Kövess minket 
-on és 
-en!
Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.
Ha megnyerte volna a második világháborút, a Führer Németország fővárosát is alaposan átformálta volna. Természetesen Berlin maradt volna a birodalom köztpontja, de immár Germania néven, és a főépítész Albert Speer feladata lett volna, hogy az új metropolisz Párizzsal, Rómával és Londonnal összevetve is világelső legyen.
A Führer ambiciózus terveinek néhány részlete meg is valósult, az Olimpiai Stadion (ez ma a Hertha BSC focicsapat otthonául szolgál) és az új kancellária mellett például az a bunker, ahol végül élete utolsó napjait töltötte.
Az új Berlin, vagyis Germania legimpozánsabb épülete alighanem a Népcsarnok (Grosse Halle vagy Volkshalle) lett volna, amely jól tükrözi a a Führer lehetetlent nem ismerő személyiségét. Látványos makettek is fennmaradtak róla, a Berlint túl vidékiesnek tartó Hitler és Speer ugyanis maga vette kézbe a város fejlesztését.
Germania tengelye egy hatalmas, észak-déli irányú főutca lett volna, amely kiváló helyszínül szolgálhatott volna az NSDAP grandiózus felvonulásai, állami ünnepségek, parádék számára. A sugárút középpontjában azt a győzelmi oszlopot akarták felállítani, amelyet még az 1860-as években készítettek, a poroszok által a dánok ellen vívott győztes háború emlékére.
A Népcsarnok felépítését a háború kitörése megakadályozta, pedig a gigantikus építmény már a tervezési fázis végén járt. Ehhez egy zárt oszlopos folyosóval csatlakozott volna a Führer főhadiszállása, ahonnan az ünnepségek, beszédek előtt csak átsétált volna a pódiumra.
|
|
|
|
|
|
A 180 ezer ember befogadására alkalmas Népcsarnok kupolája 290 méter magasra nyúlt volna. Némileg hasonlított a római Szent Péter-székesegyházra, a nemzetiszocializmus jellegzetességeit magán viselve.
