Kövess minket 
-on és 
-en!
A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.
A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa.
Sztálin évfordulós trófeának szemelte ki Budapestet
1944. október 15-én késő estére kudarcba fulladt Horthy Miklós és körének árulási kísérlete. A rosszul előkészített kiugrás Horthy Miklós kormányzó rádióban elhangzott proklamációja után alig néhány órával teljesen összeomlott.
Budapest ostroma egyike volt a második világháború legpusztítóbb és legjobban elhúzódó városcsatáinak FORRÁS: DPA/AFP/VERWENDUNG WELTWEIT, USAGE WORLDWIDE, PLEASE CHECK ADDITIONAL RESTRICTIONS!, BITTE EINSCHRÄNKUNGEN DER HANDELSRECHTE BEACHTEN!/AGENTUR VOLLER ERNST
Október 16-án kora reggel a Waffen-SS speciális különítménye Otto Skorzeny SS Obersturmbannführer (alezredes) parancsnoksága alatt megostromolta a budai királyi Várat, Horthy kormányzót házi őrizetbe vették, majd lemondatták.
Otto Skorzeny SS Obersturmbannführer (középen) a budai Várban, a Vár ostroma után, 1944. október 16-án FORRÁS: BUNDESARCHIV/FAUPEL
|
|
|
|
|
|
Amikor Szálasi Ferenc és a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom került kormányra, a szovjet Vörös Hadsereg alig 100 kilométerre állt Budapest határától.
Szálasi Ferenc a Sándor-palotához érkezik a hatalomátvétel után FORRÁS: BUNDESARCHIV/FAUPEL
Noha a Szálasi-kormány felállásakor zajló hortobágyi páncéloscsatában időlegesen sikerült megállítani a szovjet haderő előrenyomulását, nem volt kétséges, hogy a Vörös Hadsereg hamarosan eléri a magyar fővárost.
Sztálint erősen nyugtalanította az olasz csizma szárán lassan északra nyomuló angolszász haderő, illetve az a lehetőség, hogy Ausztria és Bécs még azt megelőzően az angol–amerikai szövetségesek kezére kerül, mielőtt a Vörös Hadsereg elfoglalhatná ezt a stratégiailag fontos területet.
Sztálint erősen nyugtalanította, hogy Ausztria a szövetségesek kezére kerülhet FORRÁS: RIA NOVOSTI/PETRUSOV
A szovjet diktátor ezért Bécset akarta megszerezni bármi áron. Ehhez azonban a Dunántúl, illetve Budapest elfoglalása elengedhetetlen volt.
Sztálin 1944. november 2-án parancsba adta Rogyijon Malinovszkij marsallnak, a 2. ukrán front (hadseregcsoport) parancsnokának, hogy Budapestet haladéktalanul és menetből foglalja el.
Rogyion Malinovszkij marsall, a szovjet 2. ukrán front parancsnoka (a kép jobb szélén, az autó ajtajában) Budapesten FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
|
|
|
|
|
|
A magyar főváros bevételének határidejét a bolsevik forradalom közelgő 27. évfordulójára, 1944. november 7-re tűzték ki.
Szálasi nyílt várossá minősítette volna, Hitler erőddé tette
November legelején a 2. ukrán front egységei alig 15 kilométerre álltak Pest határától.
A Vörös Hadsereg alakulatai november 3-án elfoglalták Vecsést és Ferihegyet.
A magyar politikai és katonai vezetők reménykedtek német csodafegyverek (V-2 és társai) mielőbbi bevetésében, és a háborút a Harmadik Birodalom javára eldöntő hatásában és nem akarták, hogy Budapest hadszíntérré váljon.
Szálasi Ferenc leteszi az esküt a Szent Koronára, 1944. november 4-én. A Nemzetvezető a fővárost eleinte nyílt várossá akarta minősíteni FORRÁS: MAGYAR FILMHIRADÓ
A Magyarországon állomásozó német csapatok vezérkara is szükségtelennek tartotta a sok áldozattal járó, jelentős erőket lekötő városvédelmet, ezért ugyancsak Budapest nyílt várossá tételét szorgalmazta. Adolf Hitler azonban másként gondolkodott az ellenállás sorsáról.
