Kövess minket -on és -en!

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Az idei már a második alkalom volt, hogy a Légió Hungária és a Betyársereg közös rendezvénnyel tisztelgett Budapest védői és az 1945. február 11-én este megindult Kitörés hősei előtt.

Magyar fejlesztésű hadieszközök a II. világháborúban

A tavalyi évhez hasonlóan ismét Vári-Kovács Péter színművész volt a rendezvény házigazdája. Rövid megnyitó beszéde után a világháborús fegyverek szakértője, Gál Attila fegyverműszerész lépett a színpadra. Teltházas előadásában olyan hadieszközöket mutatott be, amelyeket magyar mérnökök terveztek és a II. világháborúban használták őket.

Az első ilyen fegyver a Király Pál által fejlesztett, korszakában egyedülálló 39M Király-géppisztoly volt. Az érdekfeszítő előadásban részletesen ismertette a fegyver működési elvét és különleges tulajdonságait. Ezt követően a magyar fejlesztésű gránátok kerültek sorra a prezentációban. Ezek közül a Vécsey-gránátról beszélt hosszabban az előadó, kiemelve, hogy ez a hadieszköz kisebb módosításokkal 2009-ig használatban volt a Magyar Honvédségnél.

Részletesen bemutatta a 44M buzogányvetőt is, melyet a köznyelvben Szálasi-röppentyűként ismernek. Gál Attila kiemelte, hogy ez az egyszerű, de rendkívül hatékony eszköz a legvastagabb, akár 300 mm-es páncéllemezt is képes volt átütni. Az előadás végére kiderült, hogy a magyar hadmérnökök sokszor korukat megelőző megoldásokra voltak képesek, de a korlátozott hadianyag-termelés miatt ezek a fegyverek nem tudták érdemben befolyásolni a harcokat.

Feltörni az Enigmát – A kódgép igazi története

A következő előadás a legendákkal övezett német Enigma kódgép feltöréséről szólt, melyet Teleki Sándor programfejlesztő informatikus prezentált. Bár a bemutatott képek között több matematikai egyenlet is megbújt, mégis élvezhető, könnyen befogadható előadást hallhatott a zsúfolásig megtelt teremben a közönség.

Az előadó érthetően vezette be hallgatóságát a kódolás és kódfejtés alapjaiba, majd végigkísérte a különböző típusokat és azok feltörésének folyamatát. Az előadás végére szertefoszlott az a hamis hiedelem, amely Alan Turing nevéhez köti az Enigma feltörését. A konklúzió szerint az Enigma feltörése a lengyeleknek és az amerikaiaknak sikerült, míg a britek a jelentős erőforrás-ráfordítás ellenére nem jutottak döntő eredményre.

Kerekasztal-beszélgetés és kegyeleti megemlékezés

Széles témaspektrumot felölelő beszélgetés következett Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője, Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja és Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője részvételével. Olyan aktuális történéseket boncolgattak, mint a Magyarságkutató Intézet konferenciája vagy a Mazsihisz Kitörés túra elleni támadása.

Az egész napos rendezvény legfelemelőbb pillanatait a kegyeleti megemlékezés jelentette. Itt egy görög, egy német és egy spanyol nacionalista mozgalom küldöttje is beszédet mondott. Őket Incze Béla követte, aki egy mikszáthi képpel, az Új Zrínyiász című regény segítségével mutatta be egy névtelen magyar hős történetét. A történet főszereplője végül a megemlékezés helyszínére érve, látva a tisztelgők tömegét, kijelenti: „Megérte!”.

A megemlékezést koszorúzás követte, a hagyományos katonai Vagyunk-rítust pedig Halász Géza vezényelte le. Beszédében rámutatott, hogy a hősökre való emlékezéssel az Istentől adott emelkedett létszemlélet útját kell követni. A rítus végén többszáz torokból zengett a válasz: „Vagyunk!”.

Zárszó és filmvetítés

A konferencia programját filmvetítés zárta. Hat olyan zenés rövidfilmet láthattak a résztvevők, melyek 1942 és 1944 között készültek. A válogatást a „Rémhír” című alkotás zárta, amely Budapest körülzárása előtt két nappal került a mozikba.

A Körbezárt Idealizmus Konferencia sikerével hitet tett amellett, hogy a magyar hazafiaknak joguk van emlékezni a történelem eseményeire. A szervezők egyöntetű válasza a látogatók kérdésére: 2027-ben is lesz Körbezárt Idealizmus Konferencia.

Forrás: A Körbezárt Idealizmus Konferencia szervezőinek hivatalos beszámolója

Kövess minket -on és -en!

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Dieppe kis csendes halászvároska Normandia keleti peremén, a Bethune folyócska tölcsér alakú torkolatának két oldalán terül el a La Manche csatornánál.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.