Kövess minket -on és -en!

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Kevés emblematikusabb hely létezik a Nürnberg délkeleti előterében található Zeppelin-mezőnél, mégis, az Albert Speer tervei nyomán megépült létesítmény és az azt uraló Zeppelin-főtribün homlokzata rossz állapotban van, egyre több területet kell lezárni a látogatók biztonsága érdekében.

A Zeppelin-mező a Reichsparteitagsgelände része, ahol 1933 és 1938 között a Nemzetiszocialista Párt tartotta éves tömegrendezvényét, a Birodalmi Pártnapokat.

Speer a létesítményt az örökkévalóságnak tervezte, azonban a Zeppelin-főtribün szerkezete betonból és téglából készült, amelyet márványlapokkal borítottak; egy olyan anyaggal, amely ugyan jól passzol a Mediterráneum éghajlatához, de kevésbé bírja a közép-európai kemény fagyokat. Nem csoda tehát, hogy már 1938-ban – az utolsó évben, amikor Hitler a főtribünön állva beszédet intézett hallgatóságához – megjelentek rajta az első repedések.

Évi 200 ezres látogatószámával a Zeppelin-mező Nürnberg egyik leglátogatottabb nevezetessége. Lelátóin valaha 70 ezer, rendezvényterén pedig 500 ezer ember fért el, ugyanis a 140 ezer négyzetméteres mező adott teret a Birodalmi Pártnapok legmonumentálisabb tömegrendezvényeinek.

1945 áprilisában azonban amerikai csapatok foglalták el a létesítményt: a katonák előbb jelképes győzelmi felvonulást tartottak a nemzetiszocialista templomként aposztrofált épületben, majd felrobbantották a Zeppelin-főtribün tetején elhelyezett hatalmas horogkeresztet. A Zeppelin-mező sorsa ezzel hosszú időre megpecsételődött.

Olyannyira, hogy az épület állapotát csak a hatvanas években vizsgálták meg, és megállapították, hogy az 1945 óta elégtelen állagmegóvás miatt a főtribün az összedőlés határán van, majd 1967-ben – az életveszélyt elkerülendő – felrobbantották a főtribünhöz két oldalról csatlakozó oszlopsort.

A szónoki emelvény alatti, ma is körbejárható Arany Csarnok mellett említést érdemel a nürnbergi kongresszusi központ, Németország legnagyobb nemzetiszocialista épülete, amelynek északi részében 2001-ben nyílt meg a Dokumentációs Központ. A monumentális épületet eredetileg 70 méter magasra tervezték, de a második világháború közbeszólt, így 1939-re csak 39 méter valósult meg ebből – ha elkészül, 50 ezer befogadóképességű lett volna, igaz, évente csak egyszer, a nemzetiszocialista pártkongresszus idején használták volna.

Kövess minket -on és -en!

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Egy fiatal brit nemzetiszocialista aktivista, aki zsinagógák elleni terrortámadást tervezhetett, a jövő évben áll bíróság elé.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.