Kövess minket -on és -en!

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Emellett tekintetbe véve, hogy Magyarország nemcsak megszüntette a háborút az Egyesült Nemzetek ellen, hanem hadat is üzent Németországnak, – a felek abban állapodnak meg, hogy Magyarország az okozott károkat nem teljes egészében, hanem csak részben téríti meg.”

Az 1945. január 20-án Magyarország és a szövetséges hatalmak, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az USA között megkötött fegyverszüneti egyezményben a győztesek már lefektették, hogy a békének ára lesz, mégpedig magas ára. A kiszolgáltatott vesztes ország vezetői abban reménykedtek, hogy ez a „magas ár” a magyar gazdaság számára még elviselhető szinten lesz.

A Gyöngyösi János magyar külügyminiszter vezetésével felálló fegyverszüneti delegáció természetesen mindent megpróbált, hogy enyhítse a büntetés terheit. A Moszkvában tárgyaló Gyöngyösi arra tett javaslatot a szovjeteknek, hogy a jóvátétel 6 éves időtartamát emeljék fel 10 évre, amelytől azok mereven elzárkóztak.

Molotov szovjet külügyminiszter nyomatékosan felhívta Gyöngyösiék figyelmét arra is, hogy a Magyarországon állomásozó Vörös Hadsereg katonáinak ellátása nem számít bele a jóvátételi összegbe, így az ellátással kapcsolatos összes felmerülő költségeket a magyar félnek plusz teherként kell kezelnie, csakúgy, mint a szövetséges hatalmak magyarországi ingatlanjaiban és vállalkozásaiban bekövetkezett károkat, amelynek értéke közel 3 milliárd forintra rúgott.

A „jóvátételt” természetesen nemcsak Magyarországnak kellett megfizetnie. Finnországnak és Romániának (az utóbbi sikeres kiugrási árulási ellenére is) 300-300 millió dollárt kellett fizetnie a Szovjetuniónak.

A szovjet-magyar jóvátételi egyezményt Kliment Jefremovics Vorosilov marsall, a legyőzött országok ellenőrzése végett felállított magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke és dálnoki Miklós Béla magyar miniszterelnök írta alá 1945. június 15-én. A szerződés értelmében Magyarország 1945. január 20-tól, azaz a fegyverszüneti egyezmény aláírásától kezdve hat évig, 1951. január 20-ig 200 millió USA dollár értékű árut volt köteles a Szovjetuniónak leszállítani.

Az ország ipari termelését érintő igények között olyan jelentős tételek legyártása szerepelt, mint például 5000 vasúti kocsi, 44 db telefonközpont, 140 ezer db telefonkészülék, 10 ezer db bányacsille, 525 db szélesnyomtávú mozdony. A mezőgazdasági termények terén pedig 51 ezer ló, 60 ezer sertés és ugyanannyi szarvasmarha, illetve 202 ezer tonna búza is szerepelt. A jóvátétel kifizetése az elkövetkező években a nemzeti jövedelem harmadát tette ki.

Ez azért is volt rendkívül súlyos teher, mert 1944 őszétől Magyarország hadműveleti terület volt és igen súlyos háborús károkat szenvedett. A visszavonuló német csapatok számos gyárat, jelentős mennyiségű élelmiszert és a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét is magukkal vitték. Súlyos gondot jelentett a munkaerőhiány is, az trianoni határok közé visszacsonkított ország a kitelepítések és a kivándorlás révén a legszerényebb számítások szerint is legalább 700 ezer embert veszített.

A becslések szerint a jóvátételben meghatározott ipari és mezőgazdasági termékek előállításához 180-200 ezer dolgozóra lett volna szüksége a magyar gazdaságnak, ehelyett a valóságban mindössze 50 ezer ember munkáját tudta Magyarország erre a célra fordítani. A helyzetet súlyosbította az is, hogy a Szovjetunió mellett Magyarországnak Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is 100-100 millió USA dollár értékű jóvátételt ki kellett fizetnie.

