Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

Az ostrom 102 napig tartott, amiből a védők 52 napot teljes bekerítésben harcoltak végig. A szovjet vesztesége 80 ezer halott és 240 ezer sebesült volt, összes magyarországi veszteségük fele, a védők és a polgári lakosság körében a halottak és sebesültek száma több mint százezerre tehető.

A Vörös Hadsereg 1944 szeptemberétől már a trianoni Magyarország területén nyomult előre. Horthy október 15-i kiugrási kísérlete kudarcba fulladt, a hatalmat a nyilasok vették át. A Malinovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front október 29-én a Tisza vonalától indított támadásával megpróbálta menetből elfoglalni Budapestet, de a kellően nem előkészített támadás elakadt. A szovjetek ezután a főváros bekerítését tűzték ki célul, a 2. Ukrán Front balszárnya a Duna bal partját tisztította meg Bajától egészen Pestig, a jobbszárny a Bükk és a Mátra vidékét egészen a Miskolc-Gyöngyös-Hatvan vonalig. November végén Tolbuhin marsall 3. Ukrán Frontja a Dunántúlon dél felől egészen a Balaton vonaláig nyomult előre, és a Duna jobb partján tört észak felé Budapest irányában. Az első szovjet harckocsi már november 3-án elérte a mai Budapest közigazgatási határát, de a támadás az Ecser-Vecsés-Soroksár vonalban kiépített Attila vonalon megállt.

Szálasi Ferenc Nemzetvezető eleinte nem akarta, hogy a főváros csatatérré váljon, és december 4-i berlini bemutatkozó látogatásán felvetette Hitlernek, hogy Budapest legyen nyílt város. A magyar fővárost már november végén erőddé nyilvánító Führer erről hallani sem akart, parancsa szerint az általa az Ausztriába vezető út kapujának tartott Budapestet házról házra kell megvédeni. A Magyarországon harcoló Dél hadseregcsoport parancsnokát, Hans Friessner vezérezredest leváltotta, helyére Otto Wöhler tábornokot állította, a Budapest-erőd parancsnoka pedig Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-rendőrtábornok lett.

Budapesten december 10-én kihirdették a hadiállapotot, a nyilas minisztériumok, államigazgatási szervek Nyugat-Magyarországra költöztek.

A Vörös Hadsereg gyűrűje karácsonykor zárult be Budapest körül, ahol mintegy 800 ezer polgári lakos rekedt. A körülzárt városban egyre súlyosabbá váltak a viszonyok, nem volt gázszolgáltatás, villany csak napi 2-3 órán át, egyre kevesebb volt az élelem és később már az ivóvíz is, szabadon garázdálkodtak a zsidókra és katonaszökevényekre vadászó nyilas csoportok. A védelem a IX. német hadtestre és a Hindy Iván altábornagy parancsnoksága alatt álló I. magyar hadtestre hárult, de Hindynek sok beleszólása nem volt a dolgok menetébe. A védők száma mintegy 92 ezerre volt tehető, ebből 50 ezer volt a magyar katona, a támadó szovjet Budapest Csoport együttes létszáma mintegy 150-170 ezer főt tett ki.

A védők december 29-én visszautasították a megadásra felszólító ultimátumot, a jegyzéket átnyújtó parlamenterek (Steinmetz és Osztapenko kapitányok) máig tisztázatlan körülmények között életüket vesztették. Másnap megkezdődött az ostrom, a támadók az alapos tüzérségi előkészítés után is csak hatalmas áldozatokat követelő, elkeseredett harcokban, házról-házra tudtak előrenyomulni. A szovjetek január 15-én érték el a Nagykörút vonalát és 18-án jutottak ki a Dunáig, Pest megszállás alá került, de a Budára visszavonuló németek a még álló Duna-hidakat felrobbantották. A jobban védhető, hegyes-dombos budai oldalon még majdnem egy hónapig folytak a harcok, miközben a németek nyugat felől több ízben próbálták feltörni az ostromgyűrűt. E kísérletek kudarca után, február 11-én a budai Várban rekedt védők a kitörésre szánták el magukat. A több mint 40 ezer katonából 20 ezren pusztultak el, a többiek - részben sebesülten - fogságba estek, saját vonalaikat csak 624-en érték el. A megmaradt védők nagy része megadta magát, február 13-án az utolsó ellenálló egységek is letették a fegyvert. Budapest elfoglalásának hírét Moszkvában díszsortűz adta a lakosság tudtára.

