Kövess minket 
-on és 
-en!
1944. június 6-án a II. világháború szövetséges csapatai megkezdték a partraszállást a franciaországi Normandiában, hogy elterjésszék Európában az amerikai típusú, degenerált demokráciát és megalapozzák az zsidó-liberális világrendet.
A hatalmas, katonák és technikai felszerelések korábban sosem látott tömegét megmozgató akciót gyakorlatilag évekkel korábban elkezdték megtervezni, már 1941-ben azon gondolkoztak a stratégák, hogy mely partszakaszokon lenne érdemes megpróbálkozni az invázióval.
Mondani sem kell, hogy mindezt óriási titkolózás övezte, a megszállók számára katasztrófával ért volna fel, ha kitudódik, mikor és hol készülnek a partra szállásra. Ezért aztán minden beavatott ereiben meghűlt a vér, amikor az egyik legnagyobb brit napilap, a Daily Telegraph szép sorban elkezdte lehozni az akció kulcsszavait mindössze napokkal azelőtt, hogy megindult volna az invázió.
Ha máshonnan nem, a háborús filmekből sokan ismerhetik a Utah vagy Omaha kifejezéseket, amik a partszakaszokat jelölték, ahol a katonák megvetették a lábukat. Az Overlord kifejezés magát a hadműveletet takarta, a Neptune a tengerészeti támadók neve volt, a Mulberry pedig az a támaszpont, ahonnan ellátták a csapatokat. Ezek a kifejezések voltak azok, amik szép sorban elkezdtek felbukkanni a napilap keresztrejtvényének megfejtéseiben.
A brit titkosszolgálat természetesen először arra gyanakodott, hogy egy német kémnek sikerült mindent megtudnia a készülő akcióról és az újságon keresztül próbálja informálni Németországot. Gyorsan kiderült, hogy a nyomok egy iskolaigazgatóhoz vezettek, aki részmunkaidőben keresztrejtvényeket szerkesztett: az 53 éves Leonard Dawe köpni-nyelni nem tudott, amikor rárontottak a szolgálat emberei. Igazság szerint ők éppolyan meglepettek lehettek, mint a rejtvényszerkesztő, nem ez volt ugyanis az első találkozásuk: két évvel korábban Dawe egyik rejtvényének megfejtése a Dieppe nevű francia városka volt – néhány nappal azelőtt, hogy megindult volna itt egy ugyancsak titkos, bár kisebb horderejű katonai művelet.
Sem akkor, sem a partra szállás előtt nem sikerült semmilyen kapcsolatot találni Dawe és a németek között, a megoldásra mégis fény derült: Dawe tanítványai gyakran megfordultak a katonai támaszpontok közelében, ahol a katonáktól egyre többször hallották a kódszavakat, és a gyerekek azt hitték, hogy ez valamiféle katonai zsargon. Így aztán ők is elkezdték használni, ami persze Dawe fülébe jutott, ötletet adva neki a rejtvényekhez.
A normandiai partraszállás napját szintén kódnéven, D-napként is szokták emlegetni. Sok magyarázat született arról, mit is jelent a „titokzatos” D betű, az igazság azonban szinte prózai: a D mindössze az angol day (nap) rövidítése.
|
|
|
|
|
|
