Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa. 

Sztálin évfordulós trófeának szemelte ki Budapestet

1944. október 15-én késő estére kudarcba fulladt Horthy Miklós és körének árulási kísérlete. A rosszul előkészített kiugrás Horthy Miklós kormányzó rádióban elhangzott proklamációja után alig néhány órával teljesen összeomlott.

Budapest ostroma egyike volt a második világháború legpusztítóbb és legjobban elhúzódó városcsatáinak FORRÁS: DPA/AFP/VERWENDUNG WELTWEIT, USAGE WORLDWIDE, PLEASE CHECK ADDITIONAL RESTRICTIONS!, BITTE EINSCHRÄNKUNGEN DER HANDELSRECHTE BEACHTEN!/AGENTUR VOLLER ERNST

Október 16-án kora reggel a Waffen-SS speciális különítménye Otto Skorzeny SS Obersturmbannführer (alezredes) parancsnoksága alatt megostromolta a budai királyi Várat, Horthy kormányzót házi őrizetbe vették, majd lemondatták.

Otto Skorzeny SS Obersturmbannführer (középen) a budai Várban, a Vár ostroma után, 1944. október 16-án FORRÁS: BUNDESARCHIV/FAUPEL

Amikor Szálasi Ferenc és a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom került kormányra, a szovjet Vörös Hadsereg alig 100 kilométerre állt Budapest határától.

Szálasi Ferenc a Sándor-palotához érkezik a hatalomátvétel után FORRÁS: BUNDESARCHIV/FAUPEL

Noha a Szálasi-kormány felállásakor zajló hortobágyi páncéloscsatában időlegesen sikerült megállítani a szovjet haderő előrenyomulását, nem volt kétséges, hogy a Vörös Hadsereg hamarosan eléri a magyar fővárost.

Sztálint erősen nyugtalanította az olasz csizma szárán lassan északra nyomuló angolszász haderő, illetve az a lehetőség, hogy Ausztria és Bécs még azt megelőzően az angol–amerikai szövetségesek kezére kerül, mielőtt a Vörös Hadsereg elfoglalhatná ezt a stratégiailag fontos területet.

Sztálint erősen nyugtalanította, hogy Ausztria a szövetségesek kezére kerülhet FORRÁS: RIA NOVOSTI/PETRUSOV

A szovjet diktátor ezért Bécset akarta megszerezni bármi áron. Ehhez azonban a Dunántúl, illetve Budapest elfoglalása elengedhetetlen volt.

Sztálin 1944. november 2-án parancsba adta Rogyijon Malinovszkij marsallnak, a 2. ukrán front (hadseregcsoport) parancsnokának, hogy Budapestet haladéktalanul és menetből foglalja el.

Rogyion Malinovszkij marsall, a szovjet 2. ukrán front parancsnoka (a kép jobb szélén, az autó ajtajában) Budapesten FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A magyar főváros bevételének határidejét a bolsevik forradalom közelgő 27. évfordulójára, 1944. november 7-re tűzték ki.

Szálasi nyílt várossá minősítette volna, Hitler erőddé tette

November legelején a 2. ukrán front egységei alig 15 kilométerre álltak Pest határától.

A Vörös Hadsereg alakulatai november 3-án elfoglalták Vecsést és Ferihegyet.

A magyar politikai és katonai vezetők reménykedtek német csodafegyverek (V-2 és társai) mielőbbi bevetésében, és a háborút a Harmadik Birodalom javára eldöntő hatásában és nem akarták, hogy Budapest hadszíntérré váljon.

Szálasi Ferenc leteszi az esküt a Szent Koronára, 1944. november 4-én. A Nemzetvezető a fővárost eleinte nyílt várossá akarta minősíteni FORRÁS: MAGYAR FILMHIRADÓ

A Magyarországon állomásozó német csapatok vezérkara is szükségtelennek tartotta a sok áldozattal járó, jelentős erőket lekötő városvédelmet, ezért ugyancsak Budapest nyílt várossá tételét szorgalmazta. Adolf Hitler azonban másként gondolkodott az ellenállás sorsáról.

