Mi történt Sztálin gyerekeivel?

Kövess minket -on és -en!

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Tömegeket öletett meg, ezért nem csoda, hogy az emberek rettegtek tőle. Félelmükben mégis úgy kényszerültek tenni, mintha rajongó szeretettel lennének a diktátor felé. Hatalmától még közvetlen beosztottjai, bizalmasai is tartottak, de a véreskezű diktátor árnyékában a családjának sem volt könnyű élete. A szovjet vezetőnek három édesgyermeke volt. Érdekes a kérdés, hogyan telt gyerekkoruk, és vajon mi történt későbbi életükben, apjuk halála után.

Sztálin kétszer nősült, házasságaiból három gyermeke született. Első felesége Ekaterina (Kato) Szvanidze (1906-1907) volt, aki tífuszban halt meg, második házasságát Nagyezsda Allilujevával (1918-1932) kötötte, aki pedig szíven lőtte magát. Egyes feltételezések szerint az öngyilkosságot megelőzően Sztálinnal vitázhatott, ahogy oly sokszor: hűtlenség, illetve a nő szabad életvitelét korlátozó konfliktusok miatt nem volt felhőtlen a házasságuk.

Első feleségétől négy gyermeke született, de csak egy érte meg a felnőttkort, Jakov Joszifovics Dzsugasvili (1907-1943). Második frigyéből két gyermeke lett, Vaszilij Sztálin (1921-1962) és Szvetlána Joszifovna Allilujeva (1926-2011). Sztálinnak rajtuk kívül néhány örökbe fogadott gyermeke is volt.

Sztálin 1953-ban halt meg agyvérzésben. Apjuk halála után gyermekeinek a sorsa alapjaiban változott meg.

Vaszilij Joszifovics Dzsugasvili - Börtönbe került

A diktátor kisebbik fia, Szvetlána bátyja, Vaszilij Joszifovics Dzsugasvili súlyos lelki problémák közepette élt apja árnyékában.

Bár Sztálin azt akarta, hogy az anyja, Nagyezsda ne dolgozzon, és csak a gyerekneveléssel foglalkozzon, őt mégis vonzotta a karrier, ezért dadát fogadott Vaszilij mellé. Ekkor kirajzolódott a mérgező szituáció, melyben a fiút mindkét szülő mellőzte: a diktátor apa sosem válaszolt a gyerek leveleire, a karrierközpontú anyának pedig kizárólag a munka volt fontos. Ez már önmagában is rossz irányba vitte Vaszilijt, dadája ráadásul nem igazán merte nevelni, nehogy Sztálin felelősségre vonja azért, mert rá mert szólni a gyermekére. Borítékolva volt, hogy a fiúból nem lesz egyszerű eset.

Anyja halála következtében a gyerek lelke újfent megtört, és egyre agresszívebbé vált, különösen a húgával szemben. 13 éves volt, amikor alkoholproblémái lettek, és légierős kadétként, illetve katonaként sem hagyott fel az ivással. 19 évesen megnősült, ám házasságának az alkoholizmus véget vetett. A II. világháborúban beállt a szovjet seregbe, de az apja nem hagyta harcolni, ezért kapitánnyá, őrnaggyá és ezredessé nevezték ki egy év alatt. Nagy sokára kapott engedélyt a légierős harcra. Bár ekkor két német gépet is lelőtt, apja továbbra sem értékelte a sikereit. A háború után Vaszilij jéghokiedző lett, majd a moszkvai légierőnél kapott altábornagyi tisztséget, ám egy felelőtlen hiba miatt a diktátor eltávolította pozíciójából.

Miután apja meghalt, az addig kivételezett fiút a korábbi cselekedetei miatt bebörtönözték. A rabság ideje alatt egyre romlott az egészsége. Bár 1960-ban ideiglenesen kiengedték, akkor újra inni kezdett, végzetesen romlott az állapota, és két év múlva meghalt.

