Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

A Vörös Hadsereg valamint a Wehrmacht alakulatai között váltakozó kimenetellel zajló gyilkos küzdelem ugyan szovjet hadászati győzelemmel végződött, ám ennek ellenére a hadtörténetbe csak alföldi csataként bevonult ütközet keresztülhúzta a Sztavka, a moszkvai főparancsnokság Magyarország gyors lerohanásával kapcsolatos számításait. Az alföldi páncéloscsatában elért német taktikai siker, valamint Horthy kormányzó 1944. október 15-i elbukott kiugrási kísérlete után Magyarország pusztító harcok színterévé vált.

Megjelenik a Vörös Hadsereg a magyar határon

1944 nyarára végleg lejárt az a haladék, amit Németország kapott a hadiszerencsétől sorai rendezésére, a széthullással fenyegető keleti fronton.

Az 1944. június 22-én alapos előkészületek után elindított elsöprő erejű Bagratyion-hadművelet, a "szovjet Barbarossa", rövidesen szétzúzta a Wehrmacht arcvonalát, és megsemmisítette a német Középső Hadseregcsoportot.

Az 1944. június 22-én elindított Bagratyion-hadművelet kiszorította a német haderőt a Szovjetunió területéről FORRÁS: ORIGO

A Vörös Hadsereg augusztus elejére kiszorította a súlyos veszteségeket elszenvedett német magasabb egységeket Belorussziából, és a harcok Lengyelország területére tevődtek át.

Az angolszász szövetségesek június 6-i sikeres normandiai partraszállása lehetetlenné tette, hogy a német véderő főparancsnokság, az OKW (Oberkommando der Wehrmacht) nyugatról dobjon át erősítést a válságos helyzetbe került keleti front megerősítésére.

Az angolszász szövetségesek 1944. június 6-án sikeresen partra szálltak Normandiában FORRÁS: U.S. NATIONAL ARCHIVES

És ha mindez még nem lett volna elég, augusztus 23-án újabb súlyos csapás érte a németeket:

I. Mihály király Bukarestben letartóztatta Adolf Hitler egyik leghűségesebb szövetségesét, Ion Antonescu marsallt, Románia pedig kilépett a háborúból.

Két nappal később a Román Királyság hadat üzent a Harmadik Birodalomnak, és immár mint a Vörös Hadsereg szövetségese, hátba támadta az ország területén állomásozó német alakulatokat.

I. Mihály román király letartóztatta Antonescut, és átállt a szövetségesek oldalára FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A váratlan román kiugrás után Hans Friessner vezérezredes Dél-Ukrajna Hadseregcsoportját a bekerítés és a teljes megsemmisülés veszélye fenyegette.

Románia kiválása merőben új hadászati helyzetet teremtett a keleti fronton, ami már Magyarország sorsát is közvetlenül érintette, hiszen augusztus 26-án az akkori magyar-román határon, az Úz és a Csobányos völgyében felbukkantak a Vörös Hadsereg első előőrsei.

Adolf Hitler és Ion Antonescu tábornagy, akit a Führer a legmegbízhatóbb szövetségesének tartott FORRÁS: BUNDESARCHIV/O.ANG.

Sztálin és tábornokai a román árulás nyomán kialakult helyzetet úgy értékelték, hogy az kedvező lehetőséget biztosít Magyarország rajtaütésszerű elfoglalásához, és a szovjet hadseregcsoportok a németektől eltanult villámháborús stratégia alkalmazásával gyorsan elérhetik a Harmadik Birodalom délkeleti határait.

Csakhogy Románia frontváltása után az OKW számára is alaposan felértékelődött a magyar térség stratégiai jelentősége, mert ekkor már csak Magyarország volt az egyetlen olyan felvonulási terület az Ostmark, a birodalom délkeleti határa előtt, ahol még megkísérelhették a német határokat közvetlenül fenyegető szovjet előrenyomulás feltartóztatását.

A ploesti kőolajmezők kiesése után a zalai olajkutak maradtak Németország egyetlen természetes üzemanyagforrásai, ezek elvesztése pedig katasztrofális következménnyel járt volna a már amúgy is súlyos benzinhiánnyal küszködő német haderő számára.

