Kövess minket -on és -en!

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

A német rendőrség szerdán hajnalban razziát tartott egy feltételezett szélsőjobboldali „terrorista” sejt ellen, amelyet invazív migránsok és politikai ellenfelek elleni támadásokkal gyanúsítanak, és öt tinédzser korú gyanúsítottat vettek őrizetbe – közölték a szövetségi ügyészek.

A „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) nevű nemzetiszocialista szellemiségű csoport ellen indított művelet a legújabb példája annak, hogy Németország határozottan fellép az ország elnyomó rendszerét aláásni próbáló hazafias szervezetekkel szemben.

A négy őrizetbe vett aktivista – akiket a német adatvédelmi törvények miatt csak Benjamin H., Ben-Maxim H., Lenny M. és Jason R. néven említenek – a vád szerint egy „belföldi terrorista szervezet” tagjai. Az ötödik gyanúsított, Jerome M. a csoport támogatásával vádolt.

Kettőjüket gyilkossági kísérlettel és súlyos gyújtogatással is gyanúsítják. Mind az öt gyanúsított német állampolgár, életkoruk 14 és 18 év között van.

Az ügyészek közölték, hogy további három, 18 és 21 év közötti személyt is vizsgálnak, akik már őrizetben vannak az ügy kapcsán. A letartóztatásokat három tartományban hajtották végre, és összesen 13 ingatlant kutattak át öt különböző régióban.

A hatóságok szerint a csoport legkésőbb 2024 áprilisában alakult meg. Stefanie Hubig igazságügyi miniszter szerint „különösen sokkoló, hogy a ma letartóztatottak mind kiskorúak voltak a terrorszervezet megalapításakor”.

„Ez vészjelzés, és azt mutatja, hogy a jobboldali szélsőséges terrorizmus nem ismer életkort” – tette hozzá.

Az ügyészek szerint a csoport tagjai a német nemzet utolsó védelmi vonalának tekintik magukat. Céljuk, hogy „az erőszakos cselekményeken keresztül, elsősorban migránsok és politikai ellenfelek ellen, összeomlasszák a Német Szövetségi Köztársaság demokratikus rendszerét”.

Két gyanúsított állítólag felgyújtott egy kulturális központot az északkelet-németországi Altdöbern városában 2024 októberében. Többen is tartózkodtak az épületben, akik csak a véletlennek köszönhetően menekültek meg.

Gyaníthatóan Ben-Maxim H. írta azt a beszédet, amelyet Lenny M. mondott el egy videóban közvetlenül a gyújtogatás előtt, más csoporttagokat is hasonló tettekre buzdítva. Az ARD közszolgálati műsorszolgáltató szerint a csoporthoz köthető, mintegy 200 főt számláló online beszélgetések „dicsőítették a náci rezsimet”, és politikai indíttatású, nagyszabású támadásokat szorgalmaztak.

2025 januárjában két másik aktivista állítólag betörte egy migránsszálló ablakát Schmölln városában, és tűzijátékokat próbált meggyújtani az épületben – sikertelenül. A hatóságok szerint falfirkákat is hagytak a helyszínen: a csoport kezdőbetűi mellett horogkeresztek és jelszavak voltak olvashatók, mint például „külföldiek kifelé”, „Németország a németeké” és „nemzetiszocialista terület”. Emellett Hitler-féle karlendítést is bemutattak.

Ugyanabban a hónapban három másik aktivista állítólag egy migránsszálló felgyújtását tervezte a keletnémet Senftenbergben, ehhez pedig robbanóanyagot szereztek be Csehországból. A tervet azonban meghiúsította, hogy két másik tagot korábban már letartóztattak – állítólag egy beépített újságíró által gyűjtött bizonyítékok alapján.

A Der Spiegel hírmagazin szerint az Utolsó Védelmi Hullám aktívan toborzott új tagokat az Instagramon, TikTokon, Telegramon és WhatsAppon keresztül, a minimális belépési korhatárt 15 évben határozva meg. A nyomozók több mint 70, országos szinten működő csevegőcsoportot azonosítottak, amelyek a csoporthoz köthetők.

A lap szakértőket idézve azt írta, hogy a fiatalok körében tapasztalható érdeklődés az „erőszakos neonáci csoportok” iránt emlékeztet a hírhedt „baseballütős évekre” az 1990-es újraegyesítés után, amikor Németországot rasszista, homofób és baloldalellenes támadások hulláma rázta fel.

Egy külön ügyben a hatóságok a múlt héten betiltottak egy „Kingdom of Germany” (Németország Királysága) nevű szélsőjobboldali csoportot, amelyet szintén a „demokratikus rendet fenyegető” veszélynek minősítettek, és letartóztatták négy vezetőjét, köztük az önjelölt „I. Pétert”, azaz Peter Fitzeket.

A Szövetségi Bűnügyi Hivatal kedden közzétett éves jelentése szerint a jobboldali indíttatású erőszakos cselekmények száma Németországban több mint 17%-kal nőtt tavaly, összesen 1 488 esetre. Az összes politikai indíttatású erőszakos bűncselekmény száma 15%-kal emelkedett, elérve a 4 107-et.

Kövess minket -on és -en!

Ha már múlt héten szóba került a Fanta, arra gondoltam, nézzük meg közelebbről ennek az italnak az eredettörténetét, illetve tegyük rendbe az üdítőt övező féligazságokat, tévedéseket.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Nem szeretem a négereket, még kevésbé a mulattokat. A mulattok perverzek és szadisták, ráadásul szörnyűségesen arrogánsak a katasztrofális IQ-juk ellenére (vagy éppen ezért). Ezzel együtt a legutóbbi szövege kiváló.

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

Házi készítésű pokolgép robbant egy Athén központjában található lakóházban, az Ampelokipoi negyedben. A rendőrség közleménye szerint egy férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült.

Sokan vérmes reményeket fűznek Trump következő elnöki ciklusához, egyebek mellett a világbéke megteremtését is várva tőle. Számos előjel azonban arra utal, hogy csalódni fognak a várakozásaikban. 

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Több mint ezerkétszáz nacionalista vonult fel szombaton délután Drezda belvárosában, hogy megemlékezzenek az 1945-ös angol-amerikai terrorbombázás áldozatairól. A békés demonstrációt azonban jelentős antifasiszta őrjöngés is kísérte.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Ausztrália szigorú „gyűlölet-bűncselekmények” elleni törvényeket fogadott el, beleértve a terrorista bűncselekmények és a „gyűlöletszimbólumok” felmutatása esetén kiszabható kötelező minimumbüntetést.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

„Ideje megtisztítani az algákat, gombákat és növényeket a kolonialista örökségtől, és végleg kiirtani a tudományos nevükből a sértő kifejezéseket” – indítványozta Gideon F. Smith és Estrela Figueiredo, a Nelson Mandela Egyetem két botanikusa 2021-ben.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt.