Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1955. május 14-én írta alá nyolc szocialista ország vezetője a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés Szervezete létrehozásáról szóló okmányt.

A nyugati blokkal szemben életre hívott, a szocialista tábor országaiban zajló reformfolyamatokat többször is katonai erővel megfékező szövetség egészen 1991. július 1-jéig létezett. Az egyezmény aláírására néhány nappal azután került sor, hogy az 1949-ben megalakult Német Szövetségi Köztársaságot felvették az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO).

Valamint egy nappal azelőtt, hogy az Ausztria semlegességét kimondó osztrák államszerződés aláírásával megszűnt a szovjet csapatok romániai és magyarországi állomásozásának jogi alapja. A lengyelországi megállapodás ugyanakkor – bár szövegében nem foglalkozott a szovjet csapatok állomásoztatásának kérdésével a szövetséges országokban – a „nyugati agresszorok elleni védelem” szükségességére hivatkozva megfelelő alapot adott ehhez.

A bevezetőből és 11 cikkelyből álló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést nyolc, magát szocialista orientációjúnak nyilvánító ország (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió) vezetői írták alá. Az eredetileg 20 évre szóló egyezményt 1975-ben tíz, 1985-ben pedig újabb húsz évvel meghosszabbították.

A közös parancsnokság alá helyezett, egyesített fegyveres erők élén szovjet tábornok állt, a szervezet székhelye Moszkvában volt. A magas szintű tanácskozásokra, a szerződés végrehajtásával kapcsolatban felvetődő kérdések megvizsgálására Politikai Tanácskozó Testület (PTT) alakult, és működött egy állandó honvédelmi miniszteri és egy külügyminiszteri bizottság is.

Magyarország az 1956-os forradalom idején bejelentette kilépését a katonai szövetségből, de erre a szovjet intervenció miatt nem kerülhetett sor. Albánia 1962-ben felfüggesztette tagságát, majd 1968-ban kilépett, Románia pedig 1964-től csak bizonyos korlátozásokkal vett részt a Varsói Szerződés (VSZ) munkájában. 1990-ben, a két német állam egyesülésével az NDK tagsága még a szövetség formális felbomlása előtt megszűnt.

Az aláíráskor a szerződő felek vállalták, hogy az ENSZ Alapokmányának megfelelően nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől vagy erő alkalmazásától, és nemzetközi vitáikat békés eszközökkel oldják meg. Ugyanakkor kinyilvánították, hogy a szerződés bármely tagja ellen Európában bekövetkező fegyveres támadás esetén egyenként és közösen - a fegyveres erő alkalmazását is beleértve - azonnali segítséget nyújtanak a támadás áldozatának.


Ceaușescu még '89-ben is keménykedett volna

A Varsói Szerződés összességében inkább volt a szocialista tábor Szovjetunió iránti lojalitását biztosító politikai eszköz, mint a kelet-nyugati katonai konfrontáció eleme. Fennállásának három és fél évtizede alatt csak két fegyveres akciót hajtott végre, mindkettőt a tagállamokon belül: 1956-ban szovjet csapatok verték le a magyar forradalmat, 1968-ban pedig a tagállamok katonai intervenciója tiporta el a "prágai tavaszt".

A Varsói Szerződés sorsát a szocialista világrendszer megrendülése pecsételte meg. A VSZ 1988-ban még tárgyalásokat kezdett a NATO-val az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről (CFE), amelyek 1990 novemberében megállapodással zárultak. Az 1989. júliusi bukaresti csúcsértekezleten azonban átadták a múltnak az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás ideológiai alapjául szolgáló Brezsnyev-doktrínát, 1990 elején pedig Csehszlovákiának és Magyarországnak sikerült megegyeznie Moszkvával a területükön állomásozó szovjet haderők kivonásáról.

