Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa. 

Sztálin évfordulós trófeának szemelte ki Budapestet

1944. október 15-én késő estére kudarcba fulladt Horthy Miklós és körének árulási kísérlete. A rosszul előkészített kiugrás Horthy Miklós kormányzó rádióban elhangzott proklamációja után alig néhány órával teljesen összeomlott.

Budapest ostroma egyike volt a második világháború legpusztítóbb és legjobban elhúzódó városcsatáinak FORRÁS: DPA/AFP/VERWENDUNG WELTWEIT, USAGE WORLDWIDE, PLEASE CHECK ADDITIONAL RESTRICTIONS!, BITTE EINSCHRÄNKUNGEN DER HANDELSRECHTE BEACHTEN!/AGENTUR VOLLER ERNST

Október 16-án kora reggel a Waffen-SS speciális különítménye Otto Skorzeny SS Obersturmbannführer (alezredes) parancsnoksága alatt megostromolta a budai királyi Várat, Horthy kormányzót házi őrizetbe vették, majd lemondatták.

Otto Skorzeny SS Obersturmbannführer (középen) a budai Várban, a Vár ostroma után, 1944. október 16-án FORRÁS: BUNDESARCHIV/FAUPEL

Amikor Szálasi Ferenc és a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom került kormányra, a szovjet Vörös Hadsereg alig 100 kilométerre állt Budapest határától.

Szálasi Ferenc a Sándor-palotához érkezik a hatalomátvétel után FORRÁS: BUNDESARCHIV/FAUPEL

Noha a Szálasi-kormány felállásakor zajló hortobágyi páncéloscsatában időlegesen sikerült megállítani a szovjet haderő előrenyomulását, nem volt kétséges, hogy a Vörös Hadsereg hamarosan eléri a magyar fővárost.

Sztálint erősen nyugtalanította az olasz csizma szárán lassan északra nyomuló angolszász haderő, illetve az a lehetőség, hogy Ausztria és Bécs még azt megelőzően az angol–amerikai szövetségesek kezére kerül, mielőtt a Vörös Hadsereg elfoglalhatná ezt a stratégiailag fontos területet.

Sztálint erősen nyugtalanította, hogy Ausztria a szövetségesek kezére kerülhet FORRÁS: RIA NOVOSTI/PETRUSOV

A szovjet diktátor ezért Bécset akarta megszerezni bármi áron. Ehhez azonban a Dunántúl, illetve Budapest elfoglalása elengedhetetlen volt.

Sztálin 1944. november 2-án parancsba adta Rogyijon Malinovszkij marsallnak, a 2. ukrán front (hadseregcsoport) parancsnokának, hogy Budapestet haladéktalanul és menetből foglalja el.

Rogyion Malinovszkij marsall, a szovjet 2. ukrán front parancsnoka (a kép jobb szélén, az autó ajtajában) Budapesten FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A magyar főváros bevételének határidejét a bolsevik forradalom közelgő 27. évfordulójára, 1944. november 7-re tűzték ki.

Szálasi nyílt várossá minősítette volna, Hitler erőddé tette

November legelején a 2. ukrán front egységei alig 15 kilométerre álltak Pest határától.

A Vörös Hadsereg alakulatai november 3-án elfoglalták Vecsést és Ferihegyet.

A magyar politikai és katonai vezetők reménykedtek német csodafegyverek (V-2 és társai) mielőbbi bevetésében, és a háborút a Harmadik Birodalom javára eldöntő hatásában és nem akarták, hogy Budapest hadszíntérré váljon.

Szálasi Ferenc leteszi az esküt a Szent Koronára, 1944. november 4-én. A Nemzetvezető a fővárost eleinte nyílt várossá akarta minősíteni FORRÁS: MAGYAR FILMHIRADÓ

A Magyarországon állomásozó német csapatok vezérkara is szükségtelennek tartotta a sok áldozattal járó, jelentős erőket lekötő városvédelmet, ezért ugyancsak Budapest nyílt várossá tételét szorgalmazta. Adolf Hitler azonban másként gondolkodott az ellenállás sorsáról.

