Dr. Bárdossy László Szombathelyen született 1890. december 10-én, római katolikus vallású kisnemesi, hivatalnoki családból.

Középiskoláit a Sáros vármegyei Eperjesen és Budapesten végezte. Jogot szintén Budapesten valamint Berlinben és Párizsban hallgatott. Diplomát, illetve jogtudományi doktori oklevelet 1912-ben Budapesten szerzett.

Tíz év múlva már a Külügyminisztérium Sajtóosztályát vezette és 1926-ban miniszteri osztálytanácsos kinevezést kapott. 1930-tól diplomata lett Londonban, majd 1934. október 4-től a bukaresti követséget vezette. 1941. február 4-től külügyminiszter és április 3-tól 1942. március 7-ig miniszterelnök. Szombathely képviselőtestülete 1942. május 4-én a város díszpolgárává, majd Szombathely lakossága 1944 májusában országgyűlési képviselőjévé választotta és ez utóbbi minőségében vett részt, mintegy hatvan képviselőtársával, 1944. december 1-én Sopronban a Szálasi-kormány parlamenti ülésén.

1945 márciusában Bajorországba, majd április 25-én Svájcba menekült. Az amerikaiak letartóztatták, illetve az OSS (Office of Srategic Services) 1945. október 10-én kiadta a zsidó Péter Gábor (Eisenberger Benjamin) pribékjeinek.

Bárdossy László népbírósági tárgyalása első fokon, 1945. október 29-én kezdődött, melyben zsidó volt a tanács elnöke (Major Tamás színész, filmcenzor testvére, Major Ákos), az ügyészek (Fenesi Ferenc és Szalai Sándor), a népbírák többsége. A jegyzökönyv tanúsága szerint az előbbiekben fölsoroltakon kívül a nyilvános tárgyaláson részt vett, illetve a Magyar Kommunista Pártot képviselte az az Apró (Klein) Antal, aki Gyurcsány Ferenc feleségének nagyapja. 1945. november 2-án méltóságteljesen, becsületét védve vállalta tetteit, vállalta sorsát, az elmarasztalást, de kerülte a másokra történő hivatkozást, a közös felelősség emlegetését, amely jellemes magatartása, ellentétben állott vádlói viselkedésével!

(Az utolsó szó jogán elmondott beszéde, amely a magyarságnak szóló végső üzenetének is felfogható.)

Bárdossy Lászlót a Népbíróság 1945. november 3-án háborús és népellenes bűntettekkel vádolva nyilvánosság előtt végrehajtandó kötél általi halálra ítélte. Nem fellebbezett és nem kért kegyelmet sem, azonban 1945. december 28-án sor került a másodfokra (Berend Béla kirendelt védő beadványa alapján), ahol az ítéletet megerősítették. Később a kötelet golyóra változtatták! A mocskos színjáték tovább folytatódott.

Bárdossy pere és kivégzése az egész ország jóérzésű lakosságát mélyen megrendítette, szemben az eseményre a gettóból kiszabadult és verbuválódott, több száz fős csürhe népséggel, amely már hajnali fél hatkor a kivégzés helyszínére, a Markó utcai fogház udvarára tódult. 1946. január 10-én reggel 8 óra 25 perckor lépett színre a népbíróság tanácselnöke, Major Ákos és a népügyész. A kivégzőhelyen a felajzott tömeg gyalázkodó ordítozásba kezdett: Pfuj! Tömeggyilkos! Uszító! Miután a csőcselék elhallgatott, síri csöndben fölolvasták az ítéletet. Bárdossy László emelt fővel állt a kivégzőosztag előtt. Utolsó kívánságát, azt, hogy ne kössék be a szemét és ne kelljen letérdelnie, tiszteletben tartották. Elbúcsúzott a paptól, megcsókolta a feszületet, amikor egy hisztérikus hang bekiabált: A papot is! A papot is! A négy fogházőr fegyverének eldördülése előtt, Bárdossy László egekig kiáltott szavai bejárták a világsajtót: Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!

A sortűz 1946. január 10-én reggel 8 óra 50 perckor oltotta ki Magyarország egyik legragyogóbb miniszterelnökének életét. Dr. Bárdossy László hatvan esztendeje halott.

A Bárdossy család hamvait a Szombathelyen található családi sírbolt rejti magában, ellenben a kivégzett miniszterelnök végső nyughelyét még mindig homály fedi, mert pontosan nem tudjuk, hogy meggyilkolása után hová helyezték porhüvelyét. Adja a Magyarok Istene, hogy utolsó kívánsága végre beteljesüljön!

