Kövess minket 
-on és 
-en!
A 2000-es évek közepén fejeződött be a feltárása annak a második világháborús, német Tigris II-es nehézharckocsinak, amelynek leleteire már a XXI. században találtak rá a Pest megyei Csemő-Hantháza közelében.
A tank maradványai ugyan „csak” körülbelül 4,5 tonnát nyomnak, de a lelet nemzetközi viszonylatban így is jelentős, mert az egész világon csak nyolc ilyen páncélos létezik, és a világháború éveiben is összesen 488 példány készült belőle. A csaknem 70 tonnás monstrumokból, amelyeknek sem az akkori szovjet, sem a korabeli szövetséges hadseregben nem volt ellenfele, több mint 130 került Magyarországra, köztük a megtalált és feltárt 313-as számú páncélos.
A német 503-as nehézpáncélos- osztályt – amelyhez a feltárt Tigris II-es harckocsi, népszerűbb nevén Királytigris mellett további 44 ilyen típusú tank tartozott – a második világháború utolsó szakaszában, 1944 októberében egy kiképzőbázisról vezényelték Magyarországra azzal a céllal, hogy avatkozzon be a Debrecen térségében akkor már javában zajló nagy páncélosütközetbe. A hazai belpolitikai események azonban más forgatókönyvet írtak a német egység számára, hiszen október 15-én a Horthy Miklós kormányzó által előkészített kiugrási kísérlet miatt az alakulatot a budai Várba vezényelték. Horthy Miklós sikertelen és a Magyar Királyi Honvédség által sem támogatott kiugrási kísérletetét követően az 503-as nehézpáncélos-osztály parancsot kapott arra, hogy vonuljon Szolnok alá, és tartóztassa fel az Alföldön hömpölygő szovjeteket. Ezt követően ismét a Duna–Tisza közére került az egység.
Az alakulatról és a benne szolgálatot teljesítő 313-as nehézpáncélosról több visszaemlékezés is említést tesz, illetve még ma is él az a parancsnok (2006), Freiherr von Rosen Richard, akinek a századához a megtalált harckocsi tartozott. – Annak a bevetésnek, amelyben ez a páncélos odaveszett, különösen jó leírása maradt fenn, az egész akció nyomon követhető. A visszaemlékezések szerint november 2-án az egység parancsot kapott, hogy Ceglédtől törjön előre Örkény felé. Az alakulat előrenyomulás közben tüzet kapott egy szovjet egységtől, így a német nehézpáncélosok szétszóródtak, hogy felvegyék a harcot az ellenséggel. Ez lett a 313-as harckocsi veszte, mert ezen a területen 60 éve egy tó volt, és a környék mocsaras vidéke nagyon nehéz terepakadályt jelentett a több tíz tonnás acélszörnyeknek. A páncélos megsüllyedt a vizenyős területen, és elakadt. Az akció ennek ellenére folytatódott, de egy másik Királytigris hátramaradt biztosítani a megsüllyedt társát. Megpróbálták kihúzni a tankot a sárból, de nem jártak sikerrel, így a parancsnok nem tehetett mást, mint elrendelte a harckocsi megsemmisítését, hogy az értékes haditechnika ne kerüljön szovjet kézre – közölte Takáts László, a feltárást végző Magyar Roncskutatók Egyesületének (MRE) alapító tagja.
A harckocsi története dicstelen véget ért. – Valószínűsíthető, hogy a másik Tigris II-es hátulról, a torony és a test közé leadott több lövéssel lőtte ki a most megtalált páncélost. Miután az osztály elvonult, a szovjet csapatok megtalálták a harcképtelen tankot, s feljegyezték annak helyzetét. Később a dokumentáció segítségével megkeresték a Királytigrist, s „hasznosították” a csaknem 70 tonnás páncélost. A nyomok és a visszaemlékezések arról tanúskodnak, hogy a páncélos testét telerakták robbanóanyaggal, és a harckocsit elemeire robbantották. A darabok szétrepültek a környéken, akadt olyan több mint 300 kilogrammos alkatrész, amely a tanktól 73 méterre landolt – mondta el Kocsis István, az MRE tagja.
A felrobbantott páncélos alkatrészei több száz méter átmérőjű körben szóródtak szét. – Az elemeire szétrobbant tank nagy részét újrahasznosításra elhordták a szovjetek, más részét a környékbeli tanyákon lakók szedték össze. Csirkeitatónak, szögegyengetőnek, disznóólaljzatnak vagy éppen disznósajtlenyomónak használták. Így akadtunk rá mi is a páncélosra. Már gyermekkoromban sok történetet hallottam arról, hogy a környéken egy német nehézpáncélos maradványai vannak a földben, s amikor az elmúlt években bejártam az itteni tanyákat és harckocsialkatrészeket találtam a környező házaknál, egyértelművé vált, hogy egy komolyabb lelet lehet a föld mélyén. A tank feltételezett helyét a helyiek mutatták meg – elevenítette fel a felderítés eseményeit Takáts László.
A feltárási munkákat a Hadtörténeti Múzeum és a ceglédi Kossuth Múzeum szakmai felügyelete mellett az érintett hatóságok engedélyével a Magyar Roncskutatók Egyesülete végezte el. – Amikor először kijöttünk a helyszínre, és egy fémdetektorral felmértük a terepet, a műszer egyértelműen jelezte, hogy komoly leletanyag nyomára bukkantunk. Aztán ástunk egy kutatógödröt, ahonnan több mint egy tonna leletanyagot hoztunk felszínre. Ezt követően egy alapos műszeres mérés már azt is kimutatta, hogy még többtonnányi fém lapul a föld alatt. A területet csaknem másfél méter mélyen átvizsgáltuk, s a környező tanyákról begyűjtöttük az alkatrészeket. A leleteket a fővárosba szállítottuk, s ott a Bolyai Haditechnikai Parkban állították ki a 313-as számú Királytigris 4,5 tonnányi maradványait. Az alkatrészeket egy méretarányos vázra helyezték majd, s így a roncsok már élethűbb képet adnak az egykori páncélosról – fogalmazott Kocsis István.
|
|
|
|
|
|
A Magyar Roncskutatók Egyesületének elnöke elmondta: a szervezet ezzel a közös munkával debütált, de a jövőben további második világháborús leletanyagok feltárását tervezik. – Az MRE civil egyesület, melynek 15 tagja van, köztük történészek, műszerészek, gépészmérnökök. Az alföldi Királytigris csak az első munka volt, a jövőben újabb leletek felkutatását, feltárását és kiállítását szeretnénk megszervezni és elvégezni. Az országban számtalan mendemonda kering egészben elásott páncélosról, második világháborús haditechnikai ritkaságokról, és a becslések szerint háromezer repülőgép zuhant le az ország területén. Ezeknek a történeteknek szeretnénk a jövőben utánajárni – jelentette ki Légrády Lajos, az MRE elnöke.
.jpg)
