Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Középiskolai tanulmányait, mint református vallású tanuló, a kolozsvári református kollégiumban végezte, egyetemi tanulmányait pedig a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, ahol jogi és államtudományi doktorátust szerzett. Elvégezte ezenkívül a vasúttisztképző tanfolyamot és a HÉV, valamint a BSZKRT titkáraként dolgozott.

Az első világháborúban mint a brassói 2. gyalogezred tartalékos hadnagya teljesített szolgálatot, géppuskás szakasz- és századparancsnok volt. 1916-ban a Karszton sebesülten került olasz fogságba. Emléklappal ellátott főhadnagyként szerelt le. Kitüntetései a nagy- és kisezüst, valamint a bronz vitézségi érem. Császári elismerésben is részesült.

Az első világháború után megnősült. Vörösmarty Ilonát vette feleségül. A házasságból egy gyermeke született.

Az összeomlás után tevékenyen részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban, majd pedig a nemzeti irányú szervezkedésekben.

A Hungarista Mozgalomhoz már megindulásakor csatlakozott, mint annak egyik legrégibb katonája. Szálasi Ferenc legjobb barátai közé tartozott, ott volt mellette a legfőbb politikai események alkalmával és a párt legfelsőbb vezetői között szerepelt.

Csia gyakran volt vendég Szálasi Hollán utca 10. alatti albérleti lakásán a 30-as években. Szálasi 1940-es szabadulása után, 1940. szeptember 27-én a Nyilaskeresztes Párt egyesült a Ruszkay által vezetett Magyar Nemzetiszocialista Párttal. Ezt követően a Szálasi vezetése alatt működő tanácsszerv egyik tagja Hubay, Ruszkay és Széchenyi mellett Csia Sándor lett. Ezen kívül Csia vezette a párt jogi és szociális osztályát, és 1944 elejéig a pártépítés vezetője volt.

Amikor Hubay 1941 végén kiszabadult a börtönből, Szálasi Legfőbb Titkos Párttanácsot alapított, amelynek tagjai Csia, Henney, Ruszkay és Hubay lettek. Csia, aki 1939 óta a párt szentendrei kerületi képviselője volt, 1942-ben a Nyilaskeresztes Párt vezérszónokaként a kormányzóhelyettesi törvényjavaslat ellen foglalt állást, mert érvelése szerint ez a törvényjavaslat a kormányzói intézményt, amely ideiglenes jellegénél fogva közjogi átmenetet képvisel, további közjogi átmeneti intézménnyel továbbfejleszteni kívánja, ami nem kívánatos jogi szempontból. Csia jelen volt Hubay és Henney társaságában 1942. február 23-án, amikor Szálasi Ruszkayval szakított az utóbbi lakásán.

Amikor 1943. január 29-én Horthy újra elutasította Incze Péter államtitkáron keresztül Szálasi kormányzói kihallgatási kérelmét, a Nyilaskeresztes Párt képviselőcsoportja emlékirattal fordult Horthyhoz. Az emlékirat szerzői dr. Csia, dr. Budinszky és Szőllősi voltak. Az emlékirat a munkaképtelen parlamenti rendszer helyett tekintélyuralmi rendszer bevezetését indítványozta, a Kormányzó és a Nemzet közös akaratából.

1944. március 19-e után Szálasi Csiát és Szőllősit felküldte a Várba Ambrózy Gyulához, a kabinetiroda főnökéhez: jelentse a Kormányzónál, hogy a Nyilaskeresztes Párt és a Hungarista Mozgalom, valamint a Pártvezető rendületlenül állhatatos hűséggel viseltetik az Államfő és a Nemzet irányában.

Csia jelen volt Szálasi és Veesenmayer első, 1944. április 3-i találkozóján. Gera, Henney és Szőllősi társaságában részt vett május 1-jén a Legfelsőbb Titkos Párttanács ülésén, ahol előkészítették a május 3-i, első találkozást Szálasi és Horthy között.

A május 17-i Legfelsőbb Titkos Párttanácson is részt vett Csia. Az ő javaslata: a Sztójay-kormánynak mennie kell. A leendő új kormány feladatai: új választójogi törvényjavaslat, kivételes hatalom gyakorlására irányuló kérelem az Országgyűléstől, az új választójogi törvény végrehajtása, végül az a javaslat, hogy a Házat bizonytalan időre oszlassa fel a Kormányzó.

Szálasi május 9-én Csia és Bodolay társaságában az olasz köztársasági követségen tárgyalt Casertano olasz követtel, amelynek során kifejtette, hogy az Új Európát a Háromhatalmi Egyezmény szellemében a Berlin-Róma tengelynek kell létrehoznia.

Július 13-án Csia Szálasi megbízásából felkereste Vörös Jánost, hogy megállapodjanak a Pártvezetővel való találkozás helyének és időpontjának a meghatározásában. A találkozó július 29-én jött létre, amelynek során Vörös azt a kijelentést tette, hogy a Kormányzó a közelmúltban fontolgatta a lemondását, de ő erről lebeszélte.

Csia még aznap Bárczy államtitkárral találkozott, aki azt mondta, hogy a Kormányzó nem akar lemondani, és be akar vonni a kormányba nyilasokat. Csia a belügyi, igazságügyi, a kultusz- és a propaganda-tárcákat javasolta.

Bárczy a javaslatokat Sztójay elé terjesztette. Sztójay augusztus 1-i válaszában mindössze az igazságügyi tárcára és tárca nélküli miniszteri helyre, valamint két államtitkári kinevezésre tett ígéretet.

Augusztus 3-ára virradó éjjel Baky találkozóra hívta Budinszkyt, aki Csiához fordult tanácskéréssel: elmenjen-e. Csia azt tanácsolta, hogy menjen el, és mindent jelentsen a Pártvezetőnek.

Szálasi szeptember 28-án helyettesének a párt legfelső vezetésében Csiát jelölte ki.

Csia október 15-én Szentendrén tartózkodott. A rádióból hallotta Horthy proklamációját és Vörös János hadparancsát. Október 16-án 10 óra körül elindult a Várba, fél 12 körül ért oda, Szálasi szemléjére. Déltájban a miniszterelnökségen beszélgetett Szálasival. Akkor tudta meg, hogy a Kormányzó szóbelileg megbízta Szálasit a miniszterelnökséggel.

Ezt követően Szálasi legfelsőbb államhatalmi szervként Kormányzótanácsot alapított, amelynek tagjai Csia, Rajniss és Beregfy voltak. Ez a szerv a tervek szerint a Parlament és az Országtanács működésének szünetelése esetén tanácsadó szervként is működik.

Csia november 1-jén bevonult, a honvédelmi minisztertől kapott megbízás alapján a csapatokat látogatta és lelkesítette. A háború alatt a hadi események folytán a családját elvesztette.

1945. április 24-én a Kormányzótanács tagjai új feladatokat kaptak. Akkor már a Kormányzótanács harmadik tagja a közben lemondott Rajniss helyett Gera volt. Beregfy feladata lett a Németországba menekült nemzetrész védelme, valamint a Nemzetvédő és kísérete számára a felvevő terület kijelölése. Gera feladata lett Magyarország leendő felszabadítása, Csiáé pedig a szabadságharcos mozgalom vezetése.

1945. május 7-én Csia a kormány többi tagjával együtt amerikai fogságba esett. Az amerikaiak az egész kormányt háborús bűnösség vádjával kiszolgáltatták a magyarországi kommunistáknak. A „Népbíróság” által lefolytatott Szálasi-per keretében Csia IV. rendű vádlott volt. A „Népbíróság” előtti kihallgatására 1946. február 14-én került sor. Jankó Péter tanácselnök vele is minősítetlenül durva hangnemben beszélt, és minden bizonyíték nélkül megállapította, hogy rosszhiszeműen lett a Kormányzótanács tagja.

