Kövess minket -on és -en!

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

A felvétel egy korabeli portugál filmhíradóból származik, a kommentárból és a jelenetekből az derül ki, hogy a német csapatok megsegíteni érkeztek hazánkat a Szovjetunióval szemben.

Bár Portugália nem vett részt a második világháborúban, ám az ország Salazar-féle vezetése konzervatív-autoriter, antikommunista rendszert működtetett.

A film szövege így szól:

"Jó szándékkal és együttérzéssel érkeznek német csapatok Magyarországra, hogy megsegítsék a magyar nemzetet a bolsevizmus elleni harcban! Az út Budapestre… Kastélyok a Duna felett Budapesten."

A felvételeken látható még, ahogy tömegek vannak kint az utcákon és üdvözlik a bolsevizmus elleni harchoz támogatást nyújtó németeket, ahogy egy magyar rendőr kedélyesen beszélget egy német katonával, és egyértelmű utalások a magyar rendőrség és németek való barátságos viszonyára. 

A felvételen azonosíthatók Sd.Kfz. 251/7 utász lövészpáncélosok, StuG. III rohamlövegek, illetve a "Puma" Sd.Kfz. 234/2, ami egy nyolckerekű nehéz felderítő páncélgépkocsi volt. Mivel a felvételek március 15-i jelzettel érkeztek Portugáliába, ezért feltételezhető, hogy a felvételt néhány nappal a német bevonulást követő követően is forgatták. A helyszínt tekintve meglehetősen biztosak lehetünk abban, hogy az utcai jelenetek esetében a stáb nem egy külföldön forgatott helyszínt "adott el" Magyarországként, erre utalnak a kimerevített filmkockákon olvasható magyar boltfeliratok és korabeli plakátok.

A film talán legérdekesebb része a magyar lakosság többségének németek iránti szimpátiájának nyilvánvalósága, amit bárki megerősíthet, aki élt abban az időben, vagy akinek szülei, nagyszülei meséltek róla. A magyar emberek barátságosan fogadták a német csapatokat, az egy évvel később érkező bolsevik hordát már kevésbé.

Kövess minket -on és -en!

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.