Szvetlána Joszifovna Allilujeva - Amerikába költözött

Későbbi nevén Lana Peters Sztálin legfiatalabb gyermekeként és egyetlen lányaként jött a világra. Ahogy bátyjára, úgy rá is dada vigyázott a szülei helyett. Kapcsolatuk hosszú ideig szoros maradt, és az is mélyítette, hogy anyja, Nagyezsda 1932-ben, a lány hatéves korában öngyilkos lett. Hogy megkíméljék a gyerekeket, azt hazudták a gyerekeknek, hogy az asszony betegség következtében halt meg.

Szvetlána annak ellenére, hogy Sztálin lánya volt, nem kapott megkülönböztető figyelmet az iskolában. 1943-ban végezte el a 10. osztályt. 16 éves volt, amikor megismerte Alekszej Kapler zsidó származású szovjet filmkészítőt, aki akkor 38 éves volt. Apja ellenezte a kapcsolatot, ezért előbb öt év börtönre, később öt év munkatáborra ítéltette a férfit. Négyszer házasodott. Először 1944-ben ment férjhez Grigorij Morozovhoz, a Moszkvai Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakának tanulójához, aki szintén zsidó származású volt, és újfent nem volt szimpatikus Sztálinnak - soha nem is találkoztak. A párnak egy gyermeke született, de a házasság válással végződött. Szvetlána második házasságát Yuri Zhdanovval kötötte, aki Sztálin jobbkezének a fia volt, ám a diktátornak ezúttal is voltak kétségei a választás felől. Egy lányuk született, de a frigyet felbontották. Végül 1962-ben hozzáment Ivan Svanidzéhoz, Sztálin első feleségének unokaöccséhez, akinek nemcsak rossz egészsége, de száműzetése is gátat szabott a házasságnak.

Abban az évben, amikor a diktátor meghalt, épp fordítóként és tolmácsként dolgozott Moszkvában, ugyanis az apja nem engedte, hogy szíve szerint, íróként működhessen. 1963-ban egy indiai kommunistával folytatott viszonyt, és egy ideig Szocsiban éltek, de sosem házasodtak össze. Halálakor Indiába ment, de 1967-ben visszaparancsolták a Szovjetunióba. Ekkor az amerikai követséghez fordult, ahol segítségére voltak abban, hogy Amerikába disszidálhasson. Szvetlána ott ismerte meg negyedik férjét, William Wesley Peters amerikai építészt, akihez 1973-ban ment hozzá.

2010-es interjújában szigorú és egyszerű emberként beszélt apjáról, aki akkor tette tönkre az életét mindörökre, amikor nem hagyta, hogy Kapler felesége legyen, és megakadályozta művészeti tanulmányait.

Jakov Joszifovics Dzsugasvili - Előbb halt meg, mint Sztálin

Legidősebb, első házasságából származó fia, Jakov Joszifovics Dzsugasvili még Sztálin halála előtt meghalt. Apja utasítására mérnöki tanulmányokat folytatott, melynek befejezése után, szinte azonnal, 1941-ben a II. világháborús frontra vitték. A németek hadifoglya lett, és a sachsenhauseni koncentrációs táborba került. Apja nem volt hajlandó alkudozni a szabadulásáért. Jakov 1943-ban a táborban halt meg.

A fiú mindig mellőzött szereplő volt a diktátor életében. Nem is élt mindig az apja mellett. Anyja kilenc hónappal a születése után hunyt el, ám a gyermek nevelését nem Sztálin vette a kezébe, hanem az asszony családja. A csendes és visszahúzódó fiú 14 éves volt, amikor az apjához került, ám soha nem volt jó a kapcsolatuk. Valószínűsítik, hogy azért, mert a gyermek mindig az anyjára emlékeztette Sztálint. Jakov többször öngyilkossági kísérletet tett. Boldogtalan gyermekkorát követően kétszer is nősült, és három gyermeke lett, akik közül kettő élte meg a felnőttkort.

Így halt meg SztálinSaját szigorú szabályrendszere miatt egyedül vívta haláltusáját, csak későn mertek rányitni a haldokló diktátorra:

„Sztálin elvtárs mélyen alszik. Ne zavard őt, minket pedig ne zaklass”

Kövess minket -on és -en!