Kövess minket -on és -en!

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A Doktor Mussolini – Kényes múlt című tárlat feltárja annak hátterét, hogy a vezető miként is kaphatta meg 1937 áprilisában a Lausanne-i Egyetemtől a tiszteletbeli doktori fokozatot, amit azóta sem vontak vissza.

A kiállítás arra is rámutat, hogy miért adományozta az elismerést az egyetem Mussolininek, aki fasiszta kormányt alakított Olaszországban, majd a németek szövetségese lett a II. világháborúban. A Ducét az indoklás szerint azért tüntették ki, mert hazájában olyan társadalomszervezést álmodott, majd valósított meg, ami mély nyomot hagyott a történelemben.

Mussolini a címet azt követően kapta meg, hogy csapatai megszállták Etiópiát.

A szeptemberig látogatható kiállítás kurátora, Olga Canton Caro azt mondta: a későbbi vezető 1904-ben, tanulmányai alatt néhány hónapot az egyetemen töltött, ahol szoros kapcsolatba került az intézmény néhány tudósával. A harmincas években az üzleti és akadémiai világban aztán sok csodálója és tisztelője akadt, részben antikommunista elvei, részben pedig az Olaszország modernizálására és hadserege megerősítésére tett törekvései miatt.

A kurátor felidézte: Lausanne-ban, illetve környékén sok híve volt a fasizmusnak, sőt, a város számos szervezetét finanszírozta is Mussolini kormánya. Ez persze nem jelentette azt, hogy a díszdoktori címet mindenki elfogadta, hiszen a jegyzőkönyvek, illetve a sajtóemlítések szerint néhany ellenezték.

A cím visszavonása néhány éve napirendre került: egy 2022-ben felállított bizottság azonban úgy gondolta, hogy erre nincs szükség, a jelenlegi vezetés úgy érzi, hogy az elődeik közel kilencven évvel ezelőtti döntése örökös mementóként kell, hogy szolgáljon.

Kövess minket -on és -en!

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Dieppe kis csendes halászvároska Normandia keleti peremén, a Bethune folyócska tölcsér alakú torkolatának két oldalán terül el a La Manche csatornánál.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.