Kövess minket -on és -en!

Eugene Terre'Blanche 1970-ben alapította meg az Afrikaaner Felszabadítási Mozgalmat.

Karizmatikus személyisége és szónoki képessége révén a mozgalom tábora egyre nőtt, állítólag volt, mikor a taglétszám elérte a 70 ezer főt. 

 1991-ben az akkori miniszterelnök Terre'Blanche szülővárosában, Ventersdorpban tartott beszédet, melyben az apartheid rendszer helyett a fekete Nelson Mandelanak akarta átadni a hatalmat. Ezt az AWB tagjai nem nézték tétlenül, tagjai és az AWB mellett álló namíbiai fehér gazdák egy jelentős csoportja a rendőrökkel is összecsaptak.

Ez volt az első eset a 43 éves apartheid rendszer során, hogy fehér rendőrök fehér tüntetőt öltek meg. Mindkét oldalon, az AWB és a rendőrség oldalán is körülbelül 2000-en vettek részt, az AWB tagjai is fel voltak önvédelmi fegyverekkel szerelkezve (pisztolyok, vadászpuskák). Összesen három AWB tag (AF Badenhorst, GJ Koen és JD Conradie) és egy járókelő vesztette életét. Hat rendőr, 13 AWB tag, és 29 civil sérült meg.

Eugén Ney Terreblanche (vagy más írásmódban Terre'Blanche) Hugenotta francia ősöktől származott, akik 1704-ben hagyták el Franciaországot. Nagyapja harcolt a második búr háborúban, az apja pedig a Dél-Afrikai Védelmi Erőknél szolgált. Az 1941. január 31-én született Terre'Blanche is folytatta ősei hagyományát és maga is fegyveres testületnél szolgált, mégpedig altisztként a dél-afrikai rendőrség gárda egységénél, amelynek feladata volt a kabinet védelme. Érdekes, hogy neve magyarra fordítása fehér földet jelent.

1993. június 25-én, az AWB, és más nemzeti erők mintegy 3000 tagja megrohamozta a Kemptom ParkWord Trade Centert Johannesburgban. A támadás idején ez az épület adott otthont egy olyan kongresszusnak, ahol Dél-Afrika jövőjéről, és az apartheid eltörléséről folytattak tárgyalásokat. A tüntetés békésnek indult, azután a hangulat egyre felfokozódott, fehér fegyveresek érkeztek, majd egy Vipera típusú páncélautóval betörték az üvegfalat, a rendőrsorfal sem tudta megállítani a fegyveresek benyomulását. Habár a fegyveresek nagy kárt okoztak az épületben és a berendezésekben, de a fekete politikusoknak haja szála sem görbült meg. Majd elmondtak egy imát és békésen - a rendőrséggel megegyezve - kivonultak az épületből. Ennek egyik egyik legfőbb negatívuma az lett a fehérekre nézve, a fegyvertartást megszigorították, az egyenruhát betiltották, illetve tüntetéseken nem takarhatják el azóta az arcukat.

Terre'Blanche médiaszereplései leginkább a 90-es években volt jelentősebbnek nevezhető, ekkor például még dokumentumfilm is készült róla és több interjút is adott. 1997-ben lemondott a mozgalom vezetői tisztjéről.

2001. június 17-én Terre'Blanche-ot 6 év börtönre ítélték, amiből 3 évet kellett letöltenie. A vád bántalmazás egy benzinkutas ellen és gyilkossági kísérlet egy biztonsági őr ellen 1996-ban. A börtönévek alatt elmélyedt a keresztény tanokban és azt állította, hogy "mérsékelte" rasszista nézeteit.

2004-ben a SABC3 televízió összeállított egy listát a 100 legnagyobb Dél-Afrikai személyiségről, amint Terre'Blanche a 25. helyet érte el. Ez igen nagy port kavart, habár ekkoriban az AWB létszáma és aktivitása igen csak megcsappant.

2008. márciusában az AWB bejelentette, hogy újra aktív politizálásba kezd. Ebben az évben tér vissza a mozgalom élére Terre'Blanche, aki a találkozókon már nem az apartheid visszaállítását, hanem egy független Afrikaaner államot tűzött ki célul.

