Kövess minket 
-on és 
-en!
Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.
Az ukrán nacionalisták Banderát nemzeti hősnek tartják, aki a független ukrán állam létrehozásáért harcolt. A nemzetköziek neheztelnek rá, mivel általa vezetett osztagok etnikai tisztogatással igyekeztek megszabadulni a nem ukrán – zsidó, lengyel és más nemzetiségű – lakosságtól.
Sztepan Bandera mint az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) vezetője, a második világháború alatt a nemzetiszocialista Németország által elfoglalt ukrán területeken kikiáltotta a független ukrán államot, egyúttal pedig együttműködést ajánlott az általa ikonnak tartott Adolf Hitlernek.
Úgy gondolta, hogy ha Szlovákiában Jozef Tiso létrehozhatott egy államot, ami formailag önálló volt, alárendelve a német érdekeknek, akkor ez Ukrajnában is megvalósítható. Közben azonban az általa létrehozott katonai egységek 1943 és 1945 között mintegy 200 ezer etnikai lengyelt is kivégeztek Volhínia és Kelet-Galícia régiókban, amelyek ma Ukrajnához tartoznak.
Bandera a második világháború után a szovjet hatóságok bosszúja elől Münchenbe menekült, ahol a KGB egyik ügynöke 1959-ben meggyilkolta.
Az 1991-es rendszerváltás után az ukrán nacionalisták igyekezte rehabilitálni Banderát, sőt oroszellenes hősként ünneplik, és ezt a nyugat is tudomásul vette. A második világháborús bűntettek miatt azonban folyamatos feszültség áll fenn Ukrajna és Lengyelország között. A volhíniai mészárlás áldozatainak az exhumálása és méltó eltemetése a mai napig nem történt meg. Bár Zelenszkij beleegyezett a tiszteletadásba, utóbb visszavonta ígéretét.
|
|
|
|
|
|
