleti megemlékezés

Széles témaspektrumot felölelő beszélgetés következett Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője, Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja és Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője részvételével. Olyan aktuális történéseket boncolgattak, mint a Magyarságkutató Intézet konferenciája vagy a Mazsihisz Kitörés túra elleni támadása.

Az egész napos rendezvény legfelemelőbb pillanatait a kegyeleti megemlékezés jelentette. Itt egy görög, egy német és egy spanyol nacionalista mozgalom küldöttje is beszédet mondott. Őket Incze Béla követte, aki egy mikszáthi képpel, az Új Zrínyiász című regény segítségével mutatta be egy névtelen magyar hős történetét. A történet főszereplője végül a megemlékezés helyszínére érve, látva a tisztelgők tömegét, kijelenti: „Megérte!”.

A megemlékezést koszorúzás követte, a hagyományos katonai Vagyunk-rítust pedig Halász Géza vezényelte le. Beszédében rámutatott, hogy a hősökre való emlékezéssel az Istentől adott emelkedett létszemlélet útját kell követni. A rítus végén többszáz torokból zengett a válasz: „Vagyunk!”.

Zárszó és filmvetítés

A konferencia programját filmvetítés zárta. Hat olyan zenés rövidfilmet láthattak a résztvevők, melyek 1942 és 1944 között készültek. A válogatást a „Rémhír” című alkotás zárta, amely Budapest körülzárása előtt két nappal került a mozikba.

A Körbezárt Idealizmus Konferencia sikerével hitet tett amellett, hogy a magyar hazafiaknak joguk van emlékezni a történelem eseményeire. A szervezők egyöntetű válasza a látogatók kérdésére: 2027-ben is lesz Körbezárt Idealizmus Konferencia.

Forrás: A Körbezárt Idealizmus Konferencia szervezőinek hivatalos beszámolója

Kövess minket -on és -en!

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

A Little Rock-i négereket sokkolta, hogy a hétvégén a nemzetiszocialista Blood Tribe csoport tartott felvonulást a város több pontján.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.