Hitler és Horthy Klessheimben. A Führer Budapestet erőddé nyilvánította, amit "az utolsó tégláig tartani kell" FORRÁS: BUNDESARCHIV

A nyilas és a birodalmi kormány ezzel kapcsolatos vitájának a Führer december 1-jén kiadott 11. számú direktívája vetett véget, amelyben Hitler Budapestet „Festung”-nak (erődnek) minősítette, és elrendelte a város védelmét „az utolsó tégláig”. A német birodalom vezére Szálasit a „nemzetvezető” december 4-i berlini hivatalos látogatásán győzte meg arról, hogy a magyar fővárost védeni kell az utolsó emberig.

Steinmetz és Osztapenko legendája

Miután meghiúsult az a szovjet terv, hogy Budapestet menetből vegyék be a német és a magyar csapatok által erősen védett Attila-vonalon, Sztálin Budapest elfoglalása érdekében Belgrád térségéből Magyarországra vezényelte a 3. ukrán front magasabb egységeit.

Malinovszkij azonban nem óhajtotta megosztani Budapest bevételének dicsőségét Tolbuhin marsallal, ezért december 4-én megparancsolta, hogy a várost kerítsék be déli irányból.

Német Panther-V. harckocsi Debrecenben, a hortobágyi páncéloscsata idején FORRÁS: BUNDESARCHIV/MOMBER

Elhúzódó csatározások után december 24-én, Székesfehérvár és Esztergom elfoglalásával bezáródott a szovjet ostromgyűrű Budapest körül.

Szenteste napján a Vörös Hadsereg egyik alakulata megszállta Budakeszit, ezzel küszöbön állt a főváros bevétele. December 25-én a szovjet frontparancsnokok tanácskozásra gyűltek össze Malinovszkij marsall hevesi főhadiszállásán.

Magyar tüzérek egy PAK-40 típusú páncéltörő löveggel Pest külvárosában FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A 2. ukrán front parancsnoka, valamint Tolbuhin és Tyimosenko marsall végül arra az elhatározásra jutottak, hogy megadásra szólítják fel a fővárosban bekerített német–magyar harcoló egységek főparancsnokát, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS Obergruppenführert (altábornagyot). A pesti oldalon felvonult szovjet seregtestektől Steinmetz Miklós századost küldték át a frontvonalon a főparancsnokság megadásra felszólító levelével.

Karl von Pfeffer-Wildenbruch SS Obergruppenführer (altábornagy) a IX. SS-hegyi hadtest, egyben a Budapestre bezárt erők parancsnoka FORRÁS: BUNDESARCHIV/EGE, HERMANN

A parlamenter kiküldése előtt rádión tudatták a németekkel Steinmetz kapitány érkezését. A százados és kísérői egy nyitott dzsipben közelítették meg a frontvonalat.

A parlamenterek közeledésének hírére az illetékes német parancsnok tűzszünetet rendelt el.

Amikor a százados dzsipje elérte a német állások előtti aknazárat, Steinmetz kapitány a figyelmeztetés ellenére sem szállt ki az autójából, hanem lassú tempóban áthaladva próbált átjutni az aknamezőn.

Osztapenkót egy szovjet aknagránát szilánkja sebezte halálra FORRÁS: ORIGO

Manőverezés közben azonban a gépkocsija aknára futott; a detonáció pedig mindenkit megölt, aki a dzsipben ült. Steinmetz kapitány példájából okulva a budai oldalról egy órával később indított Ilja Osztapenko százados már gyalogosan kelt át az ellenséges frontvonalon. Mivel a Berlinből kapott parancs szerint Pfeffer-Wildenbruch tábornoknak még a megadásra felszólító levelet sem volt szabad átvennie, Osztapenko kapitány dolga végezetlenül távozott.

A Nagykörúton előrenyomuló szovjet katonák FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Amikor visszaért a frontvonalra, a német állások éppen erős szovjet aknatüzet kaptak.

Az illetékes német parancsnok azt tanácsolta a szovjet parlamenternek, hogy várja meg a tüzérségi tűz végét, Osztapenko azonban nem akart várakozni, és átkelt a frontvonalon.

A Florian Geyer Waffen-SS hadosztály páncéltörő tüzérei lőállásban, Budapest ostroma idején FORRÁS: BUNDESARCHIV/FAUPEL

A saját állások felé haladva egy becsapódó szovjet aknagránát repesze sebezte halálra a századost. 1945 után a kommunista időkben a magyar történelemkönyvekben úgy szerepelt a szovjet parlamenterek tragikus halála, hogy mindkettejüket a németek gyilkolták meg orvul, a hadijog durva megsértésével.