A jóvátétel összege hat évre arányosan lebontva tulajdonképpen teljesíthetetlen volt a magyar fél számára. Budapestnek azonban maradt még némi mozgástere. A magyar fél a Szovjetuniónak kedvező politikai lépéseket tehetett, amivel csökkenthette a jóvátételi terheket. Magyarország például nem csatlakozott a háború sújtotta európai gazdaságok talpra állítását megcélzó amerikai segélyprogramhoz, a Marshall-tervhez.

Némileg enyhült a gazdasági szorítás az országon, amikor a szovjet fél a megszállás tartósítása érdekében szovjet-magyar vegyesvállalatok megalapítására tett javaslatot, így az eredetileg a szovjeteknek járó, leszerelésre kerülő gyáregységek és gépsorok sok esetben a szovjetek apportjaként, vagyoni hozzájárulásaként a jóvátételbe beleszámítva a helyükön maradtak. A „jóvátételre” szánt hat év végül két évvel kitolódott, a bolsevisták által megszállt Magyarország 1953. január 20-ig szállított iparcikkeket és mezőgazdasági terményeket a Szovjetuniónak.

Kövess minket -on és -en!

Házunkba 1944. december 31-én lépett be az első szovjet katona, és németeket keresett. Miután jól megetettük őt, társai is meglátogattak egyre sűrűbben. Közben néha elvittek tolmácskodni, mert lengyelül beszéltem.

Magántermészetű programok és a propagandagépezet irányításának helyszíne volt a Haus am Bogensee, Joseph Goebbels egykori villája. 

Ukrán nacionalisták százai vonultak végig Lemberg központjában fáklyákkal és piros-fekete zászlókkal újév napján.

Athénban antifasiszták próbáltak felrobbantani egy lakást, ahol görög hazafiak voltak, ám ehelyett önmagukat sikerült kiiktatniuk. A német hazafiakhoz kötődő Ein Prozent további információkra hívja fel a figyelmet, például arra, hogy az elkövetők kiváló kapcsolatokat ápoltak a berlini antifa színtérrel, s valószínűleg a Hammerbande néven elhíresült terrorcsoporttal is.

Sokan vérmes reményeket fűznek Trump következő elnöki ciklusához, egyebek mellett a világbéke megteremtését is várva tőle. Számos előjel azonban arra utal, hogy csalódni fognak a várakozásaikban. 

Nem csak Olaszországban, de idehaza is egyre többet hangoztatja a szélsőbaloldal, hogy a tavaly februárban Budapesten összevert emberek csupán „könnyebb sérüléseket” szenvedtek. 

Jean-Marie Le Pen-t egy a Blood and Honour mozgalomhoz köthető csoport köszöntötte otthonában, ahol együtt énekeltek az idős hazafival.

„Cinkos, aki néma!” felkiáltással szerveznek rendőrségi engedéllyel és biztosítással antifasiszta tüntetést Budapestre február 8-án.

A zsidó-liberális sajtóban „náci nagymamaként” csúfolt Ursula Haverbecket, akit már többször is börtönbüntetéssel sújtottak úgynevezett holokauszttagadás miatt, most újabb 16 hónapra ítélték.

Az antifasiszta szervezetek szerint Németországban megnövekedett az „antiszemita vandalizmus” a zsidó holokausztnak állított emlékműveknél.

Harminc éve már, hogy elhunyt a 28. Wallonien önkéntes SS gránátoshadosztály parancsnoka, a második világháború legendás „krónikása”, Léon Degrelle.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

A második világháború egyik leghíresebb repülőgép-párbaja a brit Supermarine Spitfire és a német Bf 109-es között zajlott le. Ebben igen nagy része volt a hajtóművek teljesítményének.

A nemzetiszocializmus szolgálatába állt tudósok és mérnökök számos olyan új eszközt alkottak, amelyek – így köztük a sugárhajtású repülőgép, az első cirkáló, illetve ballisztikus rakéta – döntő hatást gyakoroltak az 1945 után kibontakozó hidegháború fegyverkezési versenyére.