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

„Amerika megbukott, mert egy társadalomban, ahol a hasznossági princípium mindenekfelett való, a morális felelősségérzete elsorvad” – ezt írja Márai Sándor 1957. november 5-én naplójába, s hozzáteszi, a Nyugat magyar forradalommal szembeni árulását nem lehet megbocsátani, és senki nem hisz többé a Nyugatnak.

Kilencvenesszeres életfogytiglant kapott egy amerikai fehér fajvédő aktivista, aki négy évvel ezelőtt színes bőrűekre kezdett lövöldözni egy mexikói határmenti bevásárlóközpontban.

A Szilágy megyei Érkáváson 1944 decemberének egyik napján megjelent egy orosz hadnagy és egy őrmester. Ez időben visszajöttek a román közigazgatás emberei: a csendőrség, a jegyző stb.

1886-ban egy tucatnyi fajvédő nézeteket valló német család – a híres filozófus, Friedrich Nietzsche húga és sógora vezetésével – Paraguayba hajózott, hogy ott létrehozzon egy árjákból álló kolóniát.

Egyre aktívabb a kanadai határon túl az amerikai Goyim Defense League (Gój Védelmi Liga) nevű csoport, amely antiszemita felvilágosító anyagok terjesztését végzi a lakónegyedekben.

Hollandiában büntetőjogi következményekkel fog járni a „holokauszttagadás”, a „rasszizmus” és a „diszkrimináció” tilalmára vonatkozó törvényt kiterjesztik más események megtörténtének tagadására is – döntött a holland ügyvivő kormány.

Sajtótájékoztatót tartott a rendőrség a hétvégén Budapesten történt döbbenetes bűncselekményekkel kapcsolatban.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

Joszif Dzsugasvili, ismertebb nevén Sztálin híresen rossz kapcsolatot ápolt elsőszülött gyerekével, Jakovval.

Győr a nacionalista színtér egyik legaktívabb vidéki bázisa, de persze az ellenséges oldal is képviselteti magát a nyugati végeken.

A finn rendőrség szerint egy nemzetiszocialista csoport 3D-nyomtatott fegyverekkel készült faji háborúra. A nyomozók szerint a gyanúsítottak „terrorcselekmény elkövetésének szándékával” képezték ki magukat.

A csodafegyver (Wunderwaffe) fogalma a második világháború idejéről származik, amikor a németek korábban soha nem látott haditechnikákat fejlesztettek és próbáltak csatasorba állítani, és azzal eldönteni a háború kimenetelét.

„Súlyos, rendszerszintű” problémákat és hiányosságokat tárt fel a londoni rendőrségnél végzett átfogó vizsgálat, amelynek eredményét most tették közzé.

Háromezer katona és civil halt kínhalált a szovjet Vörös Hadsereg által a szegedi Csillagbörtönben 1944 októberétől 1945 nyaráig működtetett hadifogolytáborban.

Ilias Kasidiaris 2021 óta ül egy görög börtönben a betiltott Arany Hajnal párttal való kapcsolata miatt. Ez azonban nem akadályozta meg Kasidiarist, akinek horogkeresztes tetoválása is van, hogy induljon Athén polgármesteri székéért.

A kárpáti harcok során elszakadtam alakulatomtól, a visszatérés lehetetlenné vált. Hazamentem Kecskemétre. Ott városszerte olvasható volt a felhívás: a volt katonák jelentkezzenek a szovjet parancsnokságon. Jelentkeztem.

Bocsánatkérő közleményt adott ki a Michigani Állami Egyetem, miután a szombat esti meccs előtt Adolf Hitler képe jelent meg az eredményjelzőn – írja a CNN nyomán a 24.

Hernádnémetiben sokan éltünk német vagy németes nevűek (Schmidt, Fuchs stb.). 1945. január 23-án kora délelőtt két karszalagos nemzetőr azzal keresett meg, hogy várnak a községházán az anyakönyvi adatok pótlására.

Az európai háború befejezésének napján, 1945. május 9-én kerültem fogságba, jóllehet ennek eseménydús előzményei vannak.

"Sohasem gondoltunk a békére, még abban az évben sem, amikor teljesen el voltunk szigetelve, és amikor könnyedén megkaphattuk volna a brit birodalomra nézve jelentősebb veszteségek nélkül és az önök kárára. Miért gondolnánk rá most? Hiszen a győzelem már miénk, mindhármunké", írta Churchill Sztálinnak 1944. január 24-én.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Az amerikai neobolsevizmus woke ideológiája annyira abszurd és groteszk élethelyzeteket és jelenségeket produkál, amelyek még Gogol fantáziáját is túlszárnyalták volna.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

A címben olvasható idézetet egy Gulag-túlélő válaszolta családtagjainak arra a kérdésre, hogy mit csinált és hol volt abban a nyolc évben, amikor a szovjetek elvitték.