Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

Az egyetemisták követelései pontosan megfogalmazták a magyar társadalomnak az elnyomó kommunista diktatúrával szemben tanúsított ellenérzéseit. A szovjet csapatok kivonását, teljes sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot, többpártrendszert, valamint - többek között - a diktatúra bűnös vezetőinek bírósági felelősségre vonását követelő kiáltvány minden egyes felolvasott pontját hatalmas üdvrivalgás fogadta. Az óriásira duzzadt tömeg azonban a demonstráció után sem oszlott fel, mint ahogy a pártközpontban válságtanácskozó kommunista vezetők remélték, hanem kétfelé szakadt; a demonstrálók egy része a Kossuth térre vonult, hogy meghallgassa Nagy Imre beszédét, a tömeg másik fele pedig a Bródy Sándor utcába, a Magyar Rádió épületéhez ment, hogy beolvastassák a diákok követelését.

„A tömegnek akkor fegyvere nem volt. Fegyvert egyedül csak az ávósok használtak."

(Zólomy László honvédezredes, a Magyar Rádió védelmére kirendelt egység parancsnoka)

Zavar és mély válság a pártvezetésben, szabadság és demokrácia követelése a MEFESZ-ben

1956 októberére a kommunista diktatúra mély válsága és a rendszerrel szembeni elégedetlenség általános társadalmi feszültségbe torkollott. Rákosi 1956. június 28-i bukása és a Szovjetunióba történt távozása után egyre jobban elhatalmasodott a Magyar Dolgozók Pártján (MDP) belül kibontakozó vezetési válság. A bukott Rákosi helyébe ültetett Gerő Ernő – a hírhedt kommunista vezetői trojka ugyancsak hírhedt figurája – lényegében ugyanazt az ortodox sztálinista irányvonalat képviselte, mint Rákosi Mátyás.

Rákosi Mátyás a nevével fémjelzett gyűlölt kommunista diktatúra szimbóluma
FORRÁS: MTI

Rajk László és kivégzett társai 1956. október 6-i újratemetése komoly fordulópontot jelentett a kommunista zsarnoksággal szemben kibontakozó általános társadalmi elégedetlenségben. Az újratemetést követő napokban a pártvezetésen belüli reformkommunista csoport ugyanúgy aktivizálta magát, mint a szervezkedő egyetemi ifjúság, a rendszerellenes értelmiséget tömörítő Petőfi Kör, vagy a Magyar Írók Szövetsége.

Rajk és társai 1956. október 6-i újratemetése fontos mozzanat volt a forradalomhoz vezető úton
FORRÁS: FORTEPAN/BERKÓ PÁL

A rendszerellenes diákmozgalom szervezkedésében fontos mérföldkőnek számított 1956. október 16., amikor a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán újjászerveződött a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ, az első, párttól független diákszervezetként.


A MEFESZ alakuló ülése Szegeden
FORRÁS: SZEGEDI SZÓ/MAGYAR NEMZETI MÚZEUM

A MEFESZ megalakulását bejelentő nagygyűlésen az egyetemisták a rendszer megreformálásával kapcsolatos követeléseiket is megfogalmazták. Az MDP-től és ifjúsági ernyőszervezeteitől független diákszövetség megalakulása országos láncreakciót indított el; mindössze két nap alatt a budapesti, a pécsi, a soproni és a miskolci egyetemisták is bejelentették csatlakozásukat.

1956. október 22-én a MEFESZ-hez tartozó diákszervezetek küldöttsége a Műegyetemen tartott nagygyűlést. A diákok a korábban megfogalmazott követeléseiket újabb és még radikálisabb követelésekkel kiegészítve véglegesítették 16 pontból álló petíciójukat.

