Kövess minket -on és -en!

1935. szeptember 15-én hirdették ki a nürnbergi pártnapokon az antiszemitizmust jogi alapra helyező törvényeket, amelyek lényegében kizárták a zsidókat a német társadalomból.

Az 1871-ben létrejött egységes Német Birodalom alkotmánya a zsidókat egyenrangú állampolgárnak nyilvánította, de a német társadalmat áthatotta az antiszemitizmus.

Amikor Hitler 1933. január 30-án elfoglalta a kancellári tisztséget, Németország 67 milliós lakosságából mintegy félmillió volt zsidó, jelentős részük beszélt németül, sokan az első világháborúban is harcoltak, de a kereskedőik inkább nyerészkedtek rajta. Mindez nem sokat számított: a világválság alatt számolatlan antiszemita incidensre került sor, a boltok és nyilvános helyek bejáratain megjelent a "Zsidók nem kívánatosak" felirat.

Az NSDAP hatalomra kerülése után bojkottot hirdettek a zsidó üzletek ellen, korlátozták a zsidók arányát a felsőoktatásban, megkezdődött a zsidó tisztviselők elbocsátása, a zsidók kiszorítása a szellemi és művészeti pályákról. Hitler azonban csak 1935 nyarán döntött az antiszemita intézkedések törvénybe iktatásáról - ezt addig leginkább az hátráltatta, hogy megállapodjanak benne, ki tekintendő zsidónak.

A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) VII. birodalmi kongresszusa 1935. szeptember 10-én kezdődött meg Nürnbergben, ezzel egy időben (1543 óta először) a városban ülésezett a Birodalmi Gyűlés, a Reichstag is. A Führer szeptember 13-án váratlanul úgy határozott, hogy a rendezvényen kell kihirdetni "a birodalmi polgári törvényt" és "a német vér és becsület védelmére" hozott törvényeket.

A nürnbergi törvényeket 1935. szeptember 15-én Adolf Hitler hozta nyilvánosságra. A Führer azt mondta, a törvények szilárd alapot teremtenek a német nép és a zsidóság közti elviselhető kapcsolatokhoz.

Az állampolgárságról szóló jogszabály értelmében csak német vagy rokon vérű (Deutschblütiger) egyén minősült az állampolgári jogok teljességét élvező birodalmi polgárnak (Reichsbürger), minden más kategóriához tartozók csak az állam szolgálói (Staatsangehörige) lehettek. A német vér és becsület védelméről alkotott törvény megtiltotta a házasságot a zsidók és a német vagy rokon vérűek között, és házasságon kívüli nemi kapcsolatukat is bűncselekménynek minősítette. A zsidók 45 évnél fiatalabb német nőt nem alkalmazhattak, a nemzeti színeket nem használhatták, az éppen a pártnapokon hivatalos német lobogóvá tett horogkeresztes zászlót nem vonhatták fel.

A hosszas viták után megszületett végrehajtási utasítás szerint automatikusan zsidónak minősült, akinek mind a négy vagy a négyből három nagyszülője zsidó volt, függetlenül attól, hogy az illető minek tartotta magát, illetve gyakorolta-e az izraelita vallást. Ha valakinek két nagyszülője volt zsidó, ő első fokú "keverék fajúnak" (jüdischer Mischling ersten Grades), azaz félzsidónak számított, de ha gyakorolta a zsidó vallást, avagy ha házastársa zsidó volt, akkor zsidónak minősült. A másodfokú "keverék fajúak" (jüdischer Mischling zweiten Grades), akiknek csak egy nagyszülőjük volt zsidó, lehettek birodalmi polgárok, és elvben házasodhattak árjákkal, de ez a gyakorlatban igen nagy nehézségekbe ütközött. A "Mischling"-nek minősítettek kérhették mentesítésüket a törvény alól, a kevés számú ilyen döntést a legtöbbször Adolf Hitler vezér és kancellár személyesen hagyta jóvá.

Az egyebek között a magyar zsidótörvényekhez is mintául szolgáló nürnbergi törvények elfogadása után a zsidók Németországot nyugodtan elhagyhatták, sőt, bátorították erre őket. 1938-ban aztán egy rendeletáradattal kiiktatták a zsidókat a közéletből.

Kövess minket -on és -en!

Bár lehetetlen pontosan megállapítani, hogy a második világháború során hány szovjet állampolgár harcolt valamilyen formában a németek oldalán, a szakértők többsége abban egyetért, hogy számuk akár az 1,4-1,5 milliót is elérhette.

Egykor négy légvédelmi ágyú állt annak a toronynak a tetején, amely ma szállodaként működik Hamburg belvárosában. 

Amatőr régészek öt emberi csontvázat találtak Hermann Göring, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a német légierő parancsnoka, a Nagynémet Birodalom második embere egykori otthona alatt, a mai Lengyelország területén.

Gabriele Marchesi szabadonengedéséről a milánói fellebbviteli bíróság döntött, amely elutasította Magyarország kiadatásra vonatkozó kérését, írja a Magyar Jelen a Milano.corriere.it nyomán.

Árvíz ide, árvíz oda, ez a Telex szerkesztőségét amúgy sem érinti túlságosan, nem jelentetnének komoly erősítést a homokzsákok pakolásában, és amúgy is van „fontosabb” témájuk. Kitaláltátok már, micsoda, ugye? Hát persze, hogy az. Mintegy 3 (!) hónap múlva „neonáci koncert” lesz Budapesten!

A szódagyári telepen három, egyenként kb. 50 méter hosszú, fölbe ásott, emeletes priccses „szálloda” várt bennünket. Ez korábban női deportáltak lágere volt.

Ausztrália Victoria szövetségi államának rendőrsége arra készül, hogy vádat emeljen az ausztrál nemzetiszocialista aktivista Jacob Hersant ellen „súlyosan sértő közszereplés” miatt, miután körülbelül 30 maszkos aktivista tömeges deportálásokat követelve demonstrált egy melbourne-i állomáson.

Nem csak Olaszországban, de idehaza is egyre többet hangoztatja a szélsőbaloldal, hogy a tavaly februárban Budapesten összevert emberek csupán „könnyebb sérüléseket” szenvedtek. 

A lengyelországi Gierloz közelében, az erdőben elrejtett Adolf Hitler második világháborús bunkere. Hilter háborús főhadiszállásának romjai egy 200 épületből álló, erdőben elrejtett város volt.

A mai Németországban és Ausztriában rendkívül veszélyes vállalkozásra adja a fejét az, aki úgy gondolja, megpróbál kiállni hazája és népe mellett, és ilyen irányú aktivizmust folytat. 

Egy haredi zsidót, aki az osztrák fővárosban a zsinagógába tartott, körbevettek egy nemzetiszocialista csoport tagjai. Az osztrák hazafiak lehúzták a zsidó kippáját, majd távoztak.

Öt év börtönbüntetéssel fenyegetik kaphat Karl Münter, a 96 éves volt SS-katonát, aki az ascq-i megtorlásért felelős parancsnok egységében szolgált. 

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

Filip Turek nem tartja magát nemzetiszocialistának, de a rendőrség már nyomoz ellene ezügyben. Karlendítős fotó is elérhető róla, ami autójában készült, amibe elmondása szerint mindig pontosan 88 liter benzint tankol.