Kövess minket -on és -en!

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

A felvétel egy korabeli portugál filmhíradóból származik, a kommentárból és a jelenetekből az derül ki, hogy a német csapatok megsegíteni érkeztek hazánkat a Szovjetunióval szemben.

Bár Portugália nem vett részt a második világháborúban, ám az ország Salazar-féle vezetése konzervatív-autoriter, antikommunista rendszert működtetett.

A film szövege így szól:

"Jó szándékkal és együttérzéssel érkeznek német csapatok Magyarországra, hogy megsegítsék a magyar nemzetet a bolsevizmus elleni harcban! Az út Budapestre… Kastélyok a Duna felett Budapesten."

A felvételeken látható még, ahogy tömegek vannak kint az utcákon és üdvözlik a bolsevizmus elleni harchoz támogatást nyújtó németeket, ahogy egy magyar rendőr kedélyesen beszélget egy német katonával, és egyértelmű utalások a magyar rendőrség és németek való barátságos viszonyára. 

A felvételen azonosíthatók Sd.Kfz. 251/7 utász lövészpáncélosok, StuG. III rohamlövegek, illetve a "Puma" Sd.Kfz. 234/2, ami egy nyolckerekű nehéz felderítő páncélgépkocsi volt. Mivel a felvételek március 15-i jelzettel érkeztek Portugáliába, ezért feltételezhető, hogy a felvételt néhány nappal a német bevonulást követő követően is forgatták. A helyszínt tekintve meglehetősen biztosak lehetünk abban, hogy az utcai jelenetek esetében a stáb nem egy külföldön forgatott helyszínt "adott el" Magyarországként, erre utalnak a kimerevített filmkockákon olvasható magyar boltfeliratok és korabeli plakátok.

A film talán legérdekesebb része a magyar lakosság többségének németek iránti szimpátiájának nyilvánvalósága, amit bárki megerősíthet, aki élt abban az időben, vagy akinek szülei, nagyszülei meséltek róla. A magyar emberek barátságosan fogadták a német csapatokat, az egy évvel később érkező bolsevik hordát már kevésbé.

Kövess minket -on és -en!

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.