A Parlament főbejárata elé épített emelvényen Rákosi Mátyás beszél. Sötét szemüvegben Gerő Ernő, a hírhedt trojka „szürke eminenciása”
FORRÁS: MAGYAR RENDŐR - FORTEPAN

A fontosabb követelések között első helyen állt a szovjet csapatok kivonása, a szabad választások kiírása, a többpárti demokrácia megteremtése, a sajtó és szólásszabadság, valamint a Rákosi-diktatúra főkolomposainak elszámoltatása. Az egyetemisták a Szovjetunióba menekült Rákosi Mátyás bíróság elé állítását, a politikai okokból bebörtönzöttek szabadon bocsátását, a koncepciós perek független testület általi felülvizsgálatát és a Szovjetunióba hurcolt foglyok azonnali hazaengedését is a valósi reformok elválaszthatatlan részének minősítették.

Az 1956-os forradalom békés megmozdulásként indult el, amit a hatalom brutális fellépése eszkalált fegyveres harccá
FORRÁS: FORTEPAN

Az egyetemi és főiskolai diákság politikai követelései azonban eleve elfogadhatatlanok voltak a pártvezetés számára, hiszen a kommunista vezetők a valódi demokratikus szabadságjogoktól úgy féltek, mint ördög a tömjénfüsttől.

Révai és Marosán lövetni akar, Ács Lajos Nagy Imrében látja a megoldást

A MEFESZ vezetősége bejelentette, hogy másnap, október 23-án szimpátiatüntetést szervez a Bem-szoborhoz, az október 19-én Lengyelországban kirobbant szovjet- és kommunistaellenes tüntetések támogatására. Az MDP Központi vezetőségét a nyár óta egyre jobban érezhető társadalmi erjedés ellenére váratlanul érte a MEFESZ bejelentése.

A Belgrádból megérkezett Gerő kezéből gyorsan kicsúszott az irányítás
FORRÁS: KOMMUNIZMUSKUTATÓ.HU

A tanácstalanságot még tovább fokozta, hogy az MDP Központi Vezetőségének első titkára, Gerő Ernő éppen Belgrádban tartózkodott hivatalos látogatáson. Éppen ezért október 23-án reggelre, az első titkár hazaérkezése utánra hívták össze a KV rendkívüli ülését.

A Központi Vezetőség másnap reggel nyolc órakor kezdte el a válságtanácskozást az Akadémia u. 17. szám alatti pártközpontban, amelyen az időközben hazaérkezett Gerő Ernő elnökölt. A legfontosabb napirend a délutánra meghirdetett egyetemista demonstráció ügye volt, amit súlyos fenyegetésként értékelt a pártvezetés.

Révai József (a képen középen) az ortodox sztálinista lövetni akart
FORRÁS: MTI

Az ultraortodox sztálinista Révai József, Rákosi egykori jobbkeze, valamint a véresszájú renegát ex-szociáldemokrata, Marosán György a karhatalom bevetését, és akár a legradikálisabb eszközök alkalmazását követelte az „ellenforradalmi kísérlettel" szemben. Velük szemben Ács Lajos politikai megoldást szorgalmazott, Nagy Imre bevonásával.

Nagy Imre miniszterelnökké választását és a sztálinista-rákosista bűnösök eltávolítását követelték
FORRÁS: FORTEPAN/JÁNOSI KATALIN

Az elhúzódó, indulatos, és nemegyszer személyeskedésekbe torkolló tanácskozást minduntalan megszakították a különböző szervezetek, az Írószövetség, a Petőfi Kör, vagy éppen a budapesti pártbizottság, a DISZ és a Szabad Nép szerkesztőségéből érkezett küldöttségek.

Végül felemás döntés született: a pártgrémium nem engedélyezte a tüntetés megtartását, ugyanakkor megtiltotta a tűzparancsot a karhatalom számára. A KV határozatát Piros László belügyminiszter nevében beolvastatták a rádióban is. A demonstráció betiltása azonban olajnak bizonyult a tűzre.

Fekete viharfelhők a pártközpont felett: érted haragszom elvtárs, nem ellened!