Hitler és Horthy Klessheimben. A Führer Budapestet erőddé nyilvánította, amit "az utolsó tégláig tartani kell" FORRÁS: BUNDESARCHIV
|
|
|
|
|
|
A nyilas és a birodalmi kormány ezzel kapcsolatos vitájának a Führer december 1-jén kiadott 11. számú direktívája vetett véget, amelyben Hitler Budapestet „Festung”-nak (erődnek) minősítette, és elrendelte a város védelmét „az utolsó tégláig”. A német birodalom vezére Szálasit a „nemzetvezető” december 4-i berlini hivatalos látogatásán győzte meg arról, hogy a magyar fővárost védeni kell az utolsó emberig.
Steinmetz és Osztapenko legendája
Miután meghiúsult az a szovjet terv, hogy Budapestet menetből vegyék be a német és a magyar csapatok által erősen védett Attila-vonalon, Sztálin Budapest elfoglalása érdekében Belgrád térségéből Magyarországra vezényelte a 3. ukrán front magasabb egységeit.
Malinovszkij azonban nem óhajtotta megosztani Budapest bevételének dicsőségét Tolbuhin marsallal, ezért december 4-én megparancsolta, hogy a várost kerítsék be déli irányból.
Német Panther-V. harckocsi Debrecenben, a hortobágyi páncéloscsata idején FORRÁS: BUNDESARCHIV/MOMBER
Elhúzódó csatározások után december 24-én, Székesfehérvár és Esztergom elfoglalásával bezáródott a szovjet ostromgyűrű Budapest körül.
Szenteste napján a Vörös Hadsereg egyik alakulata megszállta Budakeszit, ezzel küszöbön állt a főváros bevétele. December 25-én a szovjet frontparancsnokok tanácskozásra gyűltek össze Malinovszkij marsall hevesi főhadiszállásán.
Magyar tüzérek egy PAK-40 típusú páncéltörő löveggel Pest külvárosában FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
|
|
|
|
|
|
A 2. ukrán front parancsnoka, valamint Tolbuhin és Tyimosenko marsall végül arra az elhatározásra jutottak, hogy megadásra szólítják fel a fővárosban bekerített német–magyar harcoló egységek főparancsnokát, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS Obergruppenführert (altábornagyot). A pesti oldalon felvonult szovjet seregtestektől Steinmetz Miklós századost küldték át a frontvonalon a főparancsnokság megadásra felszólító levelével.
Karl von Pfeffer-Wildenbruch SS Obergruppenführer (altábornagy) a IX. SS-hegyi hadtest, egyben a Budapestre bezárt erők parancsnoka FORRÁS: BUNDESARCHIV/EGE, HERMANN
A parlamenter kiküldése előtt rádión tudatták a németekkel Steinmetz kapitány érkezését. A százados és kísérői egy nyitott dzsipben közelítették meg a frontvonalat.
A parlamenterek közeledésének hírére az illetékes német parancsnok tűzszünetet rendelt el.
Amikor a százados dzsipje elérte a német állások előtti aknazárat, Steinmetz kapitány a figyelmeztetés ellenére sem szállt ki az autójából, hanem lassú tempóban áthaladva próbált átjutni az aknamezőn.
Osztapenkót egy szovjet aknagránát szilánkja sebezte halálra FORRÁS: ORIGO
Manőverezés közben azonban a gépkocsija aknára futott; a detonáció pedig mindenkit megölt, aki a dzsipben ült. Steinmetz kapitány példájából okulva a budai oldalról egy órával később indított Ilja Osztapenko százados már gyalogosan kelt át az ellenséges frontvonalon. Mivel a Berlinből kapott parancs szerint Pfeffer-Wildenbruch tábornoknak még a megadásra felszólító levelet sem volt szabad átvennie, Osztapenko kapitány dolga végezetlenül távozott.
A Nagykörúton előrenyomuló szovjet katonák FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
|
|
|
|
|
|
|
Amikor visszaért a frontvonalra, a német állások éppen erős szovjet aknatüzet kaptak.
Az illetékes német parancsnok azt tanácsolta a szovjet parlamenternek, hogy várja meg a tüzérségi tűz végét, Osztapenko azonban nem akart várakozni, és átkelt a frontvonalon.
A Florian Geyer Waffen-SS hadosztály páncéltörő tüzérei lőállásban, Budapest ostroma idején FORRÁS: BUNDESARCHIV/FAUPEL
A saját állások felé haladva egy becsapódó szovjet aknagránát repesze sebezte halálra a századost. 1945 után a kommunista időkben a magyar történelemkönyvekben úgy szerepelt a szovjet parlamenterek tragikus halála, hogy mindkettejüket a németek gyilkolták meg orvul, a hadijog durva megsértésével.
