Kövess minket -on és -en!

A birodalmi légügyi biztos, légi közlekedési miniszter, Luftwaffe-parancsnok, fővadász- és főerdőmester Hermann Wilhelm Göring útja 1946-ban ért véget, autója azonban gördült tovább.

Miután a Nemzetközi Katonai Bíróság halálra ítélte, kérelmét, hogy ne kötél, hanem golyó által végezzék ki, elutasították, ekkor mérget vett be és cellájában meghalt. A volt birodalmi marsall autója azonban gördült tovább: az 1941-es gyártású Mercedes Benz 540K Cabrio B Észak-Karolinába került, de miután szétszerelték, darabjai elkallódtak.

A Pompano Beach-i (Florida) High Velocity Classics pofozta helyre az autót. Göring Mercedesét az amerikai 7. gyalogos hadosztály foglalta le Adolf Hitler berchtesgadeni villájánál a háború utolsó napjaiban, 1945 májusában. Miután átfestették, John A. Heintges ezredes személyes tulajdonába került, majd az amerikai megszállás vége felé az egyik amerikai őrmesternek adták el, ő Texasba vitte, tőle pedig egy észak-karolinai férfi, Richard Taylor vette meg.

A történelmi relikvia az elmúlt évtizedekben Taylornál volt – csakhogy nem egy darabban, az autót ugyanis még a hetvenes években alkatrészeire szedték. A High Velocity Classics partnerei, Steven Saffer és David Rathbun találták meg a futóművet, az üléseket és a motort, a többi rész azonban dobozokban kallódott. A két férfi figyelmét egy iparági szakértő hívta fel az autó létezésére; Saffer és Rathbun két és fél hónapnyi kutatómunka után bukkant az autóra, amelynek eredetiségéről a Mercedes Benz szakembereivel együtt győződtek meg, ráadásul a cabrio eredeti papírjai sem vesztek el.

Rathbun szerint csupán három olyan autó van az Egyesült Államokban, amelyet egykoron nemzetiszocialista vezetők használtak: egy Észak-Karolinában, egy másik a West Pointnál, egy pedig az ottawai Kanadai Hadtörténeti Múzeumban – utóbbin maga Hitler furikázott.

A High Velocity Classics a történelem egy értékes darabjaként tekint a korszak egyik legerősebb járgányának tartott, hivatalosan 1939-ig gyártott csodaautóra.

Kövess minket -on és -en!

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.