A MEFESZ bejelentette, hogy a délutánra szervezett demonstrációt a tiltás ellenére is megtartják. Az Akadémia utcai pártközpontban tanácskozó vezető grémiumot azonban még ennél is jobban megdöbbentette, amikor hírt kaptak arról, hogy a kommunista ifjúsági szervezet, a DISZ (Demokratikus Ifjúsági Szövetség) szintén kinyilvánította csatlakozási szándékát a MEFESZ tüntetéséhez. A DISZ vezetősége azért döntött így a központi párthatározattal dacolva, hogy átvehesse a kezdeményezést a „reakciós hangadóktól” a régi és jól bevált bolsevik recept jegyében, mely szerint, „ha nem tudsz valamit megakadályozni, akkor állj az élére”.

A pártközpontban uralkodó zavart még tovább fokozták az alsóbb pártszervektől befutó tiltakozó telefonok és táviratok, valamint az ipari munkásság tömeges csatlakozási szándékáról szóló hírek. De az is súlyos pofonnak számított amikor a budapesti rendőrfőkapitány,

Kopácsi Sándor közölte, hogy felsőbb parancsra sem lesz hajlandó tüzet vezényeltetni a fegyvertelen tüntetőkre.

A honvédség magatartása szintén több, mint kérdésessé vált. Gerő és a Központi Vezetőség így csupán egyetlen fegyveres testület, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) párthűségére számíthatott.

Az Államvédelmi hatóság, a „munkásosztály ökle” a rákosista diktatúra legfontosabb elnyomószerve volt
FORRÁS: FORTEPAN

A tények arról győzték meg Gerőt és elvtársait, hogy nem rendelkeznek elegendő és megbízható karhatalmi erővel a gigatüntetés megakadályozáshoz, ezért a délelőtti döntésüket kényszerűen megváltoztatva, délután fél kettőkor bemondatták a rádióban, hogy a belügyminiszter mégis engedélyezi a demonstrációt.

„Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!”

Még a szervezők sem számítottak arra a hatalmas tömegre, amely délután három óra körül a Bem-tér környékén összegyűlt. A Margit hídon vonuló sokaságból egyre gyakrabban harsant fel a „Ruszkik haza!", valamint a „Gerőt a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!" rigmus. Veress Péter, az Írószövetség elnökének felszólalását még elnyomta a tömeg zúgása. Amikor azonban az egyetemisták képviselői a Bem-szobor talapzatára állva hangosan felolvasták a 16 pontot, a petíció minden egyes pontjának elhangzásakor üdvrivalgás és dörgő éljenzés tört ki.


1956-ban elemi erővel tört fel a kommunista diktatúrával és elnyomással szembeni ellenállás
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A diákokat Zbignew Herbert lengyel író követte, aki a lengyel–magyar barátságot éltette, valamint a lengyel és a magyar nép közötti történelmi szolidaritást méltatta.

A hangulat azonban akkor forrósodott fel végleg, amikor Sinkovits Imre az emlékmű talapzatára állva elszavalta a Nemzeti dalt, amelynek refrénjét, „Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!" vele együtt egy emberként visszhangozta a tömeg.


Sinkovits Imre szavalta el a Nemzeti dalt
FORRÁS: FORTEPAN / HUNYADY JÓZSEF

A pártközpontban azt remélték, hogy a tömeg majd kiadja magából a „gőzt "a demonstráción, és a tüntetés után az emberek szépen hazaballagnak. De a hatalmasra duzzadt tömeg nem oszlott fel; az emberek egy része a parlament elé vonult, mert híre érkezett, hogy Nagy Imre fog beszédet mondani, mások pedig a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületéhez vonultak, hogy beolvastassák a MEFESZ 16 pontját.

A rádióhoz már kora délután óta érkezett a karhatalmi erősítés. A vezérkar főnöke Zólomy László ezredest bízta meg a rádió épületének védelmével. Az ezredes mindössze a Kistarcsáról felvezényelt vegyvédelmi század felett rendelkezett.