Hitler és Horthy Klessheimben. A Führer Budapestet erőddé nyilvánította, amit "az utolsó tégláig tartani kell" FORRÁS: BUNDESARCHIV

A nyilas és a birodalmi kormány ezzel kapcsolatos vitájának a Führer december 1-jén kiadott 11. számú direktívája vetett véget, amelyben Hitler Budapestet „Festung”-nak (erődnek) minősítette, és elrendelte a város védelmét „az utolsó tégláig”. A német birodalom vezére Szálasit a „nemzetvezető” december 4-i berlini hivatalos látogatásán győzte meg arról, hogy a magyar fővárost védeni kell az utolsó emberig.

Steinmetz és Osztapenko legendája

Miután meghiúsult az a szovjet terv, hogy Budapestet menetből vegyék be a német és a magyar csapatok által erősen védett Attila-vonalon, Sztálin Budapest elfoglalása érdekében Belgrád térségéből Magyarországra vezényelte a 3. ukrán front magasabb egységeit.

Malinovszkij azonban nem óhajtotta megosztani Budapest bevételének dicsőségét Tolbuhin marsallal, ezért december 4-én megparancsolta, hogy a várost kerítsék be déli irányból.

Német Panther-V. harckocsi Debrecenben, a hortobágyi páncéloscsata idején FORRÁS: BUNDESARCHIV/MOMBER

Elhúzódó csatározások után december 24-én, Székesfehérvár és Esztergom elfoglalásával bezáródott a szovjet ostromgyűrű Budapest körül.

Szenteste napján a Vörös Hadsereg egyik alakulata megszállta Budakeszit, ezzel küszöbön állt a főváros bevétele. December 25-én a szovjet frontparancsnokok tanácskozásra gyűltek össze Malinovszkij marsall hevesi főhadiszállásán.

Magyar tüzérek egy PAK-40 típusú páncéltörő löveggel Pest külvárosában FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A 2. ukrán front parancsnoka, valamint Tolbuhin és Tyimosenko marsall végül arra az elhatározásra jutottak, hogy megadásra szólítják fel a fővárosban bekerített német–magyar harcoló egységek főparancsnokát, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS Obergruppenführert (altábornagyot). A pesti oldalon felvonult szovjet seregtestektől Steinmetz Miklós századost küldték át a frontvonalon a főparancsnokság megadásra felszólító levelével.

Karl von Pfeffer-Wildenbruch SS Obergruppenführer (altábornagy) a IX. SS-hegyi hadtest, egyben a Budapestre bezárt erők parancsnoka FORRÁS: BUNDESARCHIV/EGE, HERMANN

A parlamenter kiküldése előtt rádión tudatták a németekkel Steinmetz kapitány érkezését. A százados és kísérői egy nyitott dzsipben közelítették meg a frontvonalat.

A parlamenterek közeledésének hírére az illetékes német parancsnok tűzszünetet rendelt el.

Amikor a százados dzsipje elérte a német állások előtti aknazárat, Steinmetz kapitány a figyelmeztetés ellenére sem szállt ki az autójából, hanem lassú tempóban áthaladva próbált átjutni az aknamezőn.

Osztapenkót egy szovjet aknagránát szilánkja sebezte halálra FORRÁS: ORIGO

Manőverezés közben azonban a gépkocsija aknára futott; a detonáció pedig mindenkit megölt, aki a dzsipben ült. Steinmetz kapitány példájából okulva a budai oldalról egy órával később indított Ilja Osztapenko százados már gyalogosan kelt át az ellenséges frontvonalon. Mivel a Berlinből kapott parancs szerint Pfeffer-Wildenbruch tábornoknak még a megadásra felszólító levelet sem volt szabad átvennie, Osztapenko kapitány dolga végezetlenül távozott.

A Nagykörúton előrenyomuló szovjet katonák FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Amikor visszaért a frontvonalra, a német állások éppen erős szovjet aknatüzet kaptak.

