Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás egy időben raboskodott a szegedi Csillagban

Kövess minket -on és -en!

A vérzivataros 20. század során több híres és hírhedt személyiség is megfordult a szegedi Csillag börtön celláiban.

Az első szegedi börtön történetéig egészen 1785-ig kell visszarepülnünk az időben, ekkor történt ugyanis, hogy II. József császár a szenci fenyítőházat átköltöztette Szegedre, a vár kazamatáiba. A várbörtön 1874-ig működött.

A Vasas Szent Péter utcában 1890-ben államfogház létesült, amely egészen 1945-ig működött, majd az épületében szolgálati lakásokat alakítottak ki. Az előzetes letartóztatottakat 1952-ig a Széchenyi téri törvényszéki „fiókfogházban” őrizték.

Jelentések

A ma is üzemelő büntetés-végrehajtási intézet létrehozásáról 1881-ben döntöttek. A Szegedi Királyi Kerületi Börtön építési munkálataihoz végül 1883-ban láttak hozzá Wagner Gyula műépítész tervei alapján. Alapító okirat szerint, a rendeltetésének 1885. január 1-jén adták át a létesítményt.

Ezért Csillag

Az épületkomplexum eredetileg három részből állt: a két épületszárnyból álló törvényszéki fogházból, a büntető-törvényszéki palotából és a kerületi börtönből – utóbbi épült csillag alakban, innen ered a közismert „Csillag börtön” elnevezés.

1921-ben a rabok foglalkoztatására létrehozták az újszegedi bérgazdaságot, 1938-ban pedig a nagyfai mezőgazdasági egységben is megkezdődött a munkáltatás. A második világháború végén hadifogolytábor működött az épületben. 1960 és 1970 között átfogó felújításon esett át a komplexum. 1962-ben alagút épült a börtön és az üzemcsarnok között. 1986-ban elkészült a „csillag toldalékszárny”, és kiépült a zárt láncú biztonsági rendszer.

Az átmeneti csoportba helyezettek részére a Dorozsmai úton felépült az úgynevezett „Átmeneti Intézet”, amely 1996-ig üzemelt. Ennek helyén 2002-ben adták át a II. objektumot, más néven az „előzetes börtönt”.

Szálasi és Rákosi a csillagban

A Csillagban sok híres és hírhedt személyiség raboskodott, köztük Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás is. Az illegális kommunista tevékenysége miatt rabosított Rákosit 1930-ban szállították a Csillag börtönbe, ahonnan tíz évvel később, 1940-ben szabadult.

Szálasi Ferenc 1938. július 6-án került a Csillagba, mint politikai elítélt. Büntetését 1940 februárjában 3 év, 1 hónap és 23 nap időtartamban véglegesítettek. A második bécsi döntést követően azonban Horthy Miklós amnesztiát hirdetett, így a későbbi nemzetvezető a büntetés letöltése előtt szabadult, majd újra a Hungarista Mozgalom élére állott.

Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

1946. január 19-én indult el Budaörsről az első, kitelepítésre ítélt magyarországi németeket szállító vonat, amely a második világháborút követő szélesebb kelet-európai etnikai tisztogatás hazai szakaszának kezdetét jelentette. 

Michael Munn brit filmtörténész a John Wayne: Az ember a mítosz mögött című könyvében a szerző azt a rendkívül figyelemreméltó állítást teszi, hogy Joszif Sztálin szovjet diktátor meg akarta öletni a színészt antikommunista szerepvállalása miatt.

Izland a 17. században nem az a hely volt, ahol bárki szívesen élt volna.

A háború végére közel 1,6 millió amerikai katona nyomult be mélyen Németország területére, egészen az Elbáig, ahol találkoztak a szovjet hadsereggel.

Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese, a második világháború alatt  szerepet játszó politikusok közül az egyik legkülönösebb és legérdekesebb egyéniség.

Mindennapos utcai jelenet Franciaországban: fehér rendőrnők igyekeznek legyűrni és megbilincselni egy színes bőrű férfit, derűs perceket szerezve a bénázásukon szórakozó (és azt gyakran okostelefonnal is megörökítő) publikumnak.

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

Egy 10. századi, feltehetően magas rangú viking előkelőség ivócsarnokára bukkantak a régészek Orkney közelében, amelyet mintegy 800 évvel ezelőtt használhattak a skandináv hódítók.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Nem volt szokatlan a Kádár-rendszerben, hogy egyes megbízható elvtársakat ide-oda dobáltak az egymástól gyökeresen különböző, fontosabbnál fontosabb tisztségek között, ugyanis legtöbb esetben nem a hozzáértés és a rátermettség, hanem a párthűség volt a döntő.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Heinrich Müller SS-Gruppenführer a híres német titkosszolgálat, a Gestapo főnöke az egyik legkeresettebb „háborús főbűnösként” szerepelt a szövetségesek körözési listáján 1945-ben.