Kövess minket 
-on és 
-en!
Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel.
Azt szajkózza, hogy „győztünk”, miközben az iráni ballisztikus rakéták romhalmazzá változtatják az amerikai támaszpontokat a Közel-Keleten és parkolóvá Izrael egyes részeit. Miután kihirdette a „teljes győzelmet”, azt mondja az EU-nak, hogy „segítségre van szükségünk”, majd egy óra múlva azt, hogy „nincs szükségünk senki segítségére”. Ezt követően azt mondja: „Elértük a céljainkat, és lezárhatjuk ezt a hadműveletet”, majd néhány órával később: „Szárazföldi háborút kell indítanunk.” Ez egy kiszámíthatatlan, összefüggéstelen és kimerítő cirkuszi előadás. Szédülést okoz. Nem stratégiát hallunk. Egy embert hallunk, aki egy forgatókönyvet olvas fel, amelyet a színpad mögött egy őrült producer folyamatosan átír.
Teherán cáfolta Trump legújabb állítását is, miszerint az iráni vezetők tűzszünetért könyörögnek, „hamisnak és alaptalannak” minősítve április 1-én, és nem áprilisi tréfaként. Trump azt állította, hogy Irán „épp most kért tűzszünetet”, de az USA csak a Hormuzi-szoros megnyitása után „fontolja azt meg”. Ez a legújabb egy hosszú sorozatban, amelyben hamis állításokkal azt sugallja, hogy a háború a végéhez közeledik.
Trump hetek óta változó nyilatkozatokat tett: március eleje és április elseje között legalább 14 alkalommal állította, hogy az Irán elleni háborút gyakorlatilag megnyerték. Ezek a kijelentések a március 2-i korai állításoktól, miszerint a művelet „teljes siker” volt, és az Egyesült Államok „könnyedén győzedelmeskedni fog”, egészen a hónap későbbi részében elhangzott állításokig terjedtek, miszerint „megnyertük ezt a háborút”, és Irán „lényegében megsemmisült”. Trump többször is kijelentette, hogy a háború „nagyon hamar” véget ér, egy ponton azt állítva, hogy „gyakorlatilag már nincs több célpont”, március végén pedig azt mondta, hogy Irán gyakorlatilag „könyörög” a megállapodásért.
Az iráni tisztviselők többször is elutasították a győzelemre vonatkozó állításokat és a tűzszüneti kéréseket, ragaszkodva ahhoz, hogy a háború befejezését kizárólag Teherán feltételei határozzák meg. „Irán akkor fogja befejezni a háborút, amikor úgy dönt”, elutasítva az amerikai tűzszüneti javaslatokat mint egyoldalúakat, és megismételve, hogy addig nem lesz tárgyalás, amíg a feltételeit nem teljesítik, beleértve a támadások befejezését, a jövőbeli agresszió elleni garanciákat és a kártérítést.
Március 22-én Trump 48 órás határidőt adott az irániaknak a Hormuzi-szoros megnyitására, figyelmeztetve őket, hogy ellenkező esetben az Egyesült Államok megsemmisíti az iráni erőműveket. Az irániak nem reagáltak erre a fenyegetésre. Március 23-án már egészen más hangnem uralkodott. Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok eredményes tárgyalásokat folytat Iránnal, és tekintettel a biztató előrelépésekre, az elkövetkező öt napban tartózkodik az iráni energia-infrastruktúra megtámadásától.
Irán válasza nem késett: nincs semmiféle közvetlen vagy közvetett tárgyalás Teherán és Washington között. Március 26-án Trump április 6-ig meghosszabbította a határidőt. Az ok? Állítólag az irániak kérték. Ez is hazugság, hiszen Iránnak egyáltalán nem fűződik érdeke tárgyalni az amerikaiakkal. Egyetlen józan elemzőt sem lepett meg, amikor az Egyesült Államok és Izrael nem sokkal ezután megszegte az „ígéretét”, és Izrael iráni acélgyárakat, egy erőművet és polgári célú nukleáris létesítményeket támadott meg az Egyesült Államokkal együttműködve. Mindez azt bizonyítja az irániaknak, hogy Samu bácsi olyan szereplő, akivel ma nem érdemes tárgyalni. Tapasztalatuk azt súgja nekik, hogy ez a halálos ítéletüket jelentené, ezért a csatatéren kell érvényesíteniük az akaratukat.
|
|
|
|
|
|
Mindeközben a Reuters/Ipsos március 31-i közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak több mint kétharmada az Irán elleni háború gyors befejezését szorgalmazza, még akkor is, ha ez a kinyilvánított háborús célok feladását jelenti. 66 százalék támogatja az USA gyors kivonulását, míg csupán 27 százalék támogatja a katonai műveletek folytatását mindaddig, amíg az összes célkitűzés megvalósul. A háború elhúzódásának támogatottsága továbbra is magasabb a republikánusok körében, de még ők is 40 százalékos arányban támogatják a gyors befejezést, még akkor is, ha a győzelemre vonatkozó célok nem teljesülnek. Ugyanakkor növekszik a közvélemény ellenállása az amerikai katonai fellépéssel szemben. Körülbelül 60 százalék mondja, hogy nem ért egyet az Irán elleni csapásokkal, szemben a 35 százalékkal, aki támogatja azokat. Különösen erős az ellenállás az iráni szárazföldi katonai bevetéssel szemben, amelyet több mint 75 százalék ellenez.
Annál is inkább, mert Trump iráni céljai következetlenek voltak és többször is változtak, aláásva a siker egyértelmű meghatározását; koherens stratégia helyett az Egyesült Államok ellentmondásos célok között ingadozott. A kezdetiek között szerepelt Irán támadórakétáinak, rakétagyártásának és haditengerészeti infrastruktúrájának megsemmisítése, valamint annak megakadályozása, hogy Irán atomfegyverekhez jusson. Ezeket a célokat később – néha még ugyanazon a napon – módosították, összevonták vagy felváltották, ami a legmagasabb szinteken is zavart tükrözött azzal kapcsolatban, hogy a háború valójában mit is hivatott elérni. Ez nem csupán rossz kommunikáció, hanem a stratégiai várakozások szándékos lecsökkentése, mivel a teljes megsemmisítésre vonatkozó korai ígéreteket csendben visszavonták és olyan homályos célokra cserélték, mint a képességek „csökkentése”.
Trump támogatottsága folyamatosan romlik az Irán elleni háború elhúzódásával, a népszerűségi mutatók új mélypontokat érnek el az emelkedő üzemanyagárak, a gazdasági nyomás és a konfliktus miatt növekvő félelmek közepette. Egy márciusi felmérés szerint az amerikaiak többségénél lesett a tantusz, hogy Trump azért indította el a háborút Irán ellen, hogy „eltussolja” az Epstein-botrányt. Bingo!