Az illetékes német parancsnok azt tanácsolta a szovjet parlamenternek, hogy várja meg a tüzérségi tűz végét, Osztapenko azonban nem akart várakozni, és átkelt a frontvonalon.

A Florian Geyer Waffen-SS hadosztály páncéltörő tüzérei lőállásban, Budapest ostroma idején FORRÁS: BUNDESARCHIV/FAUPEL

A saját állások felé haladva egy becsapódó szovjet aknagránát repesze sebezte halálra a századost. 1945 után a kommunista időkben a magyar történelemkönyvekben úgy szerepelt a szovjet parlamenterek tragikus halála, hogy mindkettejüket a németek gyilkolták meg orvul, a hadijog durva megsértésével.

Civileket hajtottak maguk előtt, úgy rohamoztak

A sikeretlen megadási felszólítás után a Vörös Hadsereg főparancsnoksága létrehozta a budapesti harccsoportot, Ivan Afonyin altábornagy vezénylete alatt.

Afonyin rohamcsoportokat hozott létre az egységeiből, ezeknek az volt a céljuk, hogy a Városliget felől a Duna felé nyomulva áttörjék a Nagykörút vonalában létrehozott védelmi állásokat.

Szovjet tarackok tüzelőállásban Pest ostroma közben FORRÁS: RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI/F. LEVSHIN

A külső kerületekben lévő hadiraktárak elfoglalása miatt a Budapesten körbezárt magyar és német csapatoknak alig egy hétre elegendő utánpótlásuk volt. Az addig tapasztalt erős ellenállás miatt a moszkvai főparancsnokság, a Sztavka,

Sztálin utasítására elrendelte Budapest belső kerületeinek nehéztüzérséggel való lövetését.

December 30-án, 1000 löveg zárótüzével vette kezdetét a három napig tartó pusztító tűzvihar.

Budapest ostroma alatt tüzérségi tűztől megrongált épületek FORRÁS: RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI

A tüzérségi előkészítésre két tüzérhadosztályt,15 tüzér- és aknavetődandárt, illetve ezredet, valamint az 1. csapásmérő légi hadtestet vonták össze a szovjetek. A három napig, naponta 7-10 órán át tartó szakadatlan tüzérségi tűz nyomán a belső kerületek romhalmazzá váltak. A január 5-én Zuglóból előretörő szovjet rohamcsoportok a házak óvóhelyeiről kiterelt civileket hajtottak maguk előtt golyófogónak.

Kézi rakéta-páncéltörő gránáttal (Panzerfaust) felszerelt Waffen-SS katona az egyik budapesti utcán FORRÁS: BUNDESARCHIV/FRITSCH, F.

Január 9-én elfoglalták Újpestet, a szovjetekkel szövetséges 7. román hadsereg egységei pedig január 9-én kijutottak a Kerepesi útra és a Hungária körútra.

Január 11-én a Vörös Hadsereg kezére került a Városliget.

Amikor három nappal később a szovjet csapatok elfoglalták a Nyugati és a Keleti pályaudvart is, Pfeffer-Wildenbruch tábornok elrendelte a megmaradt csapategységek Budára evakuálását.

A hidak pusztulása

A német műszaki alakulatok már 1944 októberének végén megkezdték a budapesti Duna-hidak aláaknázását. Amikor a Margit hídhoz értek, 1944. november 4-én végzetes baleset történt: Friedrich Gauss német utász, miközben beszerelte a gyutacsokat, máig nem tisztázott módon véletlenül zárlatot okozott, és a töltetek felrobbantak.

Az 1944. november 4-én felrobbant Margit híd FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A híd a szombat délelőtti csúcsidőben repült a levegőbe. A pusztító detonációban 40 német utászkatona, valamint 100–600 civil vesztette életét. (A civil áldozatok számáról különböző, egymástól eltérő adatok állnak rendelkezésre.)

