Kövess minket -on és -en!

A kommunista vezetés 1941-ben, a német támadás hírére Szibériába evakuálta Vlagyimir Iljics Lenin bebalzsamozott tetemét. Kockázatos akció volt.

Hiába kötötte meg a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió 1939-ben a elhíresült Molotov-Ribbentrop paktumot, teljesen világos volt, hogy a háború csak idő kérdése. 

A Wehrmacht végül 1941-ben indított villámháborút a Szovjetunió ellen. Az első hónapokban valóban villámgyorsan haladt a német támadás, december elején már csak néhány kilométerre voltak Moszkvától. Ám a Luftwaffe bombázói már a hadművelet megkezdése óta rendszeresen támadták a fővárost.

Nem csoda, hogy a szovjet vezetés már a háború első napjaiban megkezdték Moszkva kincseinek, levéltári dokumentumoknak, múzeumi tárgyaknak a biztonságba helyezését, ami esetükben azt jelentette: messzi keleti helyszínekre szállították azokat. A legnagyobb kihívást azonban a Szovjetunió „alapító atyja”,Vlagyimir Iljics Lenin földi maradványainak ügye jelentette.

Holttestét halála után, 1924-ben bebalzsamozták és közszemlére helyezték, 1930-tól már egy gránitból épült, piramisszerű épületben volt látható a Vörös téren. Szarkofágját se 1941-ig, sem azután nem mozdították, és bizony a holttest védelmének módja akkor is nagyon komoly kihívást jelentett.

Hosszas ötletelés után az evakuálás mellett döntöttek – volt olyan terv is, hogy az épületet töltsék fel homokkal a bombák ellen –, ami rendkívül kockázatos volt: az optimálisra beállított külső körülmények megváltoztatásával a test könnyen bomlásnak indulhatott.


Teljes titokban

A kényes feladatot Borisz Zbarszkij professzorra, a Mauzóleum laboratóriumának vezetőjére bízták, aki ’24-ben maga is részt vett Lenin balzsamozásában. A célra egy különleges vonatot állítottak szolgálatba, a mozdony mögött három kocsi sorakozott: az első és az utolsó fegyveresekkel megtömve, míg a középsőben maga a test, itt igyekeztek biztosítani a Mauzóleum mikroklímáját, és egyedi lengéscsillapítókkal is ellátták.

Nem volt egyszerű, például 17 fokot kellett tartani a vagonban úgy, hogy kint árnyékban is 37 volt.

A csapat teljes titokban mozgott és ért célba a szibériai Tyumeny városában, Moszkvában a megtévesztés érdekében továbbra is díszőrség állt az üres Mauzóleum előtt. Lenint egy kétemeletes, bezárt iskola épületében helyezték el, folyamatos fegyveres felügyelet mellett, magas kerítés mögött. Zbarszkij napi szinten ellenőrizte állapotát, és minden tizedik nap személyesen tájékoztatta Sztálint.


Majdnem baj lett

Egy alkalommal, 1942-ben a tudós halálra váltan vette észre, Lenin testének egy részén fekete penész jelent meg. A bevett eljárás ilyenkor az lett volna, hogy az érintett testrészt valamilyen savval elpusztítják, hogy a penész ne terjedhessen tovább. Ám ez Lenin esetén szóba sem jöhetett, el lehetett képzelni mit élhetett át hirtelen szerencsétlen Zbarszkij.

Gondoljunk csak bele, Sztálinnal közölni, hogy Lenin testét „hagyta” elenyészni… Végül csapatnak valamilyen kevésbé drasztikus megoldással sikerült eltüntetni a penészfoltot. Ezek után a professzor minden áron szerette volna visszavinni Lenint Moszkvába, de ez csak 1945. március 29-én történt meg, a Mauzóleum ekkor ismét megnyitották a látogatók előtt.

Hogyan hálálta meg Sztálin Zbarszkij professzor erőfeszítéseit? A háború után a Szocialista Munka Hőse érdemrendet kapott, majd 1952-ben a németeknek való kémkedés vádjával letartóztatták: másfél évet ült börtönben, Sztálin halála után szabadulhatott.

Kövess minket -on és -en!

E történelmi visszatekintés nem lesz teljesen átfogó, csupán a Henney Árpád-féle Hungarista Mozgalom 56-os tevékenységét mutatja be.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Chris Minns, az ausztrál Új-Dél-Wales szövetségi állam miniszterelnöke megfogadta, hogy határozottan fellép a jobboldali „szélsőségesekkel” szemben, mindössze azért, mert egy csoport nemzetiszocialista balaklavát viselve felszállt egy sydney-i vonatra az Ausztrália napon.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

1924-ben hunyt el az az ember, aki a németek ügynökeként érkezett Oroszországba 1917-ben, s akit halála óta nem temették el. Torz eszméi, melynek alapján társaival Szovjetunió néven új államot alapítottak, legalább százmillió ember halálához vezettek.

Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten „az általuk szélsőjobboldalinak vélt” emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat – közölte a karlsruhei német szövetségi ügyészség.

Egy fiatal brit nemzetiszocialista aktivista, aki zsinagógák elleni terrortámadást tervezhetett, a jövő évben áll bíróság elé.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

2024 nyarán és őszén a Norsk Institutt for Kulturminneforskning (NIKU), a kulturális örökséggel foglalkozó független kutatóközpont régészei a Tønsbergben lévő helyszínen ásatásokat végeztek néhány utcai csatorna korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok előtt.

A tengerentúli nemzetiszocialista szimpatizánsok Adolf Hitler számára építtették a kaliforniai luxus-főhadiszállást, a háború kitörése miatt azonban a Führer végül soha nem jutott el oda.

Miután Olaszországban EP-képviselőnek választották az antifasiszta Ilaria Salist, a magyar rendőrség elengedte a házi őrizetből az antifasiszta útonállót. Most a Guardiannek panaszkodott egy sort, hogy milyen körülmények között tartották fogva.