Budapest ostroma a II. világháború egyik leghosszabb helységharcának számít, második Sztálingrádnak is nevezik. Az ostrom 102 napig tartott, amiből a védők 52 napot teljes bekerítésben harcoltak végig. A szovjetek vesztesége mintegy 80 ezer halott és 240 ezer sebesült volt, összes magyarországi veszteségük fele, a védők és a polgári lakosság körében a halottak és sebesültek száma több mint százezerre tehető. A főváros épületeinek 27 százaléka pusztult el vagy rongálódott meg súlyosan, több mint 32 ezer lakás megsemmisült vagy lakhatatlanná vált. Kiégett a pesti Vigadó, a királyi vár, súlyosan megsérült az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház, a visszavonuló németek felrobbantották az összes Duna-hidat. A pincékből lassan-lassan előmerészkedőket hatalmas romhalmaz várta, az újjáépítés évekig elhúzódott.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

Négy német állampolgáron ütött rajta az osztrák rendőrség, amint Adolf Hitler születésének évfordulóján fehér rózsát helyeztek el a Führer szülőházánál Nyugat-Ausztriában, írja a Guardian.

Egy fehér fajvédő aktivista három négert lőtt agyon a floridai Jacksonville-ben lévő boltban, egy korábbi rasszista akció évfordulóján.

Pénzgyűjtésbe kezdett a 2023-as antifa támadások kitervelőjének és elsőrendű vádlottjának, Ilaria Salisnak családja.

Noha gyászoljuk az eltávozását még 25 év után is, de tudjuk, hogy ő nem halt meg idő előtt, mint ahogy a „senki ember” meghal.

A katonai kíséretek a kora középkor hadviselésének meghatározó szerveződései voltak, harcos fiatal férfiak egy karizmatikus vezető köré gyűlve vettek részt a személyes dicsőséget és vagyonszerzést ígérő hadjáratokban.

Magántermészetű programok és a propagandagépezet irányításának helyszíne volt a Haus am Bogensee, Joseph Goebbels egykori villája. 

Eva Vlaardingerbroek, a nemzetközi keresztény-konzervatív szcéna éppen aktuá­lis üdvöskéje nemrég Magyarországon kijelentette, hogy az európai nagy népességcsere nemcsak egy elmélet, hanem maga a valóság. Jé, tényleg?

A balközép zöldpárt berlini politikusa Adolf Hitlert éltette, amikor a rendőrök éppen alkoholtesztre vitték.

Lassan telnek a napjai, nem tudja a pontos időt és nem bízhat senkiben Ilaria Salis, akinek ügyvédei mindent megtesznek azért, hogy olaszországi házi őrizetet harcoljanak ki – olvashatjuk a szívszaggató sorokat, írja a Mandineren nyomán a Magyar Jelen.

Mint levente, 1944 novembere végén rendeletre kellett jelentkeznem a területileg illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságon.

Alexander Netlingnek jellegzetes megjelenést kölcsönöz a horogkereszt és számos más fajvédő szimbólum, amelyet különösen jól látható helyre tetováltak.

Egy angol nemzetiszocialista, akin horogkeresztes zászlókkal, hűtőmágnesekkel és Adolf Hitler portréjával díszített házában ütöttek rajta, gondolatbűnökért került börtönbe Nagy-Britanniában.

Németországban nagyon sokan gondolják, hogy az 1923-as hiperinfláció jelentősen hozzájárult a nemzetiszocialista párt felemelkedéséhez.

1945. február 11-én a budapesti német-magyar helyőrség lőszere és élelme fogytán volt, a magyar főváros fegyveresen nem volt tovább tartható.