A Dunába robbantott Erzsébet-híd az ostrom után FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A Budára visszavonuló németek 1945. január 14-én levegőbe röpítették a Petőfi hidat (akkor Horthy Miklós híd). Január 16-án éjjel követte a Szabadság híd (1945-ben Ferenc József híd), majd az utolsó német egységek kaotikussá, öldöklő kézitusává vált visszavonulása után, január 18-án reggel hét órakor levegőbe repült az Erzsébet híd és a Lánchíd is.

Utoljára a Lánchíd repült a levegőbe. A felvétel 1946-ban készült, a háttérben a kiégett budai Vár látható FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Ezzel került bolsevik uralom alá a főváros pesti oldala, bár a Margit-szigetet megszállva tartó német erők egészen január 23-ig kitartottak.

Szovjet katonák a pesti oldalon, az Üllői út és a Nagykörút kereszteződésében. A Pestről kiszorított német–magyar egységek február 13-ig folytatták a harcot FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A Budára visszaszorult német–magyar erők még bő három hétig ellenálltak, Budapesten csak 1945. február 13-án hallgattak el végleg a fegyverek.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A zsidó-liberális sajtóban „náci nagymamaként” csúfolt Ursula Haverbecket, akit már többször is börtönbüntetéssel sújtottak úgynevezett holokauszttagadás miatt, most újabb 16 hónapra ítélték.

A legutóbbi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a 30 csatlós állam zokszó nélkül elfogadta az amerikai–brit diktátumot az ukrajnai háború további eszkalációjára.

Körülbelül három és fél év börtönbüntetésre ítélték pénteken egy amerikai fehér fajvédő csoport vezetőjét, aki elismerte, hogy online halálos fenyegetést tett közzé egy brooklyni újságíró ellen azért, hogy az leálljon a csoport rágalmazásával.

Megszünteti a budapesti antifa támadások elsőrendű vádlottjának, Ilaria Salisnak letartóztatását 16 millió forint óvadék ellenében a Fővárosi Ítélőtábla és elrendeli bűnügyi felügyeletét, tudatta a bíróság honlapján közleményben.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

1943 elejére az SS vezetése a múlt évben engedélyezett 30 000 fős keretet időközben 50 000 főre akarta emelni Magyarországon.

„Ne egyen annyit Carius, ha haslövést kap, nem tesz jót!” Tréfálkozott Schwaner őrnagy Otto Cariusszal, a Wehrmacht 502. nehézpáncélos-osztálya 2. századának parancsnokával 1944. július 24-én reggel.

Az SS Vezetési Főhivatalának felállítási utasítását követően (1944. november 2.) Grassy József, az SS 25. fegyveres-gránátoshadosztályának parancsnoka törzsével Zalaszentgróton rendezkedett be.

Kongatják a zsidók a vészharangot, miután Adolf Hitler és Joseph Goebbels beszédeivel lett tele a TikTok. 

Az AfD 67 éves politikusa, Stefan Hrdy épp az autójából kiszállva próbált bejutni az épületbe, amikor körülbelül 20 antifasiszta állta el az útját.

1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német személyszállító hajót. 

Most, hogy az amerikai kormány félhivatalos szócsövének számító The Washington Post megszellőztette a hírt, szinte már biztosra vehető, hogy az USA egy újabb megnyerhetetlen háborús kalandra készül a Közel-Keleten, ezúttal a jemeni húszik ellen, akiket a napokban ismét terrorszervezetnek nyilvánított, miután három éve éppen a Biden-kormány levette őket erről a listáról.

1946. január 19-én indult el Budaörsről az első, kitelepítésre ítélt magyarországi németeket szállító vonat, amely a második világháborút követő szélesebb kelet-európai etnikai tisztogatás hazai szakaszának kezdetét jelentette. 

Tizenhárom, „szélsőjobboldali mozgalmakhoz tartozó” embert letartóztattak vasárnapra virradóra Párizsban, miközben horogkereszteket festettek a földre a 17. kerületben – közölték a helyi francia hatóságok.

Magántermészetű programok és a propagandagépezet irányításának helyszíne volt a Haus am Bogensee, Joseph Goebbels egykori villája.