Kövess minket -on és -en!

Az Anophthalmus hitleri egy ártalmatlan kis bogár, amely csakis Szlovénia nyirkos barlangjaiban honos. Minthogy soha nem jut fel a napfényre, nincs is szüksége látásra - vak szegény (erre utal genusneve is).

A nálánál is kisebb barlangi állatokkal táplálkozik. Senkit sem zavar, senkinek sem szúrna szemet, és legfőképpen egyetlen ember sem vadászna rá, ha nem az lenne a neve, ami. A "hitleri" fajnév ugyanis nem véletlen egybeesés, az állatot valóban a Führerről nevezték el.

Az első felmerülő kérdés persze az, hogy hogyan juthat egy entomológus eszébe, hogy éppen Hitlerről nevezzen el egy bogarat. Nos, erre az a magyarázat, hogy a bogarat még 1937-ben írta le Oscar Scheibel német amatőr rovarász, és akkoriban Németországban enyhén szólva sem számított különlegességnek a dolgok Hitlerről történő elnevezése. (Egy évvel járunk azelőtt, hogy a Time magazin Hitlert választotta az Év Emberének!)

Scheibel az átlagnál is nagyobb Hitler-rajongó volt, és gesztusa nem is maradt észrevétlen: a Führer személyesen fejezte ki háláját a névadás miatt. Ugyanakkor a név a háború után sokszorosan megnehezítette a bogár életét - és ez a mai napig tart. Kezdetben viszolygást váltott ki a zsidó és liberális kutatókból, múzeumokból a Hitler-bogár, nem szívesen foglalkoztak vele, nem vették be a kutatóprogramokba, a gyűjtemények alsó fiókjaiba süllyesztették, ökológiai jelentőségét lekicsinyelték, csak hogy ne kelljen tudomást se venni róla.

Akkor miért nem nevezték át? - merül fel a kérdés. Azért, mert a rovarászok között íratlan törvény, hogy ha a felfedező egyszer már elnevezett egy fajt (és az a név a leírás pillanatában nem ellenkezett a szabályokkal), akkor az a név már örökre megmarad.

Évtizedek negligálása után az utóbbi évtizedekben megnőtt az érdeklődés az Anophthalmus hitleri iránt. Nem feltétlenül a tudományos vizsgálatok száma nőtt meg velük kapcsolatban, inkább a nemzetiszocialista szubkultúrában lett tisztelete a kipreparált példányainak. Szlovéniában olyan orvvadászok működnek, akik kifejezetten erre a rovarra specializálódtak, hiszen neve és veszélyeztetettsége okán akár több ezer eurót is elkérhetnek érte a feketepiacon (más, visszafogottabb vélemények ennél egy nagyságrenddel kisebb a reális ár).

A bogár védett Szlovéniában, így törvényesen nem lehet vele kereskedni. A bűnözők az eladásra kínált példányokat rendszerint természetes élőhelyéről gyűjtik be, de már arra is volt példa, hogy múzeumi gyűjteményből lopták el. A bogár olyan népszerűvé vált a csempészek szemében, hogy ha a felszínen élne, valószínűleg már kiirtották volna. Nagy szerencséje, hogy a barlangok szűk repedéseibe húzódik, így rendszerint elérhetetlen az ember számára.

A kínálat nem képes lépést tartani a kereslettel, ezért megjelentek a piacon a hamisítvány Hitler-bogarak.

Gyakori, hogy az Anophthalmus hitleri közeli rokonáról állítják, hogy ő az. Ezek a fajok annyira hasonlítanak egymásra, hogy csak szakértő képes őket elkülöníteni, a nemi szerveik mikroszkópos vizsgálatával.

A bajor Állami Zoológiai Gyűjtemény raktáraiból mára gyakorlatilag az összes kipreparált Anophthalmus hitleri példányt ellopták. A tolvajok rendszerint maguk nem nemzetszocialisták, csak kiszolgálják a keresletet. A szlovén biológusok folyamatosan kérik a hatóságokat, hogy zárják le azt az alig tucatnyi barlangot, ahol a bogár megtalálható, hogy így akadályozzák meg a pusztítását. Az illegális gyűjtést az is elősegíti, hogy a barlangok az olasz határ mellett találhatók, így alig néhány kilométert kell megtenniük az orvvadászoknak a rovar gyűjtését nem tiltó Olaszország eléréséig.

Bár az Anophthalmus hitleri az egyetlen élő állat, amelyet a Führerről neveztek el, van (volt) még egy faj, ami a nevét viseli. Egy másik rovar, a Rochlingia hitleri azonban már 1934-es leírásakor is kihalt volt, és csak fosszíliák formájában került elő.

Kövess minket -on és -en!

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.