Hitler elhatározta, hogy bármi áron tartani fogja a magyar területeket, ezért szeptemberben – a nyugati és keleti válságos fronthelyzet ellenére - csapaterősítéseket vezényelt Magyarországra.

Hans Friessner vezérezredes, a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport parancsnoka FORRÁS: BUNDESARCHIV/O.ANG.

Ebben az is szerepet játszott, hogy egyre több hír érkezett Berlinbe Horthy titkos béketapogatózásairól, a Führer pedig meg akarta akadályozni a készülő árulást.

Az ország gyors szovjet elfoglalása mindezen kívül végleg megpecsételte volna a Balkánon állomásozó német hadseregcsoport sorsát és délen Harmadik Birodalom határain belülre vitte volna át a harcokat.

A Dél-Ukrajna Hadseregcsoport erre a célra átvezényelt egységei, illetve a Dálnoki Veress Lajos vezérezredes parancsnoksága alatt álló 2. magyar hadsereg szeptember elején elindított dél-erdélyi offenzívája - a hadtörténelembe csak tordai csataként bevonult hadművelet - noha nem érte el legfőbb célját, az úgynevezett Árpád-vonal védelmi rendszerét alkotó szorosok lezárását, de azt sikerült megakadályoznia, hogy a szovjet haderő menetből áttörjön a Kárpátokon.

A jól védhető magashegységi terepre figyelemmel Malinovszkij marsall 2. ukrán frontja a Kárpátok hegyláncát megkerülve, a Nagyvárad, Szeged, Nyíregyháza és Csap közötti területen kibontakoztatott nagyarányú offenzívával akart kitörni a Tisza vonalához, hogy ott hídfőket létesítve tovább fejlessze támadását a Duna-Tisza-köze, valamint Budapest irányába, és egyidejűleg bekerítse az Erdélyben harcoló német, illetve magyar alakulatokat.

Szeptember végén a Vörös Hadsereg egységei átlépték az ország trianoni határait, ami miatt Horthy kormányzó elhatározta, hogy Moszkvához fordul fegyverszünetért.

Titkos magyar-szovjet fegyverszüneti tárgyalások a Kremlben

A Sztavka magyarországi hadműveleti terveiben komoly szerepet játszhatott a kormányzó titkos fegyverszüneti kérelme, és hogy Faragho Gábor altábornagy vezetésével október elejétől magyar fegyverszüneti delegáció tárgyalt Moszkvában.

A Budapestről Moszkvába érkezett küldöttségnek Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos október 8-án a Kremlben átadta a szovjet kormány ideiglenes fegyverszünet feltételeit, amit Horthy kormányzó rövid úton jóvá is hagyott.

Az október 11-én aláírt ideiglenes fegyverszüneti megállapodás értelmében a magyar fél többek között kötelezettséget vállalt arra, hogy azonnali hatállyal beszünteti az ellenségeskedést a Vörös Hadsereggel, hadat üzen Németországnak, a magyar csapatok pedig megtámadják a Wehrmacht alakulatait, amihez a szovjet fél katonai támogatást nyújt.

A tervek szerint a Kárpátok előterében állomásozó 1. illetve a 2. magyar hadseregnek frontot kellett volna nyitnia a Vörös Hadsereg magasabb egységei előtt, amelyek így gyorsan áttörhettek volna a Tiszáig, illetve a magyar fővárosig.

Horthy árulása után 1944 október 16-án Szálasi Ferenc vette át a hatalmat Magyarországon FORRÁS: BIBLIOTHČQUE NATIONALE, PARIS

Horthy Miklós kormányzó október 15-én bejelentett fegyverszüneti proklamációja a Magyar Királyi Honvédség és a németek miatt teljes kudarcba fulladt; a hatalmat pedig Szálasi Ferenc vette át.

Malinovszkij marsall a Tiszát szeretné látni

Az október első hetében kibontakozó szovjet hadműveletben Malinovszkij 2. ukrán frontjának hadmozdulatait északról Tolbuhin marsall 4. ukrán frontja támogatta, ám ez a szovjet hadseregcsoport gyorsan elakadt a keleti Kárpátokban, és előrenyomulásának üteme jelentősen lelassult.