1990 júniusában, a Politikai Tanácskozó Testület moszkvai ülésén Antall József magyar kormányfő javasolta a VSZ katonai szervezetének felszámolását, a hónap végén pedig a magyar Országgyűlés már indítványozta, hogy az Antall-kormány kezdjen tárgyalásokat a kilépésről. Októberben, az NDK megszűnte után a Szovjetunió belegyezett abba, hogy négy éven belül hazaszállítja keletnémet területeken állomásozó katonáit. A katonai szövetség zilált állapotaira jellemző, hogy a november eleji budapesti csúcstalálkozót szovjet kérésre kellett elhalasztani.

A Szovjetunió 1991. február 12-én jelentette be, hogy április 1-jéig a tagállamok közös megegyezéssel felszámolják a Varsói Szerződés katonai szervezetét. Az erről szóló, 1991. február 25-én Budapesten aláírt dokumentum 1991. március 31-ével hatályon kívül helyezte a katonai együttműködést szabályozó összes szerződést. 1991. április 1-jén megszűnt a Varsói Szerződés Szervezetének valamennyi katonai szerve, testülete, intézménye és katonai tevékenysége. A "békés önfelszámolás" folyamata 1991. július 1-jén a tagállamok prágai csúcstalálkozóján ért véget: a Politikai Tanácskozó Testület utolsó ülése a tömböt hivatalosan is megszűntnek nyilvánította.

Nyolc évvel később, 1999. március 12-én a Varsói Szerződés egykori tagállamai közül Csehország, Magyarország és Lengyelország a NATO tagja lett. Példájukat 2004 márciusában további volt szocialista országok: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia is követték.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az NZóna Podcast tematikus Homo Viator sorozata ezúttal az 1945-ös budavári kitörést és a Becsület Napját vizsgálja világnézeti szempontból.

Itáliában tilos lesz a labdarúgócsapatoknak kiosztani játékosaiknak a 88-as számot, ugyanis ezzel a Führert éltetnék a játékosok.

Furcsa észjárásuk van a németországi hatóságoknak: minél aktívabb és erőszakosabb a szélsőbaloldali Antifa, annál inkább fellépnek a nacionalista színtér ellen. Abszurd? Igen, de pont ez a valóság.

Kijut az Európai Parlamentbe az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis. Olasz lapok szerint ezzel az ellene indult eljárásnak is vége a mentelmi jogának köszönhetően.

Az antifa terroristák ismét lecsaptak Németországban, s ezúttal talán még betegebb, még perverzebb módját választották a vérengzésnek, mint eddig.

Egy céges prezentációtechnika tréningre készülve érdekes dolgot fedeztem fel az OpenAI képrajzoló mesterséges intelligenciájával való interakcióban.

Megvonta az állami támogatást a következő hat évre a német alkotmánybíróság a zsidó-liberális sajtóban „neonáciként” számon tartott Die Heimat nevű párttól.

1879. december 21-én született Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője. 

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Kun András 1911-ben született Nyírbátorban. Bölcsészeti és teológiai tanulmányait Rómában folytatta. 1941-ben szentelték pappá, majd minorita szerzetesként a kézdivásárhelyi rendházba került.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Összevont 15 év börtönbüntetésre ítéltek két brit fehér fajvédő, nemzetiszocialista podcastert, akik Harry herceg és félvér negrid fia, Archie kivégzésére szólítottak fel.

Bár 25 évig népszerű és sikeres polgármesterként hihetetlen lendületet adott Kapfenberg városának, a Franz Feketéről elnevezett stadiont január elsejétől már nem hozzá kapcsolódva emlegetik majd.

„Amerika megbukott, mert egy társadalomban, ahol a hasznossági princípium mindenekfelett való, a morális felelősségérzete elsorvad” – ezt írja Márai Sándor 1957. november 5-én naplójába, s hozzáteszi, a Nyugat magyar forradalommal szembeni árulását nem lehet megbocsátani, és senki nem hisz többé a Nyugatnak.

Miért maradnak le a férfiak – konkrétan a fehér férfiak Nyugaton – manapság jobban, mint valaha? Vagy lemaradnak a nőkhöz képest, vagy egyszerűn teljesen kiesnek a társadalomból, olyannyira, hogy egyesek kezdik a gyengébb nemnek nevezni őket.