Kövess minket -on és -en!

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

A bolt tulajdonosa „Zsidók kitiltva innen!” táblát helyezett ki – mindezt azzal a jópofa kiegészítéssel, hogy „semmi személyes, nem antiszemitizmus, egyszerűen csak nem bírom őket.”

A helyi rendőrség ugyan eltávolította a táblát az ablakból, de az üzlet belső terében továbbra is jól láthatóan ott függ. A zsidó-liberális felháborodás azonnali volt: másnap reggelre a bolt kirakata graffitikkel lett telefirkálva, köztük a felirat: „Nazis raus”.

Izrael németországi nagykövete, Ron Prosor élesen reagált az esetre. Az X-en közzétett üzenetében párhuzamot vont a nemzetiszocialista korszak előzményeivel:

„A harmincas évek visszatértek! Flensburgban újra ott lóg a ’Zsidóknak tilos a belépés’ tábla – 2025-ben. Pontosan így kezdődött akkor is: lépésről lépésre, tábla után táblával. Ez ugyanaz a gyűlölet, csak más betűtípussal.”

Prosor vádaskodott és követelőzött: az efféle retorika sosem végződik ártalmatlanul, ezért a politikusoknak most kell fellépniük. „A zsidó életnek biztonságban és láthatóan kell léteznie Németországban” – hangsúlyozta.

A felháborodás gyorsan elérte a közéletet is. Flensburg polgármestere, Fabian Geyer „a történelem legsötétebb fejezeteinek emlékeztetőjeként” ítélte el a táblát, Felix Klein, a szövetségi antiszemitizmus-ellenes biztos „egészen egyértelmű antiszemitizmusnak” nevezte az esetet, és üdvözölte a rendőrségi eljárást. A helyi Zöldek és az SPD képviselői szintén tiltakoztak, azt állítva, hogy a város „történelmi felelőssége” miatt sem tűrheti el az antiszemitizmust, Karin Prien, szövetségi oktatási miniszter (CDU) pedig következetes hatósági fellépést sürgetett.

A lázongást elindító tulajdonos, a 60 éves Hans Velten Reisch mindeközben tagadja, hogy „szélsőséges” lenne. Egy helyi lapnak úgy nyilatkozott: „Egy kicsit balra, egy kicsit jobbra állok, de nem radikálisan. Nem vagyok náci.”

Reisch azt állítja, hogy táblája nem gyűlöletkeltés, hanem személyes vélemény. Mint mondta, a tiltás azoknak szól, akik támogatják Izrael háborúját, de azt is hozzátette: „Azok a zsidók, akik ettől elhatárolódnak, bejöhetnek, kaphatnak kávét is.”

Szavai csak tovább növelték a felháborodást, hiszen a zsidókat nem lehet lekenyerezni ilyesmivel.

A rendőrség megerősítette: már legalább négy feljelentés érkezett a bolt ellen. Az ügyészség vizsgálja, hogy az eset kimeríti-e a „nép elleni uszítás” és más bűncselekmények kategóriáját.

Kövess minket -on és -en!

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.