Az általános offenzíva kibontakoztatása előtt Malinovszkij marsall mindenáron szerette volna elfoglalni a szovjet arcvonalba beékelődő német-magyar kézen lévő Nagyváradot, amely pont a Tiszántúlra kitörni készülő szovjet csapatösszevonások oldalában feküdt. A Vörös Hadsereg ezt megelőző sorozatos sikereinek hatására a magabiztos marsall azt hitte, hogy Nagyváradot menetből sikerül bevennie.

A kommandós akcióiról elhíresült Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer a budai várban, a sikertelen árulási kísérlet után, 1944. október 16-án.

A szovjet felderítés azonban jelentősen alábecsülte a szeptemberben végrehajtott német csapaterősítések arányát, amelyek pedig Maximillian Fetter-Pico vezérezredes Tiszántúlt védő 6. német hadseregét számos elit páncélos és páncélgránátos egységgel erősítették meg.

Fetter-Pico vezérezredes műveleteit a száz százalékig német elkötelezettségű Heszlényi József altábornagy 3. magyar hadserege támogatta.

Malinovszkij marsall 2. ukrán frontjának magasabb egységei 1944. október hatodikán hajnalban lendültek támadásba, mintegy 800 kilométer széles frontvonalon.

A balszárnyon a szovjet 46. hadsereg alakulatai rohamoztak a 2. ukrán frontnak alárendelt 1. román hadsereg fedezete alatt, míg a jobbszárnyon a szovjet 40.-ik, illetve 7. gárda-hadsereg tört előre Szurdok-Apahida irányába.

Felvonuló szovjet páncélososzlop. A 2. ukrán front több mint négyszer annyi harckocsival rendelkezett, mint a szemben álló német erők FORRÁS: WW2

A hadműveleti terv szerint a szovjet 27. hadseregnek Szergej I. Groskov altábornagy 176 harckocsiból és önjáró lövegből álló páncélos-csoportjával megerősítve, valamint a román 4. hadseregtől támogatva Kolozsvárt kellett elfoglalnia, míg a front főerői Arad északnyugati körzetéből kiindulva Debrecen, Csap, illetve Nyíregyháza irányába indították meg az offenzívát.

A szovjet támadás elsődleges célja a 6. német és a 3. magyar hadsereg bekerítése, valamint a Tisza vonaláig való előretörés volt.

A Tisza elérése után a támadás következő ütemében a 2. ukrán front a Duna-Tisza közének elfoglalásával együtt Budapest irányába tört volna előre. A főcsapás Ivan A. Piljev altábornagy páncélos csoportosítására volt bízva, amely a 4. gárda-, a 7. gépesített, és a 6. gárda-lovas hadtestekből állt.

Nem boldogul Nagyváraddal a bosszús szovjet marsall

Piljev altábornagy harccsoportja 389 harckocsival és önjáró löveggel rendelkezett, amit A. G. Kravcsenko vezérezredes 6. gárda-harckocsihadseregének további 166 páncélosa egészített ki. Az áttörést a szovjet 5. légi hadsereg 1225, zömében Iljusin Il-2 "Sturmovik" típusú csatarepülőgépe, és könnyűbombázói támogatták.

Harckocsikat támadó Iljusin Il-2 "Sturmovik" szovjet csatarepülőgépek FORRÁS: RIA/NOVOSTI

A Piljev-harccsoport már október 6-án, a támadás első napján átszakította Heszlényi Jószef altábornagy 3. magyar hadseregének arcvonalát, mintegy 100 kilométeres szélességben, Nagyszalonta és Szeged között. Elkerülendő a fenyegető bekerítést, Heszlényi tábornok egészen a Tisza vonaláig vonta vissza a magasabb egységeit.

Ugyan rendkívül súlyos veszteségek árán, de a Piljev-csoport alakulatai október 8-án elérték Karcag és Hajdúszoboszló térségét. Nagyváradnál azonban nem a tervek szerint alakult a helyzet, a makacs és jól szervezett ellenállás miatt a szovjet előretörés megakadt.

Malinovszkij marsallnak moszkvai utasításra ezért le kellett mondania a másnapra Debrecen ellen tervezett támadásról, és erői egy részét át kellett vezényelnie Nagyvárad körzetébe, hogy segítséget nyújtson a város bevételével sehogyan sem boldoguló 6. gárda-hadseregnek. A "cívis város" bevétele így a Piljev-harccsoport 6. gárda-lovas hadtestére maradt.

