Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A Rongyos Gárda tevékenységéről a rendszerváltozás előtt sok jót nem lehetett hallani. A Héjjas Iván által létrehozott irreguláris egységről a Rákosi- és Kádár-rendszerben főleg az úgynevezett „fehérterrorban” való részvételük kapcsán esett szó.

De ennél sokkal bővebb az ő történetük. A nyugat-magyarországi felkelésben való részvételüktől a kárpátaljai akciókon át sok más esemény részesei is voltak. Többször feloszlatták őket, hogy aztán, ha szükséges, újraélesszék a szervezetet.

1919-ben alakult meg a Rongyos Gárda, amely később is meghatározó szerepet töltött be a magyar történelemben. Héjjas Iván katonatiszt hozta létre a szervezetet, lényegében egyszerű parasztemberekből, Erdélyből érkezőkből, tanárokból, vasutasokból állt össze a gárda. A politikai programjukban az alsó-középosztály és a parasztság érdekeit tartották szem előtt. Elsősorban radikális földreformot szerettek volna, de mindenekelőtt természetesen az ország határainak megvédését tűzték ki célul. Ezeken kívül a kommunistaellenesség is markáns szerepet kapott a programjukban, a Tanácsköztársaság idején különböző bolsevik pártfunkcionáriusok ellen szerveztek merényleteket.

A Rongyos Gárda történetéből a szocializmus idején a „fehérterrorban” vállalt szerepüket emlegették. Lényegében 1919 és 1922 között politikai gyilkosságokat követtek el elsősorban szélsőbaloldali, nemzetellenes, illetve olyan személyek ellen, akik a román megszállás idején kompromittálták magukat, több száz főre tehető az ő számuk – ugyanakkor az nem biztos, hogy ezek közül mind a Héjjas- vagy a Prónay Pál-féle különítményhez köthetőek.

A szervezet legfontosabb szerepe 1921-hez, és a nyugat-magyarországi felkeléshez köthető. Magyar szempontból a trianoni, osztrák szempontból a saint-germaini békeszerződés rendelkezett a határterületekről, amely ekkor még magyar kézen volt. Az akkori Bethlen-kormány ezt próbálta meg kihasználni, hogy a békeszerződést Magyarország javára módosítja, és ha az osztrák fél elzárkózna a megegyezéstől, akkor vetnék be nyugaton a Rongyos Gárdát.

Eltérő volt azonban a magyar kormány és a gárda álláspontja. A kormány ugyanis a nemzetközi helyzet miatt egy kompromisszumos megoldásra törekedett, ami végül be is következett a soproni népszavazás által. Ehhez képest a felkelők az egész területet szerették volna megtartani.

Ezt követően 1922-től a gárda szüneteltette működését, hogy aztán 1938-ban újrakezdje. Elsősorban Kozma Miklós, régi fajvédő nevét kell megemlíteni, aki kezdeményezte a Rongyos Gárda bevetését. A politikai vezetés végül úgy döntött, hogy a Héjjas-különítmény feladata legyen fegyverek, lőszerek és propagandaanyagok szétosztása a magyar, ruszin és zsidó lakosság körében. Korma Miklós ugyanis ekkoriban meg akarta nyerni a zsidóságot is a magyar ügynek, sikertelenül.


Megvédik Munkácsot

A kárpátaljai történésekkel kapcsolatban volt még egy fontos szerepe a szervezetnek, mégmedig Munkács megvédése a cseh csapatoktól. A Rongyos Gárdát és a többi felkelő szervezetet 1938 decemberére leszerelték ugyanis, mindössze száz főt hagytak a városban. A területet a magyar kormány továbbra is szerette volna megszerezni, ezért folytatódott a fegyverek és lőszerek átcsempészése. Január 6-án a cseh hadsereg különböző szicsgárdistákkal támadást intézett Munkács városa ellen, amit rendkívül hősiesen vissza tudtak verni a megmaradt Rongyos Gárda-tagok.

Később a magyar kormány próbálta felhasználni a gárdát, de 1938 után a működésükről nagyon kevés forrás maradt meg.


