Amerika finánckapitalizmusa megfertőzte a nyugati világot

Gazdag István – Demokrata

Kövess minket -on és -en!

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Az év első felében több mint 800 ezer munkahely szűnt meg, 2020 első féléve óta a legtöbb. (NewsWire, X, 2025. 07. 31.) Az amerikai gyáripar júliusban ötödik hónapja zsugorodott, és a gyári foglalkoztatás ötéves mélypontra süllyedt. (U.S. manufacturing contracted for fifth straight month in July and factory employment dropped to the lowest level in five years, reuters.com, 2025. 08. 01.) A nem mezőgazdasági foglalkoztatottak számának növekedése lassabb volt a vártnál júliusban, és a munkanélküliségi ráta is emelkedett, ami potenciális problémákra utal az amerikai munkaerőpiacon. A munkahelyek száma csak 73 ezerrel nőtt a hónap során, ami még a szerény, 100 ezer fős növekedést prognosztizáló Dow Jones-becslést is alulmúlta. (U.S. added just 73,000 jobs in July and numbers for prior months were revised much lower, cnbc.com, 2025.08.01.)

Jellemző Trumpra, hogy miután ezek a számok nyilvánosságra kerültek, azonnali hatállyal kirúgta az illetékes hivatal (BLS) vezetőjét, aki szerinte meghamisította az adatokat, hogy rossz színben tüntesse fel őt. Az utóbbi öt évben az amerikai államadósság a vártnál gyorsabban nőtt, mert a kormány az akkori elnök, Trump és utóda, Biden idején jelentős összegeket vett kölcsön a nemzetgazdaság stabilizálása és a fellendülés támogatása érdekében.

Programok

Az Egyesült Államok államadóssága 2024 januárjában elérte a 34 billió dollárt, 2024 júliusában a 35 billió dollárt, 2024 novemberében pedig a 36 billió dollárt, mostanra meghaladta a 37 billió dollárt, és 5 havonta további billióval növekszik. Ez több mint kétszerese az elmúlt 25 év átlagos növekedési ütemének. (US national debt reaches a record $37 trillion, the Treasury Department reports, apnews.com, 2025. 08. 12.)

Trump kormányzásának első hat hónapjában az amerikai gazdaság 180 milliárd dollárral nőtt (összehasonlításként Kína gazdasága 1 billió dollárral). Ugyanezen időszak alatt az amerikai fogyasztók soha nem látott mértékben halmoztak fel hitelkártya-adósságot: az USA teljes hitelkártya-adóssága július közepén elérte az 1,1 billió dollárt. Az év eleje óta a hitelkártya-adósság 17 milliárd dollárral nőtt, 2021 áprilisa óta pedig óriási, 363 milliárd dolláros növekedést mutat. Ez havonta átlagosan 7,3 milliárd dolláros növekedést jelent.

A legrosszabb az egészben? Ez nem tartalmazza a „Buy Now, Pay Later” (Vásárolj most, fizess később) kiadásokat, amelyek az előrejelzések szerint idén rekordot döntő 116,7 milliárd dollárt fognak elérni. Az amerikaiak hitelkártya-adósságokkal „küzdenek” az infláció ellen. Az amerikai hitelkártya-adósság meredek emelkedése rávilágít arra, hogy a fogyasztói kiadásokat egyre inkább magas kamatú hitelfelvételek finanszírozzák, ami gyakran összefüggésbe hozható a tartós inflációval és a bérek stagnálásával. Az év eleje óta bekövetkezett 17 milliárd dolláros növekedés arra utal, hogy a háztartások erősen támaszkodnak a hitelekre, mivel a megtakarítások kimerültek.

Történelmileg az ilyen mértékű forgóhitel-növekedés rendszerint gazdasági lassulást előzött meg, mivel a növekvő kamatfizetések szűkítik a rendelkezésre álló jövedelmet és gyengítik az általános keresletet. 2021 áprilisa óta a hitelkártya-egyenlegek gyors növekedése aláhúzza a megtakarításokról az adósságfüggőségre való átállást. Ez egyébként általános tendencia nyugaton, és mint általában a modernitás rossz szokásai, ez is az USA-ból kiindulva fertőzte meg. Az elmúlt évtizedekben a nyugati országok GDP-jének nagy része (több mint 40 százaléka) kormányzati kiadásokból, szerződésekből és bérekből állt.

Amikor tehát a nemzetek GDP-jét tárgyalják és összehasonlítják a mutatókat, akkor tudni kell, hogy azok nagyrészt maguknak a kormányoknak köszönhetők. A Nyugat tényleges gyártási teljesítménye tartós fogyasztási cikkek tekintetében az 1970-es évek óta zuhanórepülésben van. Gazdasági és GDP-szempontból a mai Nyugat csupán korábbi önmagának kormány által finanszírozott szimulákruma. (Jean Baudrillard definíciója szerint a szimulákrum „modellek által generált valóság eredet vagy valóság nélkül”.)