Hatalmas tömeg gyűlt össze a Bem-szobornál
FORRÁS: MTI/BOJÁR SÁNDOR

Az alegység azt a parancsot kapta, hogy ha a helyzet elfajulna, könnygáz bevezetésével oszlassák fel a tömeget. Zólomy ezredes viszont észrevette, hogy amíg a parancsnoksága alá rendelt vegyvédelmi század, illetve a Petőfi laktanyából a Rádióhoz vezényelt alegység a honvédelmi miniszter parancsát követve nem hozott magával lőszert, addig az épületben elhelyezett ÁVH-s zászlóalj éles lőszerekkel tárazta be a fegyvereit.

Az ávósok tűzkész fegyverekkel állták el a bejáratot, az emeleti ablakokba pedig golyószórókat állítottak fel.


Gerő Ernő a Magyar Rádió stúdiójában. Gerő beszéde olajat öntött a tűzre
FORRÁS: FORTEPAN

Este nyolc órára jelentős tömeg gyűlt össze a Magyar Rádió épülete előtt, és az azt környező utcákon. Ekkor hangzott el a rádióban Gerő Ernő beszéde, amelyben a délutáni tüntetést ellenforradalmi kísérletként értékelte, és szigorú retorziókat helyezett kilátásba a „zendülők" ellen. Mivel a környező házak ablakaiba több helyen is kitették a rádiókészülékeket, az utcán összegyűlt tömeg is hallotta Gerő beszédét, ami még jobban felkorbácsolta az indulatokat.

A tüntetők lövetésére kivezényelt harckocsik átállnak a felkelők oldalára

Benke Valéria, a Magyar Rádió rákosista elnöke a délután folyamán többször is megtagadta a MEFESZ 16 pontjának beolvastatását. Emiatt óráról órára tovább nőtt a feszültség a Rádió előtt várakozó tömeg soraiban. Nyolc óra után nem sokkal, a Gerő-beszéd okozta indulatok leszerelésére Fehér őrnagy, az épületbe rendelt ÁVH-zászlóalj parancsnoka Benkével egyeztetve csellel akarta leszerelni az indulatokat. Kiüzent a tüntetőknek, hogy engedélyezték a 16 pont közlését, és a diákküldöttség vezetői az egyik közvetítő kocsiból élő adásban bemondhatják a proklamáció szövegét.

Miközben gyűlt a tömeg a Rádió épülete körül, ledöntötték a diktatúra gyűlölt szimbólumát, a Felvonulási téren felállított Sztálin-szobrot is
FORRÁS: FORTEPAN/NAGY GYULA

A delegációt azonban egy olyan közvetítőkocsihoz kísérték, ami működésképtelen volt. Csakhogy gyorsan lelepleződtek az ávósok, hiszen az utcai ablakokba kihelyezett készülékekben egyetlen szó sem volt hallható abból a szövegből, amit a diákok a süket mikrofonokba mondtak.

A balul elsült otromba csel a végsőkig felfokozta az indulatokat, és ekkor, este kilenc óra körül csattant el az első lövés, amit több sortűz követett. A lövöldözés hírére a vezérkari főnök telefonon arra utasította Zólomy ezredest, hogy azonnali hatállyal vegye át az épületben lévő összes alakulat feletti parancsnokságot.

Gerő már október 23-án este szovjet beavatkozást sürgetett
FORRÁS: FORTEPAN/NAGY GYULA

Az ezredes elparancsolta az ávósokat az ablakoktól, és arra utasította őket, hogy húzódjanak le az épület udvarára. A saját embereit pedig azzal a meghagyással állította fel az ablakok mögött, hogy ha be akarnák törni a bejárati kaput, könnygázzal oszlassák szét a tömeget.