Civileket hajtottak maguk előtt, úgy rohamoztak

A sikeretlen megadási felszólítás után a Vörös Hadsereg főparancsnoksága létrehozta a budapesti harccsoportot, Ivan Afonyin altábornagy vezénylete alatt.

Afonyin rohamcsoportokat hozott létre az egységeiből, ezeknek az volt a céljuk, hogy a Városliget felől a Duna felé nyomulva áttörjék a Nagykörút vonalában létrehozott védelmi állásokat.

Szovjet tarackok tüzelőállásban Pest ostroma közben FORRÁS: RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI/F. LEVSHIN

A külső kerületekben lévő hadiraktárak elfoglalása miatt a Budapesten körbezárt magyar és német csapatoknak alig egy hétre elegendő utánpótlásuk volt. Az addig tapasztalt erős ellenállás miatt a moszkvai főparancsnokság, a Sztavka,

Sztálin utasítására elrendelte Budapest belső kerületeinek nehéztüzérséggel való lövetését.

December 30-án, 1000 löveg zárótüzével vette kezdetét a három napig tartó pusztító tűzvihar.

Budapest ostroma alatt tüzérségi tűztől megrongált épületek FORRÁS: RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI/RIA NOVOSTI

A tüzérségi előkészítésre két tüzérhadosztályt,15 tüzér- és aknavetődandárt, illetve ezredet, valamint az 1. csapásmérő légi hadtestet vonták össze a szovjetek. A három napig, naponta 7-10 órán át tartó szakadatlan tüzérségi tűz nyomán a belső kerületek romhalmazzá váltak. A január 5-én Zuglóból előretörő szovjet rohamcsoportok a házak óvóhelyeiről kiterelt civileket hajtottak maguk előtt golyófogónak.

Kézi rakéta-páncéltörő gránáttal (Panzerfaust) felszerelt Waffen-SS katona az egyik budapesti utcán FORRÁS: BUNDESARCHIV/FRITSCH, F.

Január 9-én elfoglalták Újpestet, a szovjetekkel szövetséges 7. román hadsereg egységei pedig január 9-én kijutottak a Kerepesi útra és a Hungária körútra.

Január 11-én a Vörös Hadsereg kezére került a Városliget.

Amikor három nappal később a szovjet csapatok elfoglalták a Nyugati és a Keleti pályaudvart is, Pfeffer-Wildenbruch tábornok elrendelte a megmaradt csapategységek Budára evakuálását.

A hidak pusztulása

A német műszaki alakulatok már 1944 októberének végén megkezdték a budapesti Duna-hidak aláaknázását. Amikor a Margit hídhoz értek, 1944. november 4-én végzetes baleset történt: Friedrich Gauss német utász, miközben beszerelte a gyutacsokat, máig nem tisztázott módon véletlenül zárlatot okozott, és a töltetek felrobbantak.

Az 1944. november 4-én felrobbant Margit híd FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A híd a szombat délelőtti csúcsidőben repült a levegőbe. A pusztító detonációban 40 német utászkatona, valamint 100–600 civil vesztette életét. (A civil áldozatok számáról különböző, egymástól eltérő adatok állnak rendelkezésre.)

A Dunába robbantott Erzsébet-híd az ostrom után FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A Budára visszavonuló németek 1945. január 14-én levegőbe röpítették a Petőfi hidat (akkor Horthy Miklós híd). Január 16-án éjjel követte a Szabadság híd (1945-ben Ferenc József híd), majd az utolsó német egységek kaotikussá, öldöklő kézitusává vált visszavonulása után, január 18-án reggel hét órakor levegőbe repült az Erzsébet híd és a Lánchíd is.

Utoljára a Lánchíd repült a levegőbe. A felvétel 1946-ban készült, a háttérben a kiégett budai Vár látható FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

Ezzel került bolsevik uralom alá a főváros pesti oldala, bár a Margit-szigetet megszállva tartó német erők egészen január 23-ig kitartottak.

Szovjet katonák a pesti oldalon, az Üllői út és a Nagykörút kereszteződésében. A Pestről kiszorított német–magyar egységek február 13-ig folytatták a harcot FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A Budára visszaszorult német–magyar erők még bő három hétig ellenálltak, Budapesten csak 1945. február 13-án hallgattak el végleg a fegyverek.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az amerikai neobolsevik rezsim feudális hierarchiájában értelemszerűen legfe­lül tanyázó, sőt egyenesen piedesztálra emelt feketék elsősorban a rabszolga őseik által a déli gyapotföldeken végzett ingyenmunka kompenzálásaként akarják kirázni a gatyájukból fehér hűbéreseiket.

