Kövess minket -on és -en!

A tengerentúli nemzetiszocialista szimpatizánsok Adolf Hitler számára építtették a kaliforniai luxus-főhadiszállást, a háború kitörése miatt azonban a Führer végül soha nem jutott el oda.

A Los Angeles szomszédságában található Rustic Canyon erdejében egy titokzatos épületegyüttes bújik meg: a Murphy Ranch.

A birtokot az 1930-as években egy tehetős nemzetiszocialista szimpatizáns házaspár, Winona és Norman Stephens vásárolta meg Jessie M. Murphy fedőnéven, majd a környék legjobb építészeinek bevonásával egy luxuskomplexum építésébe kezdtek, mely terveik szerint a nemzetiszocialisták dél-kaliforniaia főhadiszállása lett volna.

Úgy tudni, hogy a Stephens házaspár egy bizonyos Herr Schmidt nevű német ügynökön keresztül szerezte meg a komplexum felépítéséhez szükséges 4 millió dolláros összeget Németországból. A létesítményben helyett kapott többek között 22 hálószoba, egy bunker bombatámadás esetére, de egy 375,000 gallon víz tárolására alkalmas tartály, egy 20 000 gallonos fűtőolaj-tartály, hatalmas hűtőkamrák az élelmiszerek tárolására, illetve egy önálló erőmű is az áramellátás biztosítására.

Bár a főhadiszállás egy része fel is épült, a fennmaradt tervrajzok tanúsága szerint még számos további épület tervben volt, így többek között egy kúria, könyvtárral, toronyszobával, zeneszobával és fedett medencével, valamint egy négyállásos garázzsal.

1941-ben aztán, amikor a Pearl Harbor elleni japán támadást követően az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, az építkezés leállt, a rendőrség pedig kiürítette a komplexumot, ahol akkoriban közel félszáz nemzetiszocialista szimpatizáns élt.

Évtizedekkel később egy ideig művésztelep működött a birtokon. Az 1990-es évekre a komplexum állaga teljesen leromlott, a romokon a graffitisek vették át az uralmat. Az elmúlt néhány évben Los Angeles városvezetése több életveszélyessé vált épületet is lebontatott, ám még így is maradt felfedezni való a különleges nosztalgiára vágyó nemzetiszocialista turisták számára.

Kövess minket -on és -en!

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Amikor 2002-ben útjára indítottuk a felvonulást, Trianon ügye még szinte teljesen száműzve volt a közéletből. A nemzet szétszakításáról, a magyarságot ért történelmi igazságtalanságról alig esett szó, a hivatalos politika pedig kerülte a kérdést.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.