Kövess minket -on és -en!

A hadműveletek alatti rombolás, műkincseink egy részének eltulajdonítása, asszonyaink, leányaink meggyalázása mellett a szembenálló politikai felfogású embereket is lefogták a szovjet kémelhárító szervek.

Kézre kerítésükre mondvacsinált perek, szerintük „jogerős” bírói ítéletek szolgáltak, majd elhurcolták őket a szovjet büntetőtáborokba. Ez az akció párhuzamosan folyt a hadifogolyszerzéssel. Kényükre-kedvükre bánhattak az általuk politikai ellenfélnek ítélt katonai és civil csoportokkal. (Erre vonatkozóan nem született nemzetközi szabályozás, mint a hadifogságra.)

A szovjet katonai törvényszékek által elítélt magyarok legnagyobb hányadát a leventekorú fiatalok tették ki, 15 évestől 20 évesig. Ugyanis a szovjetek nem hadifogolynak, hanem „fasisztának” tekintették őket. Az illetékes szovjet szerveknek tudomásuk volt Szálasiéknak a fiatalok körében folytatott eredményes toborzásáról a német hadsereg számára, valamint a leventekorúak behívásáról a honvédségbe. Az utóbbiak egy részét is kivitték Németországba, az itthon maradottakat beosztották különféle elnevezésű – Kopjások, Bakonyi-brigád, Dráva menti Légió, Vécsy-alakulat, Tatai század stb. – alakulatokba, és harcba vetették őket.

Egyesek fogságba estek, de sokan elszökdöstek és hazamentek. Az utóbbiak zöme is táborokba került, mert a szovjetek megszerezték az alakulatok névjegyzékét.

A leventék mellett tömegével tartóztattak le és ítéltek el civileket – férfiakat és nőket – német nevük, politikai állásfoglalásuk miatt, rosszindulatú rágalmazás, megbélyegzés, besúgás stb. következtében. Különösen súlyos ítéleteket hoztak a szovjet bíróságok politikai elenfeleikkel szemben: szigorúbbakat, mint a gyilkosságokért.

A politikai ítéletek kategóriái az alábbiak voltak:

1. hazaárulás;
1/b hazaárulás a szovjet rendszer gyöngítésével (ezt kapták azok a katonák, akik német hadifogságba kerültek);
2. fegyveres felkelés;
3. az ellenség támogatása;
4. a nemzetközi burzsoázia támogatása (ezt rendszerint a papok kapták);
5. a Szovjetunió megtámadásának elősegítése;
6. kémkedés (azokat vádolták ezzel, akikre már nem tudtak mit mondani);
7. gazdasági károkozás;
8. terrorcselekmény;
9. diverzió;
10. szovjetellenes propaganda;
11. csoportos agitáció;
12. politikai bűnös feljelentésének elmulasztása;
13. a cári rendszer kiszolgálása;
14. gazdasági ellenforradalmi cselekmény (ezt alkalmazták a munkát megtagadó hadifoglyokra).

Ha pedig a felsorolt bűncselekmények valamelyikéhez hozzátették a 19-es alpontot, akkor az azt jelentette, hogy nem bevégzett bűncselekményről van szó, hanem szándékról vagy esetleges előkészületről. Nevezett tehát potenciális veszélyforrás!

Rózsás János – Nagykanizsa
Hadifogoly Híradó 1999/4.

Kövess minket -on és -en!

A The Wall Street Journal szerint az Egyesült Államok azt szeretné, ha Kína leállítaná vagy legalábbis csökkentené az orosz olaj vásárlását. Azt gondoltam magamban, hogy ez egy téves kérés. Miért okoznának a kínaiak önmaguknak kárt, hogy a fő ellenségüknek kedvezzenek?

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.