Kövess minket -on és -en!

A birodalmi légügyi biztos, légi közlekedési miniszter, Luftwaffe-parancsnok, fővadász- és főerdőmester Hermann Wilhelm Göring útja 1946-ban ért véget, autója azonban gördült tovább.

Miután a Nemzetközi Katonai Bíróság halálra ítélte, kérelmét, hogy ne kötél, hanem golyó által végezzék ki, elutasították, ekkor mérget vett be és cellájában meghalt. A volt birodalmi marsall autója azonban gördült tovább: az 1941-es gyártású Mercedes Benz 540K Cabrio B Észak-Karolinába került, de miután szétszerelték, darabjai elkallódtak.

A Pompano Beach-i (Florida) High Velocity Classics pofozta helyre az autót. Göring Mercedesét az amerikai 7. gyalogos hadosztály foglalta le Adolf Hitler berchtesgadeni villájánál a háború utolsó napjaiban, 1945 májusában. Miután átfestették, John A. Heintges ezredes személyes tulajdonába került, majd az amerikai megszállás vége felé az egyik amerikai őrmesternek adták el, ő Texasba vitte, tőle pedig egy észak-karolinai férfi, Richard Taylor vette meg.

A történelmi relikvia az elmúlt évtizedekben Taylornál volt – csakhogy nem egy darabban, az autót ugyanis még a hetvenes években alkatrészeire szedték. A High Velocity Classics partnerei, Steven Saffer és David Rathbun találták meg a futóművet, az üléseket és a motort, a többi rész azonban dobozokban kallódott. A két férfi figyelmét egy iparági szakértő hívta fel az autó létezésére; Saffer és Rathbun két és fél hónapnyi kutatómunka után bukkant az autóra, amelynek eredetiségéről a Mercedes Benz szakembereivel együtt győződtek meg, ráadásul a cabrio eredeti papírjai sem vesztek el.

Rathbun szerint csupán három olyan autó van az Egyesült Államokban, amelyet egykoron nemzetiszocialista vezetők használtak: egy Észak-Karolinában, egy másik a West Pointnál, egy pedig az ottawai Kanadai Hadtörténeti Múzeumban – utóbbin maga Hitler furikázott.

A High Velocity Classics a történelem egy értékes darabjaként tekint a korszak egyik legerősebb járgányának tartott, hivatalosan 1939-ig gyártott csodaautóra.

Kövess minket -on és -en!

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Az USA és Izrael Irán elleni háborújának első fordulójában az agresszor egyetlen stratégiai célja sem valósult meg: sem a rezsimváltás, sem az iráni atomprogram leállítása, sem pedig az ország ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolása.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával.