Kövess minket -on és -en!

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

A bolt tulajdonosa „Zsidók kitiltva innen!” táblát helyezett ki – mindezt azzal a jópofa kiegészítéssel, hogy „semmi személyes, nem antiszemitizmus, egyszerűen csak nem bírom őket.”

A helyi rendőrség ugyan eltávolította a táblát az ablakból, de az üzlet belső terében továbbra is jól láthatóan ott függ. A zsidó-liberális felháborodás azonnali volt: másnap reggelre a bolt kirakata graffitikkel lett telefirkálva, köztük a felirat: „Nazis raus”.

Izrael németországi nagykövete, Ron Prosor élesen reagált az esetre. Az X-en közzétett üzenetében párhuzamot vont a nemzetiszocialista korszak előzményeivel:

„A harmincas évek visszatértek! Flensburgban újra ott lóg a ’Zsidóknak tilos a belépés’ tábla – 2025-ben. Pontosan így kezdődött akkor is: lépésről lépésre, tábla után táblával. Ez ugyanaz a gyűlölet, csak más betűtípussal.”

Prosor vádaskodott és követelőzött: az efféle retorika sosem végződik ártalmatlanul, ezért a politikusoknak most kell fellépniük. „A zsidó életnek biztonságban és láthatóan kell léteznie Németországban” – hangsúlyozta.

A felháborodás gyorsan elérte a közéletet is. Flensburg polgármestere, Fabian Geyer „a történelem legsötétebb fejezeteinek emlékeztetőjeként” ítélte el a táblát, Felix Klein, a szövetségi antiszemitizmus-ellenes biztos „egészen egyértelmű antiszemitizmusnak” nevezte az esetet, és üdvözölte a rendőrségi eljárást. A helyi Zöldek és az SPD képviselői szintén tiltakoztak, azt állítva, hogy a város „történelmi felelőssége” miatt sem tűrheti el az antiszemitizmust, Karin Prien, szövetségi oktatási miniszter (CDU) pedig következetes hatósági fellépést sürgetett.

A lázongást elindító tulajdonos, a 60 éves Hans Velten Reisch mindeközben tagadja, hogy „szélsőséges” lenne. Egy helyi lapnak úgy nyilatkozott: „Egy kicsit balra, egy kicsit jobbra állok, de nem radikálisan. Nem vagyok náci.”

Reisch azt állítja, hogy táblája nem gyűlöletkeltés, hanem személyes vélemény. Mint mondta, a tiltás azoknak szól, akik támogatják Izrael háborúját, de azt is hozzátette: „Azok a zsidók, akik ettől elhatárolódnak, bejöhetnek, kaphatnak kávét is.”

Szavai csak tovább növelték a felháborodást, hiszen a zsidókat nem lehet lekenyerezni ilyesmivel.

A rendőrség megerősítette: már legalább négy feljelentés érkezett a bolt ellen. Az ügyészség vizsgálja, hogy az eset kimeríti-e a „nép elleni uszítás” és más bűncselekmények kategóriáját.

Kövess minket -on és -en!

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.