2009. szeptemberében tartottak egy 3 napos konferenciát, melyen 300 afrikaaner vett részt, a tárgyalások célja a búr felszabadulás. Az önálló állam Észak-Natala és Kelet-Transvaal területét foglalná magába. Ezt nem csak az AWB támogatta, hanem több más jobboldali csoport is.

2010 áprilisában Eugene Terre'Blanche-t, az apartheid elszánt hívét otthonában, álmában, orvul gyilkolták meg. A 69 éves mozgalmárt két néger alkalmazottja verte agyon, miután állítólag anyagi jellegű nézeteltérés támadt köztük.

A feketék által kontrollált rendőrség és a polkorrekt helyi, valamint nemzetközi média újabb és újabb tébolyult variációkkal állt elő a gyilkosság motivációját illetően. Közben a liberális sajtó a faji feszültség újbóli kiéleződésről cikkezett Fokvárostól Budapestig, rettegésben élő feketékről festettek képet, akiket bosszúszomjas fehérek tartanak sakkban. Mindezt annak fényében érdemes megvizsgálni, hogy Mandela hatalomszerzése óta 3000 fehér farmert (és családját) mészároltak le "földfoglaló" néger bandák, valamint 70 ezer fehér bőrű polgári személy lett négerek keze által gyilkosság áldozata, továbbá közel másfél millió fehér dél-afrikai kényszerült elhagyni szülőhazáját, hogy angolszász többségű országokban keressen új otthont.

Eugene Terre'Blanche politikai tevékenysége mellett költő is volt, versei még az iskolák tankönyveiben is szerepeltek az Apartheid idején. Neve az utolsó komolyan vehető fehér afrikai ellenállási mozgalom vezetőjeként vonul be a történelembe.

Kapcsolódó: Karádi Zoltán: Véleményem a négerekről 40 éves afrikai tartózkodás után

Kövess minket -on és -en!

Öt év börtönbüntetéssel fenyegetik kaphat Karl Münter, a 96 éves volt SS-katonát, aki az ascq-i megtorlásért felelős parancsnok egységében szolgált. 

Izrael immár Libanont is támadja, de Irán mindenféle okokból (félelem, korrupció, zsarolás, gyilkosság, „stratégiai türelem”) nem fog határozottan beavatkozni.

Az alábbi írás eredetileg Substacken jelent meg egy Zander nevű szerzőtől, aki a fehér emberek egyre nagyobb öntudatra ébredését vizsgálja az elmúlt év és az angliai események kapcsán.

A második világháború egyik leghíresebb repülőgép-párbaja a brit Supermarine Spitfire és a német Bf 109-es között zajlott le. Ebben igen nagy része volt a hajtóművek teljesítményének.

Amikor a kommunisták átvették a hatalmat egy ország fölött, az első dolguk, amit tettek, az volt, hogy elkobozták a magánkézben lévő összes fegyvert, hogy megtagadják a néptől annak fizikai lehetőségét, hogy ellenálljon a zsarnokságnak.

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.

Csaknem pontosan 60 éve, 1964. november 28-án Hannoverben megalakult a Német Nemzeti Demokrata Párt (Nationaldemokratische Partei Deutschlands - NPD). Az elmúlt hétvégén tartotta meg az immár Die Heimat (Szülőföld) névre keresztelt szervezet a 39. rendes pártkongresszusát.

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

A nemzetiszocializmus szolgálatába állt tudósok és mérnökök számos olyan új eszközt alkottak, amelyek – így köztük a sugárhajtású repülőgép, az első cirkáló, illetve ballisztikus rakéta – döntő hatást gyakoroltak az 1945 után kibontakozó hidegháború fegyverkezési versenyére. 

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

A Krím-félszigeten nem volt nagy számú a fegyveres őrök csoportja. A Fekete-tenger veszi körül, a kontinenssel csak egy híd köti össze. Ezen illetékteleneknek átmenni pedig lehetetlen. Érthető, hogy az őrök unatkoztak, amit fokozott a helyhez kötöttség is.

Pro vagy kontra, de az egyértelmű, hogy napjaink politikai felhozatalában a főszereplők egyikévé avanzsált a milliárdos Elon Musk, és ennek az üde színfoltnak én még azzal együtt is örülök, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán kénytelen vagyok az ő személyét is erős fenntartásokkal kezelni.