Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Ha megnyerte volna a második világháborút, a Führer Németország fővárosát is alaposan átformálta volna. Természetesen Berlin maradt volna a birodalom köztpontja, de immár Germania néven, és a főépítész Albert Speer feladata lett volna, hogy az új metropolisz Párizzsal, Rómával és Londonnal összevetve is világelső legyen.

A Führer ambiciózus terveinek néhány részlete meg is valósult, az Olimpiai Stadion (ez ma a Hertha BSC focicsapat otthonául szolgál) és az új kancellária mellett például az a bunker, ahol végül élete utolsó napjait töltötte.

Az új Berlin, vagyis Germania legimpozánsabb épülete alighanem a Népcsarnok (Grosse Halle vagy Volkshalle) lett volna, amely jól tükrözi a a Führer lehetetlent nem ismerő személyiségét. Látványos makettek is fennmaradtak róla, a Berlint túl vidékiesnek tartó Hitler és Speer ugyanis maga vette kézbe a város fejlesztését.

Germania tengelye egy hatalmas, észak-déli irányú főutca lett volna, amely kiváló helyszínül szolgálhatott volna az NSDAP grandiózus felvonulásai, állami ünnepségek, parádék számára. A sugárút középpontjában azt a győzelmi oszlopot akarták felállítani, amelyet még az 1860-as években készítettek, a poroszok által a dánok ellen vívott győztes háború emlékére.

A Népcsarnok felépítését a háború kitörése megakadályozta, pedig a gigantikus építmény már a tervezési fázis végén járt. Ehhez egy zárt oszlopos folyosóval csatlakozott volna a Führer főhadiszállása, ahonnan az ünnepségek, beszédek előtt csak átsétált volna a pódiumra.

A 180 ezer ember befogadására alkalmas Népcsarnok kupolája 290 méter magasra nyúlt volna. Némileg hasonlított a római Szent Péter-székesegyházra, a nemzetiszocializmus jellegzetességeit magán viselve.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Furcsa észjárásuk van a németországi hatóságoknak: minél aktívabb és erőszakosabb a szélsőbaloldali Antifa, annál inkább fellépnek a nacionalista színtér ellen. Abszurd? Igen, de pont ez a valóság.

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

Kitiltotta a fehéreket az ünnepi vacsoráról a húzott szemű bostoni polgármester, de szerinte ez nem rasszizmus és nem is diszkrimináció.

Szigorúbb fellépést kér számos zsidó szupremácista prominens a TikTok vezetőitől „a platformon elharapózó antiszemita tartalmak ellen”.

Másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Győri Törvényszék azt a 17 éves kapuvári diákot, aki  állítólag halállistát készített és egy „neonáci” jelzővel leírt internetes csoportban azt írta tavaly ősszel, hogy másnap megöli osztálytársát a származása miatt.

Hernádnémetiben sokan éltünk német vagy németes nevűek (Schmidt, Fuchs stb.). 1945. január 23-án kora délelőtt két karszalagos nemzetőr azzal keresett meg, hogy várnak a községházán az anyakönyvi adatok pótlására.

Az első ember alkotta eszközt, amely áttörte a világűr határát, az Adolf Hitler szupertitkos csodafegyver-programját, az A-4-es vagy közismertebb nevén a V-2-es ballisztikus rakétát megépítő fejlesztőcsoport vezetője, dr. Wernher von Braun konstruálta meg.

A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. 

Az amerikai neobolsevik rezsim feudális hierarchiájában értelemszerűen legfe­lül tanyázó, sőt egyenesen piedesztálra emelt feketék elsősorban a rabszolga őseik által a déli gyapotföldeken végzett ingyenmunka kompenzálásaként akarják kirázni a gatyájukból fehér hűbéreseiket.

Egy ausztrál nemzetiszocialista, aki a börtönbüntetése végéhez közeledik, megtámadta a szabadulása utáni állami felügyelet elrendelésére irányuló kérelmet, mert a hosszú börtönben töltött időszaka után szerinte már nem kellene szoros megfigyelés alatt maradnia, ám a törvényhozók éppen az elnyomás fokozásán dolgoznak.

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

Felülvizsgálatot kezdeményezett a franciaországi Crépol településen megkéselt, 16 éves Thomas ügyében Romans-sur-Isère polgármestere.

Déri Tibor, Újpest DK-s polgármestere számára a sajótóból derült ki, hogy egy patrióta szellemiségű, kétestés koncertet terveznek november második hétvégéjére a kerületben.

Azokat az ausztrálokat, akik nyilvánosan nemzetiszocialista tisztelgést mutatnak be Victoria államban, tetemes pénzbírsággal vagy akár egy év börtönnel is sújthatják az új törvényjavaslat értelmében.