Külön vádpontként szerepeltek Csia beszédei közül a következők:

1) Az 1942. december 9-én a Nyilas Nagytanácsban elmondott beszéde, amelyben többek között kijelentette:

„Az a világnézet, amellyel élethalálharc folyik, a magyar nőt is igyekezett bemocskolni.”

„Az orosz támadások magukon viselik az utolsó erőfeszítés jeleit, a 150-200 kilométeres visszavonulásaink az óriási terjedelmek miatt nem döntőek.”

„Távol-keleten Japán biztosan szerzi meg az uralmat a nyersanyagban gazdag területek felett.”

2) Az 1944. december 2-án a Hűség Házában elmondott beszéde:

„A kormányzói gaz árulás hallatára elfacsarodott minden becsületes magyar ember szíve, de az ökölbe szorított kéz, a Hungarista Mozgalom lesújtott. Szálasi Ferenc hadparancsa a dermedt magyar szíveket életadó melegséggel töltötte el.”

3) Az 1945 márciusában Sopronban elmondott rádióbeszéde:

„1937. március 4-én olvasta fel Szálasi Ferenc pártjának programját. Ha ez a program akkor nem született volna meg, Magyarország ma már temető lenne.”

A „Népbíróság” 1946. február 28-án a kormány többi tagjával együtt Csia Sándort is kötél általi halálra ítélte. Védője kegyelmi kérvényt nyújtott be, amelyet elutasítottak, és 1946. március 19-én, egy héttel Szálasi és 3 társa kivégzése után Csia Sándort is felakasztották Kemény Gáborral és Szőllősi Jenővel együtt.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Februárban sorozatos szélsőbaloldali támadások történtek Budapest különböző pontjain, az első hírek szerint az áldozatokat a ruhájuk alapján választották ki az antifasiszta támadók.

Budán még heves harcok folytak, amikor Pesten, az új szovjet hatalom árnyékában megalakult néptörvényszék, amely hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság nevet kapta, végrehajtotta első halálos ítéletét.

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze, mialatt a vasfüggöny szovjet oldalán 16 millió német származású polgári lakost telepítettek ki.

Kommandósok és bilincsek nélkül jelent meg legutóbbi tárgyalásán az antifa támadások elsőrendű vádlottja. Az olasz nőnek az ügyben ez volt a harmadik tárgyalása, de vallomást mindeddig még nem tett az ülések idején.

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennel minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták.

A Hetek című filoszemita lap egyik olvasója küldte be az újság számára azt a fotót, amelyen Budapesten, az Egyetem tér környékén kiragasztott, az említett orgánum szerint „uszító antiszemita” szövegű plakát látható.

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) hat év börtönbüntetésre ítélte Marián Magátot, akit törvénybe ütköző gondolatok kifejtésével kapcsolatos vádpontokban bűnösnek találtak.

Október elején a szakemberek megkezdték a második világháború során a Balaton vizébe zuhant magyar Messerschmitt típusú vadászrepülőgép kiemelését Balatonakarattya térségében.

Gyorsított bírósági eljárással két év börtönbüntetésre ítéltek egy patrióta francia férfit, aki akciót tervezett az olimpiai fáklyát vivő staféta ellen.

Azonnali hatállyal hazaküldtek hét ukrán katonát, akik a Bundeswehrnél vettek részt kiképzésen, mivel Németországban törvény tiltja szinte minden jobboldali vagy hazafias szimbólum használatát.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

A Los Angeles-i székhelyű zsidó szupremácista Simon Wiesenthal Központ „leplezte le”, hogy egy, az angliai Oxfordshire-ből származó 42 éves anyuka lett a Miss Hitler szépségverseny idei győztese.

Kampánycsapatának egyik tagja hozta zsidó-liberális támadások kereszttüzébe az elnökjelöltségért induló kormányzót.