Kövess minket -on és -en!

A nemzetiszocialisták dúsított uránjából készült az első amerikai atombomba, a németek sokkal közelebb jutottak az atombombához, mint ahogy azt korábban feltételezték.

Ezt állítja egy könyv: Critical Mass – Kritikus tömeg – ez a könyv címe. A szerző Carter Hydrick tudományos kutató.

Fél tonna dúsított uránról van szó. Hol találták ezt az amerikaiak? Egy német tengeralattjáróban, mely Japán felé tartott néhány magas rangú tiszttel együtt. Ulrich Kessler tábornok, a németek atomprogramjának egyik kulcsfigurája vitte a szállítmányt Japánba, mely 1945 májusában még kitartott az USA elleni háborúban. Németország kapitulált, Karl Dönitz tengernagy elrendelte, a flotta is adja meg magát. Így került amerikai kézre az U-234-es tengeralattjáró. Csakhogy erről eddig senki sem tudott, pedig 72 év telt el – írja a brit Daily Mail a könyv ismertetőjében.

Az amerikai atombomba-program vezetői azonnal teljes hírzárlatot rendeltek el, majd a helyszínre küldték a program egyik magas rangú biztonsági tisztjét: vigye a szállítmányt Amerikába, ahol a tudósok gőzerővel dolgoztak az atombombán, de kevés volt a szükséges dúsított urán. Most – hála a németek kapitulációjának – a probléma megoldódott. Így készült el az atombomba, mely földig rombolta augusztusban Hirosima városát Japánban.

A könyv szerint a nemzetiszocialisták már Lengyelország lerohanása után megkezdték az atomprogramot, mely jól haladt előre. Werner Heisenberg, a tudóscsoport vezetője már 1939 végére kidolgozta az elvi megoldást a maghasadásra. Miért nem lett mégsem meg a bomba a legyőzetésig? Erre a kérdésre nincs válasz. A szerző szerint mindmáig szigorúan titkosak ezek a dokumentumok. Mint ahogy persze az is, hogy von Ardenne professzor, Hitler kedvenc atomfizikusa miért kapott Sztálin-díjat a Szovjetunióban nem sokkal azután, hogy Moszkvában bejelentették: megvan a szovjet atombomba...

Kövess minket -on és -en!

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

Házkutatásokat kezdett szerdán kora reggel a német rendőrség tizenkét tartományban feltételezett „neonácikhoz” köthető ingatlanokban.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.