Kövess minket -on és -en!

A birodalmi légügyi biztos, légi közlekedési miniszter, Luftwaffe-parancsnok, fővadász- és főerdőmester Hermann Wilhelm Göring útja 1946-ban ért véget, autója azonban gördült tovább.

Miután a Nemzetközi Katonai Bíróság halálra ítélte, kérelmét, hogy ne kötél, hanem golyó által végezzék ki, elutasították, ekkor mérget vett be és cellájában meghalt. A volt birodalmi marsall autója azonban gördült tovább: az 1941-es gyártású Mercedes Benz 540K Cabrio B Észak-Karolinába került, de miután szétszerelték, darabjai elkallódtak.

A Pompano Beach-i (Florida) High Velocity Classics pofozta helyre az autót. Göring Mercedesét az amerikai 7. gyalogos hadosztály foglalta le Adolf Hitler berchtesgadeni villájánál a háború utolsó napjaiban, 1945 májusában. Miután átfestették, John A. Heintges ezredes személyes tulajdonába került, majd az amerikai megszállás vége felé az egyik amerikai őrmesternek adták el, ő Texasba vitte, tőle pedig egy észak-karolinai férfi, Richard Taylor vette meg.

A történelmi relikvia az elmúlt évtizedekben Taylornál volt – csakhogy nem egy darabban, az autót ugyanis még a hetvenes években alkatrészeire szedték. A High Velocity Classics partnerei, Steven Saffer és David Rathbun találták meg a futóművet, az üléseket és a motort, a többi rész azonban dobozokban kallódott. A két férfi figyelmét egy iparági szakértő hívta fel az autó létezésére; Saffer és Rathbun két és fél hónapnyi kutatómunka után bukkant az autóra, amelynek eredetiségéről a Mercedes Benz szakembereivel együtt győződtek meg, ráadásul a cabrio eredeti papírjai sem vesztek el.

Rathbun szerint csupán három olyan autó van az Egyesült Államokban, amelyet egykoron nemzetiszocialista vezetők használtak: egy Észak-Karolinában, egy másik a West Pointnál, egy pedig az ottawai Kanadai Hadtörténeti Múzeumban – utóbbin maga Hitler furikázott.

A High Velocity Classics a történelem egy értékes darabjaként tekint a korszak egyik legerősebb járgányának tartott, hivatalosan 1939-ig gyártott csodaautóra.

Kövess minket -on és -en!

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.