Civileket hajtottak maguk előtt, úgy rohamoztak
A sikeretlen megadási felszólítás után a Vörös Hadsereg főparancsnoksága létrehozta a budapesti harccsoportot, Ivan Afonyin altábornagy vezénylete alatt.
Afonyin rohamcsoportokat hozott létre az egységeiből, ezeknek az volt a céljuk, hogy a Városliget felől a Duna felé nyomulva áttörjék a Nagykörút vonalában létrehozott védelmi állásokat.
Szovjet tarackok tüzelőállásban Pest ostroma közben FORRÁS: RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI/F. LEVSHIN
A külső kerületekben lévő hadiraktárak elfoglalása miatt a Budapesten körbezárt magyar és német csapatoknak alig egy hétre elegendő utánpótlásuk volt. Az addig tapasztalt erős ellenállás miatt a moszkvai főparancsnokság, a Sztavka,
Sztálin utasítására elrendelte Budapest belső kerületeinek nehéztüzérséggel való lövetését.
December 30-án, 1000 löveg zárótüzével vette kezdetét a három napig tartó pusztító tűzvihar.
Budapest ostroma alatt tüzérségi tűztől megrongált épületek FORRÁS: RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI
A tüzérségi előkészítésre két tüzérhadosztályt,15 tüzér- és aknavetődandárt, illetve ezredet, valamint az 1. csapásmérő légi hadtestet vonták össze a szovjetek. A három napig, naponta 7-10 órán át tartó szakadatlan tüzérségi tűz nyomán a belső kerületek romhalmazzá váltak. A január 5-én Zuglóból előretörő szovjet rohamcsoportok a házak óvóhelyeiről kiterelt civileket hajtottak maguk előtt golyófogónak.
Kézi rakéta-páncéltörő gránáttal (Panzerfaust) felszerelt Waffen-SS katona az egyik budapesti utcán FORRÁS: BUNDESARCHIV/FRITSCH, F.
Január 9-én elfoglalták Újpestet, a szovjetekkel szövetséges 7. román hadsereg egységei pedig január 9-én kijutottak a Kerepesi útra és a Hungária körútra.
Január 11-én a Vörös Hadsereg kezére került a Városliget.
Amikor három nappal később a szovjet csapatok elfoglalták a Nyugati és a Keleti pályaudvart is, Pfeffer-Wildenbruch tábornok elrendelte a megmaradt csapategységek Budára evakuálását.
A hidak pusztulása
A német műszaki alakulatok már 1944 októberének végén megkezdték a budapesti Duna-hidak aláaknázását. Amikor a Margit hídhoz értek, 1944. november 4-én végzetes baleset történt: Friedrich Gauss német utász, miközben beszerelte a gyutacsokat, máig nem tisztázott módon véletlenül zárlatot okozott, és a töltetek felrobbantak.
Az 1944. november 4-én felrobbant Margit híd FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A híd a szombat délelőtti csúcsidőben repült a levegőbe. A pusztító detonációban 40 német utászkatona, valamint 100–600 civil vesztette életét. (A civil áldozatok számáról különböző, egymástól eltérő adatok állnak rendelkezésre.)
A Dunába robbantott Erzsébet-híd az ostrom után FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A Budára visszavonuló németek 1945. január 14-én levegőbe röpítették a Petőfi hidat (akkor Horthy Miklós híd). Január 16-án éjjel követte a Szabadság híd (1945-ben Ferenc József híd), majd az utolsó német egységek kaotikussá, öldöklő kézitusává vált visszavonulása után, január 18-án reggel hét órakor levegőbe repült az Erzsébet híd és a Lánchíd is.
Utoljára a Lánchíd repült a levegőbe. A felvétel 1946-ban készült, a háttérben a kiégett budai Vár látható FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Ezzel került bolsevik uralom alá a főváros pesti oldala, bár a Margit-szigetet megszállva tartó német erők egészen január 23-ig kitartottak.
Szovjet katonák a pesti oldalon, az Üllői út és a Nagykörút kereszteződésében. A Pestről kiszorított német–magyar egységek február 13-ig folytatták a harcot FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A Budára visszaszorult német–magyar erők még bő három hétig ellenálltak, Budapesten csak 1945. február 13-án hallgattak el végleg a fegyverek.
.jpg)
