Kövess minket 
-on és 
-en!
Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.
Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak túlnyomó többsége megrekedt a kamaszkorban olyan tünetekkel, mint a hazugság, engedetlenség és tiszteletlenség, a kábítószerezés és alkoholizálás, a depresszió és a szexualitással kapcsolatos problémák.
Az AED másik jellemzője a felelősség alól való kibújás és mások hibáztatása a saját kudarcért. Szintén gyakori az AED-ben szenvedőknél, hogy tiszteletlenséget tanúsítanak általában a köztulajdon megrongálásával, ahogyan azt a BLM keretében zajló köztéri vandalizmus (emlékművek megrongálása és megsemmisítése) is illusztrálta. A tinédzserek természetesen hajlamosak identitásproblémákkal küzdeni, amelyek gyakran a szexualitással kapcsolatosak, és ez egy olyan jelenség, amely túlságosan is nyilvánvaló a mai Amerikában. Manapság már-már nem „menő”, aki szexuálisan nem aberrált (LMBT, stb.).
Hamarosan annyiféle nem lesz, mint ahány jégkrémíz, hiszen minden csak gusztus kérdése! A kognitív tevékenység szempontjából az AED-re a túlzás és a túlzott leegyszerűsítés jellemző, amelyek kognitív hatása irracionalitáshoz és zavarodottsághoz vezet, mint azoknak a millióknak az esetében, akik azt hiszik, hogy antirasszisták, amikor a „fehér felsőbbrendűség” ellen lépnek fel.
Sok millió európai származású amerikai munkásosztálybeli. Ezek bűnösök a felsőbbrendűségben? Kivel szemben? Saját magukkal szemben? Természetesen a tiltakozóknak egyszerre kellene az osztályra és a fajra koncentrálniuk, de a progresszív mozgalom Amerikában a „foglaljuk el a Wall Streetet” helyett a „foglaljuk el a nyilvános vécét” mozgalomba torkollt. A hazugság is mindennapossá vált. Régebben csak a politikusok és az ügyvédek voltak arról ismertek, hogy „zsonglőrködnek az igazsággal”. Manapság a fősodrú médiát széles körben a hazugságok főáramának tekintik, a CNN pedig már a Fake News címkét viseli, nem csoda, hogy az amerikaiak 42 százaléka „aktívan kerüli a híreket” vagy egyszerűen nem hisz nekik.
A tizenévesek lázadási és engedetlenségi kísérlete gyakran a trágárság használatában nyilvánul meg, amelynek célja az idősebb generáció sokkolása. Az indokolatlan trágárság áthatja az amerikai kultúrát, és a kreativitás egyik formájaként a képzelet helyébe lépett. Ha mindenki tinédzser, nincs felnőtt felügyelet. Az eredmény magáért beszél. Ha majd évek múlva boncolást végeznek, hogy megállapítsák, hogyan és miért múlt ki az amerikai birodalom, a gyászjelentés többféle halálozási okot fog tartalmazni, és az AED kiemelkedő helyen fog szerepelni benne. A kontrollált média, akárcsak az uralkodó elit, a burleszkből az abszurditásba halad, retorikája olyan nyilvánvalóan fiktív, hogy teljesen elszakad a valóságtól, mint minden totalitárius államban.
Az összeomlás minden előjele látható: intézményesített politikai korrupció; az adósság állványzatára épített gazdaság; nihilista tömeges lövöldözések a közintézményekben; évente tízezrek halálát okozó opioid-túladagolás és öngyilkossági járvány; fenntarthatatlan katonai terjeszkedés; a szerencsejáték mint a gazdasági fejlődés és a kormányzati bevételek kétségbeesett eszköze; a hatalom egy apró, korrupt klikk kezébe kerülése; orwelliánus cenzúra; a közintézmények fizikai leépítése az iskoláktól és könyvtáraktól kezdve a bíróságokon át az egészségügyi intézményekig; az elektronikus hallucinációk szüntelen bombázása, hogy eltereljék a figyelmet arról a lehangoló látványról, amellyé Amerika vált és illúziók csapdájában tartsák a jónépet. A valóságot kiiktatták az amerikai életből, amely mostanra az emberiség és a történelem legnagyobb élő fantáziájává és téveszméjévé lett. Az amerikaiak nagy többségét agyhalottá tette kényszeres fogyasztása és kontrollált médiája, amely erősíti a mindent átható hallucinációkat.
|
|
|
|
|
|
Hány ember tudja őszintén valódi demokráciának nevezni a mai amerikai kormányformát? A választási eljárások álcája alatt, a kampányolás és a szavazás rituáléival az USA plutokráciává vált, amelyet milliárdos oligarchák irányítanak, akik arra használják a vagyonukat, hogy kizárólag nekik kedvező gazdasági és politikai döntéseket hozzanak. Ennek eredményeképpen az egy százalék által felhalmozott vagyon nagy része valójában a 99 százaléktól való vagyonelszívás. A Citizen United határozat gondoskodott arról, hogy az USA-ban az „egy dollár egy szavazat” elv érvényesüljön az „egy személy egy szavazat” helyett.
Joe Biden feltétel nélküli és általános kegyelmet adott fiának, Hunter Bidennek illegális fegyvertartás és kábítószer-birtoklás miatt. Érdekes módon Hunter Biden ellen még csak vádat sem emeltek a valódi bűnei miatt, beleértve apja pozíciójának kihasználását ukrajnai haszonszerzésre (Burisma igazgatótanácsi helye évi egymillió dollárért), sőt, egyenesen kenőpénzekért is fellépett apja nevében. Trump a maga részéről sógorát, Charles Kushnert nevezte ki az USA következő franciaországi nagykövetének, akinek 2020-ban, hivatalából való távozásakor kegyelmet adott 14 éves börtönbüntetéssel járó bűncselekményeiért. Trump 2016-os első elnökválasztási kampányában százmillió dolláros adományt fogadott el a ma már halott zsidó szerencsejáték-mogul Sheldon Adelsontól. Cserébe a nemzetközi joggal ellentétesen Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztette az amerikai nagykövetséget. Ebben a választási ciklusban Sheldon özvegye, Miriam Adelson újabb százmillió dollárt adott Trumpnak azért, hogy támogassa Izraelt a Gázai övezet és Ciszjordánia annektálásában.
Az amerikai korrupció legalizált, tehát védett, és még csak el sem ismerik, hogy prima facie korrupció. Ez olyan jogszabályokkal történik, mint a Citizen United, amely törvényesíti a pénzt a politikában azáltal, hogy a politikai adományokat szólásszabadságként kezeli. Ennek eredményeképpen az amerikai korrupció rendszerszintű, nagymértékű és megreformálhatatlan, nyílt, kockázatmentes és elszámoltathatatlan. Nincs benne szégyenérzet. Sőt, az Egyesült Államokban a korrupció nagyon magas jutalommal és egyfajta furcsa „becsülettel” jár. Nem csoda, hogy lelkes utánzókra talál a parlamentáris „demokráciákban” mindenhol.
