Bandera emlékére vonultak fel az ukrán nacionalisták

Kövess minket -on és -en!

Ukrán nacionalisták százai vonultak végig Lemberg központjában fáklyákkal és piros-fekete zászlókkal újév napján.

Az eseményt a második világháborús nacionalista vezető és a németekkel együttműködő Sztepan Bandera születésnapja tiszteletére szervezték, ahogy a korábbi években is.

A közösségi médiában terjedő videókon látható, amint a nyugat-ukrajnai város egyik terét vörös fáklyák világítják meg, miközben terepszínű ruhát viselő férfiak vonulnak és azt kiabálják, hogy „Szlava Ukrainyi” (Dicsőség Ukrajnának).

Archívum

Az egyik videón a felvonulók egy csoportja látható, amint ukrán zászlókat, az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadseregnek (UPA) a piros-fekete zászlóit, valamint egy harci zászlót visznek, amelyen Bandera arca díszeleg.

https://twitter.com/Chronology22/status/1874767357488582790

A Sztrana ukrán hírügynökség szerint a menetet énekes előadás és ima előzte meg az ukrán vezetőnek szentelt emlékműnél. Bandera, az OUN militáns szárnyának tagja, a második világháború alatt az UPA egyik vezetője volt. Szövetségre léptek a bevonuló németekkel és tisztogatásokat hajtottak végre a lengyelek, zsidók, oroszok és olyan ukránok ellen, akiket a vörösökkel való együttműködéssel vádoltak.

A háború után Bandera családjával együtt Nyugat-Németországban telepedett le. 1959-ben egy KGB-ügynök végezte ki Münchenben. 

Viktor Juscsenko volt ukrán elnök 2010-ben nemzeti hőssé nyilvánította Banderát és az UPA-t. Ezt a 2014-ben beiktatott új kormány is megerősítette. Azóta az ukrán nacionalisták minden januárban fáklyás felvonulásokat tartanak Bandera születésnapja alkalmából, és a „nemzet atyjának” nevezik őt. Az OUN jelszavát és piros-fekete zászlaját a modern Ukrajna nacionalista csoportjai is átvették.

Moszkva azzal vádolja a jelenlegi ukrán kormányt, hogy magáévá tette a „náci” ideológiát, és hagyta, hogy a Nyugat ellenséggé és fenyegetéssé tegye országukat Oroszország számára. A Kreml Ukrajna „nácimentesítését” a hadművelet egyik fő céljaként sorolta fel, csakúgy, mint a lefegyverzést és a semlegességet.

Kövess minket -on és -en!

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Maja Trux a bíróság előtt arról beszélt, hogy ő a valódi áldozat. A német antifa ezt azzal indokolta, hogy szerinte egy olyan országban áll bíróság előtt, ahol kiközösítik a szexuális kisebbségeket.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

A második világháború után a Wehrmacht és a Waffen-SS egykori tagjai a berlini kormány tudta nélkül titkos hadsereget hoztak létre.

A szellemileg és fizikailag is csak rombolást végző kommunizmus szolgái boldogan gúnyolódtak a Magyar Királyság uralkodóin és a Budai vár lerombolt épületein, amiket szándékosan évekig romokban hagytak.

Az 1848-1849-es hadilobogók kétszer is megjárták Moszkvát. Közel száz évet kellett várnunk arra, hogy a szabadságharc bukása után orosz földre hurcolt becses zászlók nagy része visszakerüljön Magyarországra.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Egy történész szerint Adolf Hitlernek nem két, hanem három öccse volt, mert egy fivére, akiről korábban azt gondolták, hogy hamarabb született nála, valójában később született és napokon belül elhunyt.

Többek között például az a történet, miszerint Adolf Hitler vezér és kancellár nem volt hajlandó kezet fogni a félnéger Jesse Owensszel, csak az egyik zsidó legenda.

A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Annak ellenére, hogy nem volt még kész, összefüggő védműrendszer, a Westwall (Atlanti fal) puszta léte komoly gondolkodásra és fokozott óvatosságra késztette a szövetségeseket, akik a „Festung Europa” (Európa-erőd) elleni támadásra készültek.

A Magyar Királyi Honvédség által a második világháborúban kiépített védelmi rendszer, az Árpád-vonal 1939 és 1944 közötti történetéről jelent meg könyv, amely nagyrészt újonnan megtalált levéltári forrásokon, iratanyagokon alapszik.

Körülbelül 3300-3500 éves, késő bronzkori emberi maradványokra bukkantak Jászberény határában a szolnoki Damjanich János Múzeum, a jászberényi Jász Múzeum és a Civil Régészeti Alap munkatársai.

Az ezredforduló óta az amerikai (és nyomukban egyre inkább a nyugati) egyetemek mély kulturális válságot élnek át, amelyet a szólásszabadsággal szembeni bolsevik intolerancia és a fanatikus szélsőbaloldali aktivizmus elhatalmasodása fémjelez.