A nyugati gazdaság financializációja, azaz a spekulatív pénzügyi szektor túlsúlyba kerülése a termelő ágazatokhoz képest, valamint a gazdagság túlnyomó részét elrejtő, zárt hálózatok, amelyekhez hozzájön még a „gigakaszinó”, amellyé az 1980-as évek óta a befektetési bankok váltak a számtalan spekulatív adósságeszközzel (derivatívák, opciók, jelzálogfedezetű értékpapírok stb.), mindez azt jelenti, hogy a nyugati világ valódi vagyonát egyáltalán nem lehet felmérni.

Manapság a nyugati világban az igazán nagy pénzt nem termeléssel lehet megkeresni, hanem egyszerűen spekulációval – pénzzel pénzt csinálva. Ez messze a legjövedelmezőbb és legnagyobb gazdasági tevékenység nyugaton. A világgazdaság 1970 utáni financializációja teljes egészében a spekulatív adósságeszközökről szól. A financializáció 1980-as évekbeli felemelkedése párhuzamosan zajlott a nyugati világ Thatcher-Reagan-korszakban végrehajtott neoliberális offshore-politikájával, amely Clinton alatt tovább folytatódott a saját gyártási kapacitásának fejletlen országokba való áthelyezésével. Ez azt mutatja, hogy a Wall Street-i fináncoligarchia szándékos tervekkel rendelkezett a tőkeaggregáció financializált, nem reálgazdasági eszközök és spekulatív adósságeszközök felé történő áthelyezésére.

A nyugati gazdaság financializációja elválasztotta a terméket az értéktől, és felszámolt minden reális árképzési mechanizmust: ez a tőzsdei spekulációra építő kaszinógazdaság tipikus jellemzője. 2008-ban a „klasszikus” kapitalizmus örökre véget ért. Azóta az összes nyugati nagyvállalat, vagyonkezelő szervezet, befektetési bank és nemzeti kormány teljes mértékben a központi bankok végtelen „mennyiségi lazításától” (friss ex nihilo kreált pénz injektálása a pénzügyi rendszerbe), adósságjegyekből álló (fiat pénznemű) mentőcsomagjaitól és biztonsági hálóitól függ, amelyek állandó adósságként nehezednek az állampolgárok vállára saját országuk kincstárán keresztül – amíg a fejükre nem omlik az egész építmény.

Archívum

Kövess minket -on és -en!

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

I. e. 5. évszázad: A római civilizáció egy erős patriarchátus, az apák felelősek feleségük és gyermekeik tetteiért, és abszolút hatalommal rendelkeznek a család felett (beleértve az élet és halál feletti hatalmat).

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Óriási a szakadék azok között, akik politikai érdekeikhez mérten cserélgetik eszméiket - legyenek liberálisok vagy bolsevikok -, és azok között, akik, mint a nacionalisták, különösen az Arany Hajnal tagjai, hűek maradnak meggyőződéseikhez, olvasható a görög Arany Hajnal honlapján.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

"Sohasem gondoltunk a békére, még abban az évben sem, amikor teljesen el voltunk szigetelve, és amikor könnyedén megkaphattuk volna a brit birodalomra nézve jelentősebb veszteségek nélkül és az önök kárára. Miért gondolnánk rá most? Hiszen a győzelem már miénk, mindhármunké", írta Churchill Sztálinnak 1944. január 24-én.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Az ezredforduló óta az amerikai (és nyomukban egyre inkább a nyugati) egyetemek mély kulturális válságot élnek át, amelyet a szólásszabadsággal szembeni bolsevik intolerancia és a fanatikus szélsőbaloldali aktivizmus elhatalmasodása fémjelez.

Az USA-ban láthatóan sokasodnak a gagyidiplomák, mert a politikai korrektség és az antirasszizmus szellemében így mesterségesen feltornázhatják a diplomás négerek számát.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

A nemzetiszocializmus szolgálatába állt tudósok és mérnökök számos olyan új eszközt alkottak, amelyek – így köztük a sugárhajtású repülőgép, az első cirkáló, illetve ballisztikus rakéta – döntő hatást gyakoroltak az 1945 után kibontakozó hidegháború fegyverkezési versenyére. 

A 101. SS-nehézpáncélos-osztály (501. SS Pz. Abt. schwere SS-Panzer Abteilung 101) volt a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom egyik legütőképesebb alakulata.

1890. március 9-én született Vjacseszlav Mihajlovics Molotov, a sztálini Szovjetunió évtizedekig meghatározó személyisége, akinek neve a Molotov-koktél és a Molotov-Ribbentrop-paktum révén híresült el.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

Gyászhírek és gyásztáviratok a gyászkeretes újságokban, sírva dolgozó munkásnők a hangulatjelentésekben, és az időjárás-jelentést is kiszorító rádióközvetítések.