A 3. magyar hadsereg vonalát áttörték a szovjetek, ezért Heszlényi tábornok a Tisza vonaláig visszavonta az egységeit FORRÁS: ARCANUM

Elkeseredett és öldöklő küzdelem bontakozik ki a Tiszántúlon

A bekerítéssel fenyegető helyzet miatt a 3. magyar, illetve a 8. német hadsereg október 8-án megkezdte egységei kivonását Észak-Erdélyből.

Az igen jelentős szovjet túlerőt, amely mind létszámban és technikában a Wehrmacht alakulatok többszörösére rúgott, a német páncélosok a mozgóharc-taktikával igyekeztek kiegyenlíteni.

Az 1. német páncéloshadosztály Bihartorda felől nyugati irányba törve, Biharnagybajomnál sikeresen átvágta a szovjet támadócsoport egyetlen utánpótlási útvonalát, miközben a 13. német hadosztály kelet felé kerülve elérte Püspökladányt, bekerítéssel fenyegetve ezzel a Piljev-harccsoport alakulatait.

A 23. német páncéloshadosztály néhány magyar egységgel együtt sikeresen megállította a Debrecen elfoglalására készülő szovjet 6. gárda-lovas hadtest előrenyomulását, és október 10.-én az 1. valamint a 23. német páncéloshadosztály összezárta a harapófogót a szovjet 6. gárda-lovashadtest körül.

Német Panzer V "Párduc" harckocsik Debrecenben FORRÁS: BUNDESARCHIV

A kialakult súlyos helyzetben mindkét harcoló fél újabb erősítések bevetésére kényszerült.

Az október 16-án Budapesten végrehajtott hatalomátvétel után a magyar főváros körül összevont alakulatokat, a 24. páncéloshadosztályt, valamint a legkorszerűbb, félelmetes tűzerejű Tiger-II. "Királytigris" harckocsikkal felszerelt 503. nehézpáncélos-osztályt az Alföldre vezényelték át.

Szolnok térségéből ugyancsak a harcok színhelyére irányították át a német IV. páncélos hadtestet is. A 6. gárda-hadsereg egységeinek bekerítése miatt Malinovszkij pedig kénytelen volt a már a Tiszáig előrenyomult 109. páncélos hadtestet visszavonni, és a Debrecennél körbezárt szovjet egységek felmentésére küldeni.

Nagyvárad fájó tüskeként mélyedt a szovjet hadvezetés körme alá, amelyet végül csak október 12-én, a 2. ukrán front tartaléka, a Groskov-csoport harcbavetésével sikerült véres veszteségek árán bevenni.

Német Panzer V Párduc harckocsi az alföldi páncélos csatábanFORRÁS: BUNDESARCHIV

Ez volt a második világháború egyik legnagyobb páncélos összecsapása

A Dunántúlról és Budapest térségéből frissen átvezényelt német csapatok október 19-én heves ellentámadást indítottak keleti irányba azzal a céllal, hogy megteremtsék az összeköttetést a Debrecen alatt harcoló III. hadtesttel.

A támadásba lendült németek Mezőtúrnál legázolták és szétszórták az arcvonalat védő román magasabb egységeket, ám Debrecen szovjet elfoglalását már nem tudták megakadályozni. Október 19. és 25. között a Hortobágyon a második világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete bontakozott ki közel kétezer harckocsi és rohamlöveg bevetésével.

A rónán mindenütt kilőtt páncélos járművek égtek, fekete füsttel borítva el a látóhatárt.

A hosszú napokig hullámzó alföldi páncéloscsatában a többszörös túlerőben lévő szovjet erők 632 harckocsit és rohamlöveget valamint 84 ezer katonát vesztettek, a németek vesztesége 133 páncélost és 15 ezer főt tett ki.

A szovjet erőknek ugyan október 22-én sikerült elfoglalniuk Nyíregyházát, de ahhoz már nem maradt elég erejük, hogy megakadályozzák a 23. német páncéloshadosztály Újfehértó körzetéből kibontakoztatott taktikai ellentámadását.

Magyar és német katonák az alföldi páncéloscsata szünetében FORRÁS: PINTEREST

A németek sikeresen elfoglalták Nagykállót, és egészen Nyíregyháza határáig nyomultak előre. Másnap, október 24-én a visszavonuló német 8. hadsereg alakulatai is elérték Nagykállót, és ezzel teljesen körbekerítették a Piljev-harccsoportot.

A szovjetek többszöri kétségbeesett kísérlet ellenére sem tudták feltörni a köréjük zárult erős német harapófogót, ami miatt Malinovszkij marsall parancsot adott Piljev altábornagynak, hogy a körvédelemhez elégséges erők hátrahagyása mellett egész seregtestével törjön át Nyíregyházától Nagykálló irányába.

A szovjetek rendkívül nagy veszteségek árán, és csak a felszerelésük zömének hátrahagyása mellett tudtak kitörni a bekerítésből. Október 27-én Nyíregyháza ismét a németek kezére került. A sikeres ellenlökés tette lehetővé a visszavonuló német-magyar csapatok számára, hogy rendezetten keljenek át a Tiszán, és a folyó mögött új védelmi vonalat építsenek ki.

Az alföldi, vagy ismertebb nevén a debreceni páncéloscsata október 31-én, a tiszalöki és a polgári német hídfők feladásával ért véget.

Ha az alföldi páncéloscsata végeredményét nézzük, habár a bolsevikok többszörös veszteségeket szenvedtek a sokszoros túlerejük ellenére is, az kétség kívül a Vörös Hadsereg győzelmével fejeződött be, ám a hadművelet céljai közül a szovjeteknek sem az erdélyi német, illetve magyar hadseregek bekerítését nem sikerült megvalósítaniuk, és azt sem tudták megakadályozni, hogy a németek és a magyarok a Tisza mögé visszavonulva új védelmi állásokat építsen ki, ezzel pedig meghiúsult Magyarország gyors bolsevik megszállásának reménye is.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Hivatalosan is visszalépett az önkormányzati választástól Soltysiak Edina táti független képviselőjelölt – írta meg a Telex.

A második világháború végén számos német választotta azt, hogy meghal a gyermekeivel együtt, de ők nem kegyetlen szörnyetegek voltak.

A mindenkori baloldal szerint a faj csak egy társadalmi konstrukció, ugyanúgy nem determinál semmit, mint azt újabban hangoztatják a biológiai nemekkel kapcsolatban.

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

Az emberiség egyik óriási bravúrja a nemzetiszocializmussal kapcsolódik össze: ötven éve a holdra szállás magába olvasztotta a III. Birodalom történetének egy részét.

Az olasz legfelsőbb bíróság, a semmítőszék foglalt állást az olasz szélsőjobboldali, hazafias csoportok találkozóin, megemlékezésein országszerte használt köszöntési formáról.

A patrióta fiatalra házmester jellemű járókelők hívták ki a rendőröket, miután a zászlót mutatta fel nekik.

1944. április 3-án a déli órákban az amerikai légierő végrehajtotta Budapest ellen az első terrorbombázást a második világháború során.

Tudom, hogy a történelem igazságos oldalán állok, és nem akarom, hogy politikai nézeteimért ítéljenek el – nyilatkozta a Magyarországon fogva tartott antifasiszta terroristanő, Ilaria Salis a La Stampa olasz napilapban megjelent interjúban.

Ausztráliában hétfőtől életbe lépett a nemzetiszocialista tisztelgés és a nemzetiszocialista emléktárgyak tilalmáról szóló új törvény.

A rendőrök elfogták két feltételezett kivitelezőjét a hétfőn történt józsefvárosi rajtaütésnek, ahol öt-hat kapucnis, feketébe öltözött aktivista vette kezelésbe a Fáklya nevű szélsőséges baloldali szervezet vetítését a józsefvárosi „Kesztyűgyár” nevezetű közösségi házban.

Soha nem is kapták el, hiába szerepelt négy évtizeden át az FBI körözési toplistáján. 1985-ben végül magát adta fel.

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.

Bestiális kivégzését követően Olaszország fasiszta vezetőjének holtteste számos hányattatáson ment keresztül, mire állandó nyughelyére került.

Az ügyészek egy 98 éves egykori tábori őr ellen emeltek vádat, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a Sachsenhausen koncentrációs tábor 3300 rabjának „kegyetlen és alattomos meggyilkolásában”.