Kövess minket -on és -en!

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

A legnagyobb változás érthető módon a dánok körében következett be, akiknek a 80 százaléka 2023 júliusában még barátnak vagy szövetségesnek tartotta az USA-t, de manapság már csak a 26 százalékuk gondolja ezt. Ugyanakkor az európaiak 63-78 százaléka paradox módon változatlanul úgy véli, hogy Európa védelme és békéje továbbra is az Egyesült Államoktól függ, míg 49-64 százalék tartja ugyanezt kontinensünk gazdasági jólétéről. Noha a legtöbben úgy vélik, hogy az EU–USA-kapcsolatok megszakadása rossz lenne Európának, Trump Grönlandra vonatkozó lenyúlási kísérlete nyomán a 41-55 százalékuk szerint most az európai autonómia előtérbe helyezése fontosabb, mint a transzatlanti szövetség fenntartása. (Opposition to US has hardened in western Europe after Greenland threat, poll finds, theguardian.com, 2026.02.06.)

A hollandok mintegy 80 százaléka már nem tekinti megbízható partnernek az Egyesült Államokat, amely szerintük károsítja a biztonságot, a kereskedelmet, az éghajlatot és a demokráciát, sőt úgy vélik, hogy Trump Amerikája nagyobb fenyegetést jelent, mint Putyin Oroszországa, az ukrajnai háború vagy Kína. A hollandok több mint fele szerint az Egyesült Államok és Európa kapcsolata nagyon rossz, miközben 81 százalékuk megbízhatatlannak, 80 százalékuk zavarónak, 71 százalékuk pedig megosztónak tartja Trumpot. (Some 80 százalék of Dutch people no longer consider U.S. a reliable partner, nltimes.nl, 2026.01.19.)

Immár a lengyelek több mint a fele (53,2 százalék) is úgy véli, hogy az USA nem megbízható szövetséges, és csak alig egyharmaduk (29,9 százalék) gondolja ennek az ellenkezőjét. Több nemrég készült felmérés azt jelezte, hogy a lengyelek, akik az egyik leginkább Amerika-párti európai nemzet, jelentősen negatívabban látják az Egyesült Államokat, mióta Trump visszatért a Fehér Házba; az amerikai elnök NATO-szövetségesek iraki és afganisztáni harctéri teljesítményét degradáló kijelentése sokakat felháborított Lengyelországban is. „Ez egy gyáva alak cinizmusa, aki maga nem volt a frontvonalban”, reagált az Irak és Afganisztán elleni amerikai agresszióban részt vevő lengyel különleges erők volt parancsnoka, Roman Polko tábornok. (Most Poles believe US is no longer a reliable ally, finds new poll, notesfrompoland.com, 2026.02.02.)

Egy tavaly novemberben a világ 21 országában végzett ECFR-felmérés szerint az európaiak alig 16 százaléka tekintette az USA-t szövetségesnek, miközben 12 százalék riválisnak, 8 százalék pedig ellenfélnek, de az utóbbiak aránya Németországban, Franciaországban és Spanyolországban közel 30 százalék. Az európaiak fele ma már úgy véli, hogy az Egyesült Államok nem barát, de mégis „szükséges partner, amellyel stratégiai együttműködésre” vagyunk utalva, mert Európának nincs más választása.

Ukrajnának viszont sikerült éket vernie Európa és Oroszország közé, és ebből áttételesen az USA profitál. A felmérés ugyanis megállapította, hogy az oroszok az elmúlt évben átalakították szemléletüket az Egyesült Államokkal kapcsolatban: korábban ellenségnek látták, most inkább barátként tekintenek rá, ugyanakkor az Európai Uniót ellenségként kezdik látni. Két évvel ezelőtt az oroszok 64 százaléka tartotta az USA-t ellenfélnek, míg ma ez az arány 37 százalék, az EU-t viszont immár a 72 százalékuk ellenfélnek vagy riválisnak tekinti.

Másrészt viszont Trump agresszív MAGA-külpolitikája némileg közelebb tolta az európai közvéleményt Kínához, amelyet jelenleg még csak az európaiak 5 százaléka tekint szövetségesnek, de 45 százalékuk már „szükséges partnernek” – majdnem ugyanannyian, mint az USA-t (51 százalék), miközben 8 százalék ellenfélnek, holtversenyben az USA-val. Ami a kínaiakat illeti, 61 százalékuk az Egyesült Államokat fenyegetésnek tekinti, de csak 19 százalékuk gondolja ugyanezt az EU-ról. Úgy tűnik, ennek nem az az oka, hogy ne vennék komolyan az EU-t: Kína azon kevés helyek egyike, ahol az EU-t nagyhatalomként tartják számon. Valószínűleg ezért látják az európai blokkot partnernek, vagyis egy másik pólusnak a többpólusú világban, amelyet már nem Amerika ural.

A kínaiak az USA-t elsősorban riválisnak tekintik (45 százalék), az EU-t főként partnernek tartják (46). Ami Trump személyes megítélését illeti, egy évvel ezelőtt az európaiakon kívül világszerte nagy reményeket fűztek a visszatéréséhez, de ez a „trumpi pillanat” már véget ért, és immár kevesebben gondolják azt, hogy jó az amerikaiaknak, a saját országuknak és a világ békéjének. Számos országban a széles körű üdvözlésről a széles körű kritikára változott a hangulat vele szemben. (How Trump is making China great again—and what it means for Europe, ecfr.eu, 2026.01.15.)

Nyilvánvaló, hogy az évtizedek óta tartó Kína-ellenes médiapropaganda hatására az európaiak nem bíznak Kínában, de az Egyesült Államokba vetett bizalmuk már a kínai szintre csökken. Képzeljük el, hogy mennyivel csökkent még jobban ez a bizalom mindössze két hónap alatt azóta, hogy ez a felmérés készült, mindenekelőtt Trump Grönlanddal kapcsolatos fenyegetőzése nyomán. Az a tény, hogy az európaiaknak csak a 8 százaléka tekinti az USA-t ellenfélnek, azt jelenti, hogy még mindig nem ismerik fel a valóságot, vagyis még most sem ébredtek fel teljesen. Sokuknak leesett ugyan az atlantista hályog a szeméről, de ez még mindig nem elég.

Ezzel együtt az európai vezetők nem tehetnek továbbra is úgy, mintha nem látnák azt, amit az állampolgáraik egyre inkább. Az európai vezetők úgy viselkednek, mintha vazallus államok adminisztrátorai volnának, mert úgy érzik, hogy az elmúlt 80 évben létező protektorátusi rendszer nem hagyott más választást, de az állampolgáraik egyre kevésbé elégedettek ezzel a rendszerrel. Ha tehát az európaiak nem akarják ezt tovább elviselni, akkor vagy a vezetőiknek kell drasztikusan megváltoztatniuk a viselkedésüket, vagy sürgősen új vezetőket kell találniuk.

Kövess minket -on és -en!

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Nemzetiszocialista párttag volt-e a saját nagyapám? Erre a kérdésre mostantól minden német választ kaphat az amerikai Nemzeti Levéltár segítségével, amely először tette közzé az interneten a NSDAP teljes fennmaradt tagnyilvántartását.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).