Október 23-ával vette kezdetét a forradalom
FORRÁS: FORTEPAN/KEVEHÁZI JÁNOS

Az amúgy is pattanásig feszült helyzet még tovább eszkalálódott, amikor a Nagy Imre-beszédtől csalódott tüntetők is megérkeztek a Rádióhoz. Ekkortájt jutottak a tüntetők lőfegyverekhez, amit egyrészt fegyvergyári munkások hoztak a helyszínre teherautókon, de a védőknek muníciót szállító gépjárművek lefoglalásával is számos lőfegyver került a tömeg birtokába.

A Bródy Sándor utca sarka 1956 októberében, az ostrom után
FORRÁS: WKIMEDIA COMMONS / FORTEPAN

A Rádió ostromának hírére a Honvédelmi Minisztériumban kitört a pánik. A minisztériumból néhány, a piliscsabai harckocsiezred állományába tartozó páncélost vezényeltek erősítésként a Rádióhoz. Amikor azonban az első T-34-es harckocsi nagy lánctalpcsörömpöléssel bekanyarodott az épület elé, a tankparancsnok nem a tömegre, hanem az épületre irányozta a harcjármű lövegét, és rommá lőtte az elreteszelt kaput, a többi páncélos pedig egyszerűen visszafordult.

A Rádió ostromával tört ki a világot megrengető magyar forradalom

Ezután az ávósok heves tüzelése ellenére, a szétlőtt kapun át beözönlöttek a felfegyverzett felkelők a Rádió épületébe. Az ÁVH-zászlóalj parancsnokát, Fehér őrnagyot fejbe lőtték, majd emeletről emeltre haladva véres tűzharcban felszámolták az ellenállást. Mind a mai napig vitatott, hogy kik adták le az első lövést. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után kiadott Fehér Könyv és a Kádár-korszak alatti történeti kánon szerint az „ellenforradalmi csőcselék" tüzelt először a védőkre.

Hegedűs András, aki ekkor még miniszterelnök volt, évtizedekkel később viszont azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy vagy Piros László belügyminiszter, vagy pedig Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter adta ki a tűzparancsot.

Hegedűs András miniszterelnök és Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter
FORRÁS: FORTEPAN

A szemtanú, Zólomy ezredes határozott állítása szerint az ávósok nyitották meg a tüzet, ami után az utcát, és a kapualjakat vérző holtestek tucatjai borítottak el. Az ávósok egyébként a segítségükre kivezényelt rendőrszakaszt, valamint a Bródy Sándor utcához érkezett páncélosok személyzetét is tűz alá vették.

A Bródy Sándor utca a Puskin utca irányából nézve az ostrom után: a romos épület a Magyar Rádió épülete, jobbra a Festetics-palota látható
FORRÁS: FORTEPAN

Mind a mai napig nem tudni, hogy hány halálos áldozatot követelt a forradalom első napja.

Éjszaka a környező kórházak lassan megteltek halottakkal és súlyos sebesültekkel. Az agyonlőtt – többnyire fegyvertelen – tüntetők közül csak 15 személynek ismert a neve, a legelső áldozat Mois János este fél kilenckor kapott halálos lövést, amelyet a Rádió épületéből adtak le.

A Rádió homlokzata az ostrom után
FORRÁS: FORTEPAN

A halottak száma összesen 200 és 300 fő között valószínűsíthető. A Magyar Rádió ostromával az október 23-án délután kezdődött békés tüntetés fegyveres felkeléssé vált, és ezzel kitört a világot megrengető magyar forradalom.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Ismét nyilatkozott antifa erőszaktevő Ilaria Salis börtönben szerzett barátnője, Carmen Giorgio, hogy a magyar börtönállapotok „rémségeiről” beszéljen.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

Az első ember alkotta eszközt, amely áttörte a világűr határát, az Adolf Hitler szupertitkos csodafegyver-programját, az A-4-es vagy közismertebb nevén a V-2-es ballisztikus rakétát megépítő fejlesztőcsoport vezetője, dr. Wernher von Braun konstruálta meg.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

Kevesen tudják, ki az az olasz, akit közel egy éve tartanak fogva egy magyar börtönben azzal a váddal, hogy 2023-ban antifasiszta támadásokban vett részt a magyar fővárosban – írta meg az olasz il Giornale nyomán a Magyar Nemzet.

