Kövess minket 
-on és 
-en!
A vérzivataros 20. század során több híres és hírhedt személyiség is megfordult a szegedi Csillag börtön celláiban.
Az első szegedi börtön történetéig egészen 1785-ig kell visszarepülnünk az időben, ekkor történt ugyanis, hogy II. József császár a szenci fenyítőházat átköltöztette Szegedre, a vár kazamatáiba. A várbörtön 1874-ig működött.
A Vasas Szent Péter utcában 1890-ben államfogház létesült, amely egészen 1945-ig működött, majd az épületében szolgálati lakásokat alakítottak ki. Az előzetes letartóztatottakat 1952-ig a Széchenyi téri törvényszéki „fiókfogházban” őrizték.
A ma is üzemelő büntetés-végrehajtási intézet létrehozásáról 1881-ben döntöttek. A Szegedi Királyi Kerületi Börtön építési munkálataihoz végül 1883-ban láttak hozzá Wagner Gyula műépítész tervei alapján. Alapító okirat szerint, a rendeltetésének 1885. január 1-jén adták át a létesítményt.
Ezért Csillag
Az épületkomplexum eredetileg három részből állt: a két épületszárnyból álló törvényszéki fogházból, a büntető-törvényszéki palotából és a kerületi börtönből – utóbbi épült csillag alakban, innen ered a közismert „Csillag börtön” elnevezés.
1921-ben a rabok foglalkoztatására létrehozták az újszegedi bérgazdaságot, 1938-ban pedig a nagyfai mezőgazdasági egységben is megkezdődött a munkáltatás. A második világháború végén hadifogolytábor működött az épületben. 1960 és 1970 között átfogó felújításon esett át a komplexum. 1962-ben alagút épült a börtön és az üzemcsarnok között. 1986-ban elkészült a „csillag toldalékszárny”, és kiépült a zárt láncú biztonsági rendszer.
Az átmeneti csoportba helyezettek részére a Dorozsmai úton felépült az úgynevezett „Átmeneti Intézet”, amely 1996-ig üzemelt. Ennek helyén 2002-ben adták át a II. objektumot, más néven az „előzetes börtönt”.
|
|
|
|
|
|
Szálasi és Rákosi a csillagban
A Csillagban sok híres és hírhedt személyiség raboskodott, köztük Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás is. Az illegális kommunista tevékenysége miatt rabosított Rákosit 1930-ban szállították a Csillag börtönbe, ahonnan tíz évvel később, 1940-ben szabadult.
Szálasi Ferenc 1938. július 6-án került a Csillagba, mint politikai elítélt. Büntetését 1940 februárjában 3 év, 1 hónap és 23 nap időtartamban véglegesítettek. A második bécsi döntést követően azonban Horthy Miklós amnesztiát hirdetett, így a későbbi nemzetvezető a büntetés letöltése előtt szabadult, majd újra a Hungarista Mozgalom élére állott.
