Kövess minket -on és -en!

Dr. Bárdossy László Szombathelyen született 1890. december 10-én, római katolikus vallású kisnemesi, hivatalnoki családból.

Középiskoláit a Sáros vármegyei Eperjesen és Budapesten végezte. Jogot szintén Budapesten valamint Berlinben és Párizsban hallgatott. Diplomát, illetve jogtudományi doktori oklevelet 1912-ben Budapesten szerzett.

Tíz év múlva már a Külügyminisztérium Sajtóosztályát vezette és 1926-ban miniszteri osztálytanácsos kinevezést kapott. 1930-tól diplomata lett Londonban, majd 1934. október 4-től a bukaresti követséget vezette. 1941. február 4-től külügyminiszter és április 3-tól 1942. március 7-ig miniszterelnök. Szombathely képviselőtestülete 1942. május 4-én a város díszpolgárává, majd Szombathely lakossága 1944 májusában országgyűlési képviselőjévé választotta és ez utóbbi minőségében vett részt, mintegy hatvan képviselőtársával, 1944. december 1-én Sopronban a Szálasi-kormány parlamenti ülésén.

1945 márciusában Bajorországba, majd április 25-én Svájcba menekült. Az amerikaiak letartóztatták, illetve az OSS (Office of Srategic Services) 1945. október 10-én kiadta a zsidó Péter Gábor (Eisenberger Benjamin) pribékjeinek.

Bárdossy László népbírósági tárgyalása első fokon, 1945. október 29-én kezdődött, melyben zsidó volt a tanács elnöke (Major Tamás színész, filmcenzor testvére, Major Ákos), az ügyészek (Fenesi Ferenc és Szalai Sándor), a népbírák többsége. A jegyzökönyv tanúsága szerint az előbbiekben fölsoroltakon kívül a nyilvános tárgyaláson részt vett, illetve a Magyar Kommunista Pártot képviselte az az Apró (Klein) Antal, aki Gyurcsány Ferenc feleségének nagyapja. 1945. november 2-án méltóságteljesen, becsületét védve vállalta tetteit, vállalta sorsát, az elmarasztalást, de kerülte a másokra történő hivatkozást, a közös felelősség emlegetését, amely jellemes magatartása, ellentétben állott vádlói viselkedésével!

(Az utolsó szó jogán elmondott beszéde, amely a magyarságnak szóló végső üzenetének is felfogható.)

Bárdossy Lászlót a Népbíróság 1945. november 3-án háborús és népellenes bűntettekkel vádolva nyilvánosság előtt végrehajtandó kötél általi halálra ítélte. Nem fellebbezett és nem kért kegyelmet sem, azonban 1945. december 28-án sor került a másodfokra (Berend Béla kirendelt védő beadványa alapján), ahol az ítéletet megerősítették. Később a kötelet golyóra változtatták! A mocskos színjáték tovább folytatódott.

Bárdossy pere és kivégzése az egész ország jóérzésű lakosságát mélyen megrendítette, szemben az eseményre a gettóból kiszabadult és verbuválódott, több száz fős csürhe népséggel, amely már hajnali fél hatkor a kivégzés helyszínére, a Markó utcai fogház udvarára tódult. 1946. január 10-én reggel 8 óra 25 perckor lépett színre a népbíróság tanácselnöke, Major Ákos és a népügyész. A kivégzőhelyen a felajzott tömeg gyalázkodó ordítozásba kezdett: Pfuj! Tömeggyilkos! Uszító! Miután a csőcselék elhallgatott, síri csöndben fölolvasták az ítéletet. Bárdossy László emelt fővel állt a kivégzőosztag előtt. Utolsó kívánságát, azt, hogy ne kössék be a szemét és ne kelljen letérdelnie, tiszteletben tartották. Elbúcsúzott a paptól, megcsókolta a feszületet, amikor egy hisztérikus hang bekiabált: A papot is! A papot is! A négy fogházőr fegyverének eldördülése előtt, Bárdossy László egekig kiáltott szavai bejárták a világsajtót: Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!

A sortűz 1946. január 10-én reggel 8 óra 50 perckor oltotta ki Magyarország egyik legragyogóbb miniszterelnökének életét. Dr. Bárdossy László hatvan esztendeje halott.

A Bárdossy család hamvait a Szombathelyen található családi sírbolt rejti magában, ellenben a kivégzett miniszterelnök végső nyughelyét még mindig homály fedi, mert pontosan nem tudjuk, hogy meggyilkolása után hová helyezték porhüvelyét. Adja a Magyarok Istene, hogy utolsó kívánsága végre beteljesüljön!

Kövess minket -on és -en!

Az Europol Referral Action Day nevű akciójának elsődleges célja az volt, hogy „azonosítsák és eltávolítsák a világhálón fellelhető antiszemita tartalmakat”.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

A komáromi várból indított szerelvény foglyait 1945. május 26-án rakták ki Cegléden. Vérhasgyanúsak voltunk, ezért nem mertek továbbvinni. 

Csaknem pontosan 60 éve, 1964. november 28-án Hannoverben megalakult a Német Nemzeti Demokrata Párt (Nationaldemokratische Partei Deutschlands - NPD). Az elmúlt hétvégén tartotta meg az immár Die Heimat (Szülőföld) névre keresztelt szervezet a 39. rendes pártkongresszusát.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

A néger előadó, akit egykor Kanye Westnek hívtak, de évek óta a Ye nevet viseli, új számmal jelentkezett, amelynek a Heil Hitler címet adta.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Néha érdemes egy-egy szürreális, szatirikus nézőpontot előrántani a "kalapból", mert ezekből szemlélve meglehetősen megvilágító erejű látleletet kaphatunk a valóságról.

A világháborús légi harcokban a légi fölényt a vadászgépek vívták ki. Azok teljesítményében pedig igen nagy szerepe volt a hajtóművek teljesítményének. A mostani cikkünkben ennek járunk utána a Luftwaffe esetében.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

Gyorsított bírósági eljárással két év börtönbüntetésre ítéltek egy patrióta francia férfit, aki akciót tervezett az olimpiai fáklyát vivő staféta ellen.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Sikerült kizökkenteni Marine Le Pent a nyári sziesztájából, hogy ismét négerekért és arabokért rajongjon, de most nem az olimpián.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

1924-ben hunyt el az az ember, aki a németek ügynökeként érkezett Oroszországba 1917-ben, s akit halála óta nem temették el. Torz eszméi, melynek alapján társaival Szovjetunió néven új államot alapítottak, legalább százmillió ember halálához vezettek.