Kövess minket -on és -en!

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

„Egy európai állam megvádolt, mert antifasiszta vagyok” – mondta nevetés nélkül kibírva Simeon Ravi Trux, akinek a pere szeptember végén és október elején folytatódott Budapesten. A német Deutsche Welle a tárgyalóteremben és azon kívül is forgatott. A Hír TV két egykori újságírója, Szaplonczai Laura és Diseri Dóra által készített kisfilm igencsak egyoldalúan mutatja be a 2023 februárjában történteket és annak utóéletét. Megtudhatjuk például, hogy Simeon Ravi Trux annak ellenére van nagyon rossz körülmények között, hogy tagadja a terhére rótt cselekményeket. Az azonban már nem szerepel a videóban, hogy hasonlóan brutális támadások miatt Németországban is folyt már ellene eljárás, a gyanú szerint ott lehetett abban az erfurti ruhaüzletben is, ahol a budapestihez hasonló módszerrel verték agyon az ott dolgozó eladót.

Balról kereteznék a történteket

A kisfilmben nemcsak Ravi Trux édesapja és ügyvédje szólal meg, de a tárgyaláson jelen lévő Dudog László és Fábián Orsolya is – őket a Bank utcánál támadták meg és bántalmazták súlyosan.

„A Kitörés Emlék- és Teljesítménytúráról mentek hazafelé?” – tette fel a kérdést Szaplonczai, mintha ezzel indokolhatóvá is vált volna a brutális verés.

A balliberálisok egyébként 2023 óta igyekeznek úgy beállítani az eseménysort, mintha nem is lenne olyan súlyos az ügy, hiszen végülis „neonácikat” vertek. Azt pedig – legalábbis a sejtetések szerint – talán még szabad is. Wolfram Jarosch, Simeon édesapja is azt fejtegette a riportban, hogy Németországban ez egyáltalán nem számít olyan súlyos cselekménynek, ezért legfeljebb öt évet lehet ott kapni, de valószínűleg ennyi sem járt volna érte, amennyiben ott folytatják le az eljárást.

Salis sem maradhatott ki a mosdatófilmből

Természetesen a támadások „arcává” vált Ilaria Salis sem maradhatott ki a magyar nyelvű sajnáltatásból. Az olasz antifasiszta kapcsán kiemelték, hogy azért tudott szabadulni a budapesti háziőrizetből, mert „időközben azonban európai parlamenti képviselővé választották hazájában”, elhallgatva azt az apróságot, hogy Salis csak azért indult, hogy az így bezsebelhető mentelmi joggal megúszhassa a felelősségre vonást és a 11 éves börtönt Budapesten. 

Ebben voltak partnerei azok az EP-képviselők, köztük Magyar Péter, akiknek köszönhetően hiába kérte a magyar kormány a mentelmi jog kiadását az antifasiszta bűnelkövetővel szemben, arra végül nem került sor, mindössze egy szavazat híján.

„Meg akarjuk mutatni, hogy az antifasizmus nem valami bűnöző dolog, hanem abszolút szükséges” – hazudta a kamerába egy fiatal német lány, aki a bíróság épülete előtt tüntetett bűnöző elvtársa mellett kiállva. 

Pontatlan adatokkal manipulálnak

„Antifasiszta és nem bináris: Maja T. ügye hónapok óta borzolja a kedélyeket itthon és Németországban egyaránt”  – írják a videó mellett bejegyzésben a DW szerkesztői. Mintha ezek miatt zajlana az eljárás, nem pedig azért, mert embereket vertek agyon a magyar fővárosban. Persze ezt is megemlítik, gyorsan hozzátéve, hogy „szélsőjobboldalinak vélt embereket támadott meg társaival Budapesten a Kitörés Napi neonáci felvonulás után”. 

Több helyen is sántít a dolog, hiszen a támadások, melyek során összesen kilencen sérültek meg – többen súlyosan –, mind a Becsület Napja megemlékezés illetve a Kitörés Emlék- és Teljesítménytúra előtti napokban történtek. Igaz, így kevésbé hangzik „jobban” és védhetőbben a történet, mintha mindenki úgy tudja, itt bizony emberevő neonácikat agyabugyáltak el az ellenálló antifák – akiket egyébként azóta Magyarországon azóta terrorszervezetté nyilvánítottak. Így pedig még inkább érthető, hogy a német külügy és a közvélemény is egy emberként aggódik a szegény antifasiszta nem bináris Ravi Trux helyzete miatt.

Egyszer talán a sértettek miatt is „aggódhatnának”, hiszen az olyan ügyekben, amiket elkövettek a vád szerint, vagyis bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés, nem szokás figyelembe venni a sértettek vélt vagy valós politikai nézeteit. Egy jogállamban legalábbis semmiképpen. 

Ravi Truxot és bűntársait pedig nem azért vádolják bármivel, mert antifasiszták, hanem mert vascsövekkel, csoportosan, sunyi és aljas módon vertek össze járókelőket Budapest utcáin. Mégpedig bűnszervezetben elkövetve, életveszélyt okozó testi sértéssel.

Kövess minket -on és -en!

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) a Nyugati pályaudvaron elfogott egy német állampolgárt, akit hazájában többek között fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme miatt köröztek – közölte a Police.hu.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).