A német munkásoknak kedvező első munkareformok egyike a fizetett évi szabadság létrehozása volt.

Jól emlékszem, 1945. január 19-e volt. Mi, gyerekek már feküdtünk szüleim Barcika alsói házában. Éjszaka két pulin zörgetett be, puskával a vállán: értem jöttek.

Simáról (BAZ megye) 1945. január 23-án 10 nőt és 9 férfit Abaújszántóra vittek, úgymond 13 napi munkára. Megígérték, hogy utána hazaengednek.

Februárban sorozatos szélsőbaloldali támadások történtek Budapest különböző pontjain, az első hírek szerint az áldozatokat a ruhájuk alapján választották ki az antifasiszta támadók.

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) hat év börtönbüntetésre ítélte Marián Magátot, akit törvénybe ütköző gondolatok kifejtésével kapcsolatos vádpontokban bűnösnek találtak.

A New Hampshire-i főügyész hivatala polgárjogi pert indított egy nemzetiszocialista csoport ellen, amiért megzavartak egy transznemű deiváns által gyermekeknek előadott érzékenyítést egy helyi kávézóban.

A híres zeneszerző dédunokája a Die Welt című német újságban „megdöbbenésének” adott hangot az orosz zsoldosok kapcsán – írja a Jewish Chronicle.

Menetünk 1945 nagypénteként indult el Ausztria felé. Május 2-án Gmunden városka közelébe értünk. Az oroszok a hátunk mögött, előttünk a linzi műút, azon túl a szövetséges csapatok tanyáztak.

Letakarták egy bécsi protestáns templom ólomüveg ablakait, mert azokon állítólag „antiszemita” motívumok szerepeltek, és az ablakok alkotója tagja volt a NSDAP-nak.

Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze, mialatt a vasfüggöny szovjet oldalán 16 millió német származású polgári lakost telepítettek ki.

A Lustgartenben a nemzeti ünnepnap alkalmából tartott tömeggyűlésen Hitler kancellár, mint minden évben, most is beszédet mondott.

Egy fehér nacionalista szervezet vezetője köztéri matricákkal, valamint Adolf Hitler és a Nagynémet Birodalom plakátjival az otthonában is faji gyűlöletet szított – közölte a brit koronabíróság.

A brazil szövetségi rendőrség szerint 2019 óta megugrott a „neonácizmusra való felbujtás” miatt indított nyomozások száma, amely idén is „jelentős növekedést” mutat.

Biden amerikai elnök az egyik beszédében azt mondta, hogy „Trump és republikánus hívei egy szélsőséget képviselnek, amely köztársaságunk alapelveit fenyegeti”. Ezzel a megosztó és kirekesztő kijelentésével a Reuter/Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka egyetértett.

Egy céges prezentációtechnika tréningre készülve érdekes dolgot fedeztem fel az OpenAI képrajzoló mesterséges intelligenciájával való interakcióban.

Az amerikai típusú káosz legutóbbi franciaországi epizódjának állítólagos katalizátora egy 17 éves arab Lewis Hamilton-imitátor halála volt, akit a rendőrség lelőtt, mert egy belvárosi rodeót követő igazoltatása közben megpróbált elmenekülni az autójával.

Aki nem volt a fronton, nem tudja elképzelni, milyen érzés napról-napra embereket ölni. Ellenfeleid jönnek feléd, lőnek, még nem találtak el, de menekülni nincs idő.

Kampánycsapatának egyik tagja hozta zsidó-liberális támadások kereszttüzébe az elnökjelöltségért induló kormányzót.

A szigorúan titkos – és valószínűleg büdös – kísérletre az 1940-es évek végén, Mao moszkvai látogatásának idején került sor.