Segítség Lengyelországnak

Ugyanakkor találni arra adatot, hogy 1939-ben, miután a német csapatok megszállták Lengyelország egy részét, a Rongyos Gárda egy háromezer fős légiót szervezett a lengyelek megsegítésére, később Poznań környékén 72 gárdistát, mint partizánokat ki is végeztek. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy egy évvel korábban a lengyelek a Rongyos Gárda kárpátaljai akcióit segítették teljesen önzetlenül, mindenféle területi igény nélkül.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

„Amerika megbukott, mert egy társadalomban, ahol a hasznossági princípium mindenekfelett való, a morális felelősségérzete elsorvad” – ezt írja Márai Sándor 1957. november 5-én naplójába, s hozzáteszi, a Nyugat magyar forradalommal szembeni árulását nem lehet megbocsátani, és senki nem hisz többé a Nyugatnak.

1944 nyara végén már nemcsak az oroszok, hanem az átállt románok is támadtak bennünket, aminek következtében a Zemplén megyei Zalkod községben fogságukba estem.

Az aktuális amerikai társadalmi folyamatok megértéséhez célszerű megismerni a woke-izmus elhatalmasodásához vezető események vázlatos kronológiáját.

A Lustgartenben a nemzeti ünnepnap alkalmából tartott tömeggyűlésen Hitler kancellár, mint minden évben, most is beszédet mondott.

Az antifa terroristák ismét lecsaptak Németországban, s ezúttal talán még betegebb, még perverzebb módját választották a vérengzésnek, mint eddig.

A szerbiai Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület elnöke, Olivera Zekic a Telegramon tett közzé egy fotót, amelyen SS-egyenruhában tetszeleg.

Egy nappal a chemnitzi csonkolás előtt is hallattak magukról az antifa terroristák: hétfő éjjel bombatámadás történt a Königsblut Tattoo & Piercing Stúdió ellen Zeulenrodában (Greiz kerület, Türingia).

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

Egy Simon Knittel antifaiszta összefogott, a Laut gegen Nazis (Hangosan a nácik ellen, LGN) nevű szélsőséges szervezettel és egy hamburgi ügyvédi irodával, hogy a védjegyhivatalon keresztül kisajátítsák a hazafias jelszavakat.

Egy francia zsidó újságíró a Jerusalem Post-nak nyilatkozva mondta el, hogy az utcájában számos épületet megjelöltek az antiszemita aktivisták.

Ausztráliában hétfőtől életbe lépett a nemzetiszocialista tisztelgés és a nemzetiszocialista emléktárgyak tilalmáról szóló új törvény.

1944-ben és 1956-ban a történelem megismételte önmagát. Az 1944/1945-ös vérhullással újabb magok kerültek az áldott magyar földbe.

A politikai rendőrség Kecskeméten 1945 áprilisában és májusában jelentős letartóztatási hullámot indított el, pontosan úgy, ahogy a szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt többi magyar, majd német területeken.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.

Franciaország az utóbbi éjszakákon ugyanazt élte át, amit néhány évtizede már többször is, és amit a jövőben törvényszerűen egyre gyakrabban fog átélni: a söpredék („la racaille”) féktelen tombolását gyújtogatással, fosztogatással, lövöldözéssel fűszerezve.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

Eva Braun és Adolf Hitler kapcsolatának története közismertnek mondható: a népvezér politikusért, majd teljhatalmú államférfiért rajongó nő a Führer legbelsőbb köreibe is bejárással bírt, ám a politikába beleszólása nem volt, végül pedig a halálba is követte őt.

Az amerikai feketék sok olyan dologban hisznek, ami nem létezik, olyannyira, hogy azt lehet mondani, egy másik dimenzióban élnek, miközben a miénkben beszélnek.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. december 3-án 15 óra 17 perckor. Jelen vannak: Dr. Szabó Ferenc népügyész, Harangozó Piroska jegyzőkönyvvezető, Szálasi Ferenc terhelt.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A Szovjetunióba 1944 decemberében és 1945 januárjában tömegesen elhurcolt férfiak és nők között szép számban találunk papokat is. Közülük többen soha nem tértek vissza hazájukba.

Az alábbi nyilatkozatot Paula Hitler (1896. január 21. - 1960. június 1.), a Führer egyetlen lánytestvére 1957-ben tette, újra kifejezve meggyőződését, ahogy 12 évvel korábban, szeretett fivérének halálát követően.

1944 szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az német 503. nehézpáncélos-osztály otthont adó Sennelagerben. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.