Kövess minket -on és -en!

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Az idei már a második alkalom volt, hogy a Légió Hungária és a Betyársereg közös rendezvénnyel tisztelgett Budapest védői és az 1945. február 11-én este megindult Kitörés hősei előtt.

Magyar fejlesztésű hadieszközök a II. világháborúban

A tavalyi évhez hasonlóan ismét Vári-Kovács Péter színművész volt a rendezvény házigazdája. Rövid megnyitó beszéde után a világháborús fegyverek szakértője, Gál Attila fegyverműszerész lépett a színpadra. Teltházas előadásában olyan hadieszközöket mutatott be, amelyeket magyar mérnökök terveztek és a II. világháborúban használták őket.

Az első ilyen fegyver a Király Pál által fejlesztett, korszakában egyedülálló 39M Király-géppisztoly volt. Az érdekfeszítő előadásban részletesen ismertette a fegyver működési elvét és különleges tulajdonságait. Ezt követően a magyar fejlesztésű gránátok kerültek sorra a prezentációban. Ezek közül a Vécsey-gránátról beszélt hosszabban az előadó, kiemelve, hogy ez a hadieszköz kisebb módosításokkal 2009-ig használatban volt a Magyar Honvédségnél.

Részletesen bemutatta a 44M buzogányvetőt is, melyet a köznyelvben Szálasi-röppentyűként ismernek. Gál Attila kiemelte, hogy ez az egyszerű, de rendkívül hatékony eszköz a legvastagabb, akár 300 mm-es páncéllemezt is képes volt átütni. Az előadás végére kiderült, hogy a magyar hadmérnökök sokszor korukat megelőző megoldásokra voltak képesek, de a korlátozott hadianyag-termelés miatt ezek a fegyverek nem tudták érdemben befolyásolni a harcokat.

Feltörni az Enigmát – A kódgép igazi története

A következő előadás a legendákkal övezett német Enigma kódgép feltöréséről szólt, melyet Teleki Sándor programfejlesztő informatikus prezentált. Bár a bemutatott képek között több matematikai egyenlet is megbújt, mégis élvezhető, könnyen befogadható előadást hallhatott a zsúfolásig megtelt teremben a közönség.

Az előadó érthetően vezette be hallgatóságát a kódolás és kódfejtés alapjaiba, majd végigkísérte a különböző típusokat és azok feltörésének folyamatát. Az előadás végére szertefoszlott az a hamis hiedelem, amely Alan Turing nevéhez köti az Enigma feltörését. A konklúzió szerint az Enigma feltörése a lengyeleknek és az amerikaiaknak sikerült, míg a britek a jelentős erőforrás-ráfordítás ellenére nem jutottak döntő eredményre.

Kerekasztal-beszélgetés és kegyeleti megemlékezés

Széles témaspektrumot felölelő beszélgetés következett Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője, Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja és Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője részvételével. Olyan aktuális történéseket boncolgattak, mint a Magyarságkutató Intézet konferenciája vagy a Mazsihisz Kitörés túra elleni támadása.

Az egész napos rendezvény legfelemelőbb pillanatait a kegyeleti megemlékezés jelentette. Itt egy görög, egy német és egy spanyol nacionalista mozgalom küldöttje is beszédet mondott. Őket Incze Béla követte, aki egy mikszáthi képpel, az Új Zrínyiász című regény segítségével mutatta be egy névtelen magyar hős történetét. A történet főszereplője végül a megemlékezés helyszínére érve, látva a tisztelgők tömegét, kijelenti: „Megérte!”.

A megemlékezést koszorúzás követte, a hagyományos katonai Vagyunk-rítust pedig Halász Géza vezényelte le. Beszédében rámutatott, hogy a hősökre való emlékezéssel az Istentől adott emelkedett létszemlélet útját kell követni. A rítus végén többszáz torokból zengett a válasz: „Vagyunk!”.

Zárszó és filmvetítés

A konferencia programját filmvetítés zárta. Hat olyan zenés rövidfilmet láthattak a résztvevők, melyek 1942 és 1944 között készültek. A válogatást a „Rémhír” című alkotás zárta, amely Budapest körülzárása előtt két nappal került a mozikba.

A Körbezárt Idealizmus Konferencia sikerével hitet tett amellett, hogy a magyar hazafiaknak joguk van emlékezni a történelem eseményeire. A szervezők egyöntetű válasza a látogatók kérdésére: 2027-ben is lesz Körbezárt Idealizmus Konferencia.

Forrás: A Körbezárt Idealizmus Konferencia szervezőinek hivatalos beszámolója

Kövess minket -on és -en!

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.