Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A vérzivataros 20. század során több híres és hírhedt személyiség is megfordult a szegedi Csillag börtön celláiban.

Az első szegedi börtön történetéig egészen 1785-ig kell visszarepülnünk az időben, ekkor történt ugyanis, hogy II. József császár a szenci fenyítőházat átköltöztette Szegedre, a vár kazamatáiba. A várbörtön 1874-ig működött.

A Vasas Szent Péter utcában 1890-ben államfogház létesült, amely egészen 1945-ig működött, majd az épületében szolgálati lakásokat alakítottak ki. Az előzetes letartóztatottakat 1952-ig a Széchenyi téri törvényszéki „fiókfogházban” őrizték.

A ma is üzemelő büntetés-végrehajtási intézet létrehozásáról 1881-ben döntöttek. A Szegedi Királyi Kerületi Börtön építési munkálataihoz végül 1883-ban láttak hozzá Wagner Gyula műépítész tervei alapján. Alapító okirat szerint, a rendeltetésének 1885. január 1-jén adták át a létesítményt.

Ezért Csillag

Az épületkomplexum eredetileg három részből állt: a két épületszárnyból álló törvényszéki fogházból, a büntető-törvényszéki palotából és a kerületi börtönből – utóbbi épült csillag alakban, innen ered a közismert „Csillag börtön” elnevezés.

1921-ben a rabok foglalkoztatására létrehozták az újszegedi bérgazdaságot, 1938-ban pedig a nagyfai mezőgazdasági egységben is megkezdődött a munkáltatás. A második világháború végén hadifogolytábor működött az épületben. 1960 és 1970 között átfogó felújításon esett át a komplexum. 1962-ben alagút épült a börtön és az üzemcsarnok között. 1986-ban elkészült a „csillag toldalékszárny”, és kiépült a zárt láncú biztonsági rendszer.

Az átmeneti csoportba helyezettek részére a Dorozsmai úton felépült az úgynevezett „Átmeneti Intézet”, amely 1996-ig üzemelt. Ennek helyén 2002-ben adták át a II. objektumot, más néven az „előzetes börtönt”.

Szálasi és Rákosi a csillagban

A Csillagban sok híres és hírhedt személyiség raboskodott, köztük Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás is. Az illegális kommunista tevékenysége miatt rabosított Rákosit 1930-ban szállították a Csillag börtönbe, ahonnan tíz évvel később, 1940-ben szabadult.

Szálasi Ferenc 1938. július 6-án került a Csillagba, mint politikai elítélt. Büntetését 1940 februárjában 3 év, 1 hónap és 23 nap időtartamban véglegesítettek. A második bécsi döntést követően azonban Horthy Miklós amnesztiát hirdetett, így a későbbi nemzetvezető a büntetés letöltése előtt szabadult, majd újra a Hungarista Mozgalom élére állott.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A bolsevik Vörös Hadsereg 1944 nyarán az egész keleti frontvonalon támadásba lendült. Északon Lengyelországban átkelt a Visztulán, de a Keleti-Kárpátokban az Árpád-vonalat nem tudta áttörni a magyar és német védők szívós ellenállása miatt.

Egyre szélesebb körűvé válik az X (volt Twitter) elleni nagyvállalati hirdetési bojkott, sőt, az amerikai cégek mellett az Európai Bizottság is közölte, hogy felfüggeszti a hirdetéseit az oldalon, mert nem akarja, hogy azok „antiszemita és náci” tartalmak mellett jelenjenek meg.

1945. február 11-én a budapesti német-magyar helyőrség lőszere és élelme fogytán volt, a magyar főváros fegyveresen nem volt tovább tartható.

A szerbiai Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület elnöke, Olivera Zekic a Telegramon tett közzé egy fotót, amelyen SS-egyenruhában tetszeleg.

Kilencvenesszeres életfogytiglant kapott egy amerikai fehér fajvédő aktivista, aki négy évvel ezelőtt színes bőrűekre kezdett lövöldözni egy mexikói határmenti bevásárlóközpontban.

A liberális brit bíróság „elkötelezett fajgyűlölőknek” nevezte őket, akik a bíró szerint „terrorizmusra buzdítottak”.

Az olasz legfelsőbb bíróság, a semmítőszék foglalt állást az olasz szélsőjobboldali, hazafias csoportok találkozóin, megemlékezésein országszerte használt köszöntési formáról.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendôrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 5. napján, délelôtt 10 órakor.

Ausztria 2019 óta a nemzetiszocializmus 26 ezer „áldozatának”, illetve leszármazottjaiknak adott állampolgárságot – közölte Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.

Az évek során megszámlálhatatlan adaptáció készült már Time Rice és Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájához, és az sem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy az Ivo van Hove belga rendező által dirigált verzió lenne az első, amely fekete Jézussal hamisít, ám legjobb tudomásom szerint, ha a világon nem is, Európában ez az első ilyen feldolgozás.

MÁV dolgozóként a Vas megyei Károlyfa községben tartózkodtam családi ügyben 1945. április 4-én. Úgy 9-10 óra között a szovjet katonák géppisztollyal kényszerítettek a csatlakozásra a már összegyűjtött emberekhez.

Megmondom őszintén, hogy e sorok írása közben visszasírtam bármit, akármelyik cikkemet az elmúlt évekből. Nem azért, mert az Oppenheimer egy rossz film, vagy mert nem szerettem volna kritikát írni róla, sőt, épp ellenkezőleg.

Soha nem is kapták el, hiába szerepelt négy évtizeden át az FBI körözési toplistáján. 1985-ben végül magát adta fel.

Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze, mialatt a vasfüggöny szovjet oldalán 16 millió német származású polgári lakost telepítettek ki.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

72 éves korában meghalt Michael Knape, a berlini rendőrség korábbi főnöke, akit csak „neonácivadásznak”, illetve „kemény kutyának” hívtak.