Kövess minket -on és -en!

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Adolf Hitler személyi fotósaként az egyetlen célja az volt, hogy képeivel kitörölhetetlen emléket állítson a III. Birodalomnak. "A jövő a színes fotográfiáé" – mondta Hitler, amikor először meglátta Hugo Jaeger fotóit, és eldöntötte, hogy erre van szükség.

Jaeger fotózta Hitler legfontosabb beszédeit, a Führer hivatalos útjait, családi pillanatait és az NSDAP legnagyobb rendezvényeit. Sok fotós (például Alfred Eisenstaedt vagy Helmut Newton) még a második világháború kitörése előtt gyáván elmenekült Németországból, Jaeger viszont velük ellentétben azonosulni tudott Hitler elképzeléseivel, és az NSDAP párt első számú fotósa lett 1936-tól 1945-ig.

Hitler már a hatalomra kerülése előtt felismerte a szimbólumok és a vizuális jelek erejét. A nemzetiszocialista propaganda jelképrendszere egyszerre volt könnyen befogadható, végtelenül egyszerű, de ugyanakkor tekintélyt parancsoló. A nagy felületen használt vörös szín jelmondatok nélkül is figyelemfelhívó, harsány megjelenés ösztönösen ráirányítja a figyelmet a központi elemre, a fekete-fehér színek kontrasztjával kiemelt horogkereszt ősi jelképére. A birodalmi Németország fekete-fehér-vörös zászlója alapján felépített megjelenés nemcsak azért lett népszerű, mert a németek nemzeti öntudatára hatott, hanem azért is, mert jól használta ki azokat az asszociációkat, amiket a színek és a formák tudat alatt generálnak.

A német propaganda elképesztően következetesen használta ezt a jelképrendszert, így már érthető, miért volt fontos Hitlernek, hogy a párt eseményeiről készült képek színesben is eljussanak az emberekhez, ne csak fekete-fehérben.

Jaeger fotóinak az volt az egyetlen céljuk, hogy a ősi jelképeket a lehető legnagyobb erővel ábrázolják, és kitörölhetetlen emléket állítsanak a harmadik birodalomnak. A sors viszont úgy akarta, hogy a képeket végül az ellenség őrizze meg az utókornak.

1945 tavaszán a szövetséges csapatok már benyomultak Németországba, Jaeger pedig felismerte a vesztes helyzetet, és egy München melletti faluban bujkált. Tisztában volt fotóinak jelentőségével, archívumának legfontosabb darabjait ezért végig magánál őrizte. Nála voltak a fotói akkor is, amikor egy nap amerikai katonák járták végig a falut fegyverek és katonák után kutatva. Jaeger a negatívjait egy táskába rejtette, mert tudta, hogy ha megtalálják őket, és felfedezik kapcsolatát a nemzetiszocialista párttal, nem kerülheti el a felelősségre vonást.

Adolf Hitler születésnapjára rendezett ünnep Münchenben, 1939-ben

A táska tetejére egy társasjátékot és egy üveg brandyt is rakott, hogy személyes holminak álcázza a csomagját. Amikor a katonák elvették tőle a táskát, csak az italig és a játékig jutottak a keresésben, és leültek koccintani egyet vele, majd távoztak. Jaeger ezután felismerte, hogy amíg a képek nála vannak, sosem lesz biztonságban, és inkább elásta a 2000 fotóból álló kollekciót a falu körül.

Hitler köszönti a spanyol frontról hazatért Condor Légiót, a Luftwaffe katonáit

Éveken át pihentek a föld alatt a képek, Jaeger néha elővette és újracsomagolta őket, hogy ne menjenek tönkre, majd 1950-ben egy svájci fiókban helyezte biztonságba a negatívokat. A Life-ot csak jóval a háború után, 1965-ben kereste fel, hogy eladja fotóit, a magazin pedig meg is vette mind a kétezer képet. Közlésükkel viszont még hét évet vártak: Jaeger fotóit először csak 1970-ben mutatták be a lapban.

Nemzetiszocialista pártnapok, 1937-ben Nürnbergben

Az első megjelentetett anyag a Hitler ötvenedik születésnapját dokumentáló képsorozat volt, amivel még majd' két évtizeddel a háború vége után is lenyűgözve fogadott a közvélemény.

A Reichstag 1939. április 28-i ülésén Hitler felszólalásban utasítja el Roosevelt háborús fenyegetéseit

Nürnbergi pártkongresszus 1938-ban

Német lányok műsora a párt 1938-as kongresszusán

Díszegyenruhás katonák a Hitler ötvenedik születésnapjára szervezett berlini ünnepségen

Hermann Göring, Hitler és két német professzor egy 1938-as megemlékezésen

Hitler egy hajóúton a KDF fedélzeténHitler osztrák iskolás lányok társaságábanSzületésnapi ajándékok, amiket Hitler kapott ötvenedik születésnapjáraHitler reggelizik személyi orvosával, Theodor Morellel és feleségével, a berchtesgadeni rezidenciáján.Díszegyenruhába öltözött német katonák Adolf Hitler 47. születésnapjánHitler és Édouard Daladier francia miniszterelnök beszélget a nemzetiszocialista párt székházának folyosójánUtcai díszítés Rómában, Hitler 1938-as látogatásakor

Kövess minket -on és -en!

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Brandon Russellt, egy amerikai nemzetiszocialista csoport vezetőjét bűnösnek találták abban, hogy Maryland áramellátó rendszerét akarta támadni egy „terrorista összeesküvésben” – közölte az Egyesült Államok Ügyészsége.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

1924-ben hunyt el az az ember, aki a németek ügynökeként érkezett Oroszországba 1917-ben, s akit halála óta nem temették el. Torz eszméi, melynek alapján társaival Szovjetunió néven új államot alapítottak, legalább százmillió ember halálához vezettek.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.