Szigorúbb fellépést kér számos zsidó szupremácista prominens a TikTok vezetőitől „a platformon elharapózó antiszemita tartalmak ellen”.

Több tízezer zsidó és zsidószimpatizáns vonult fel Izrael mellett Washingtonban, ám ez nem mindenkinek volt kedvére.

Egyre szélesebb körűvé válik az X (volt Twitter) elleni nagyvállalati hirdetési bojkott, sőt, az amerikai cégek mellett az Európai Bizottság is közölte, hogy felfüggeszti a hirdetéseit az oldalon, mert nem akarja, hogy azok „antiszemita és náci” tartalmak mellett jelenjenek meg.

Az emigrációs hungarista sajtó évtizedeken keresztül főmunkatársának számító Koós Kálmán hosszú betegség után, 2006. júliusában, 91 éves korában a Colorado állambeli Denverből (USA) tért meg a teremtőjéhez.

1944 nyara végén már nemcsak az oroszok, hanem az átállt románok is támadtak bennünket, aminek következtében a Zemplén megyei Zalkod községben fogságukba estem.

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

A híres zeneszerző dédunokája a Die Welt című német újságban „megdöbbenésének” adott hangot az orosz zsoldosok kapcsán – írja a Jewish Chronicle.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

A „Historical Figures” – egy új mesterséges intelligencián alapuló chatbot alkalmazás – lehetővé teszi, hogy a történelem 20 ezer híres személyiségének bármelyikével beszélgessen az ember.

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) hat év börtönbüntetésre ítélte Marián Magátot, akit törvénybe ütköző gondolatok kifejtésével kapcsolatos vádpontokban bűnösnek találtak.

Most, amikor szívemre tett kézzel és felemelt fővel esküszöm, hogy mindörökre ott hagyom a szélsőbaloldalt és katonás, kemény léptekkel átmasírozok a legszélsőjobboldal frontjára, be kell vallanom, hogy ezt végtelen keserűséggel, nagy kíváncsisággal és ugyanakkor örömkönnyet fakasztó forró magyarsággal teszem.

Szovjet-Oroszországban nyilvános szeánszokon kötelezték önkritikára a rezsim által ideológiai-politikai ellenségeknek tekintett elemeket (burzsujokat, kulákokat, értelmiségieket) veleszületett társadalmi kiváltságaik levezekléseként.

Az alábbi nyilatkozatot Paula Hitler (1896. január 21. - 1960. június 1.), a Führer egyetlen lánytestvére 1957-ben tette, újra kifejezve meggyőződését, ahogy 12 évvel korábban, szeretett fivérének halálát követően.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 15-én 15 óra 30 perckor.

Egy francia zsidó újságíró a Jerusalem Post-nak nyilatkozva mondta el, hogy az utcájában számos épületet megjelöltek az antiszemita aktivisták.

Szigorú beléptetés, hatalmas sajtóérdeklődés és csurig telt tárgyalóterem – elkezdődött az antifasiszta támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken hétfő reggel.

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.

Menetünk 1945 nagypénteként indult el Ausztria felé. Május 2-án Gmunden városka közelébe értünk. Az oroszok a hátunk mögött, előttünk a linzi műút, azon túl a szövetséges csapatok tanyáztak.

Eva Braun és Adolf Hitler kapcsolatának története közismertnek mondható: a népvezér politikusért, majd teljhatalmú államférfiért rajongó nő a Führer legbelsőbb köreibe is bejárással bírt, ám a politikába beleszólása nem volt, végül pedig a halálba is követte őt.

Egyre aktívabb a kanadai határon túl az amerikai Goyim Defense League (Gój Védelmi Liga) nevű csoport, amely antiszemita felvilágosító anyagok terjesztését végzi a lakónegyedekben.

Az NPR amerikai zsidó-liberális médiaintézmény arról közölt terjedelmes beszámolót, hogy az Egyesült Államokban egyre több „szélsőséges gyűlöletcsoport” alakul, és ezek hálózatba szerveződnek.