Befagyaszotta a vagyonát és szankciók alá vonta a Blood and Honourt a brit kormány

Kövess minket -on és -en!

A brit kormány pénzügyi szankciókat vezetett be a nemzetiszocialista Blood and Honour hálózat ellen, amely a skinhead zenei szcnéával évtizedek óta aktív kapcsolatban áll.

Ez az első alkalom, hogy egy szélsőjobboldali csoport ilyen intézkedés alá került az Egyesült Királyságban.

A pénzügyminisztérium képviselői szerint „megalapozott a gyanú”, hogy a Blood and Honour „terrortevékenységeket támogatott” azáltal, hogy „terrorizmusra buzdított”, toborzást folytatott erre a célra, és pénzügyi eszközöket biztosított „terrorista tevékenységeihez”.

Hírek

Az intézkedés értelmében a szervezet vagyonát befagyasztják, és a hozzájuk kapcsolódó csoportok – például a Combat 18 és a 28 Radio – sem juthatnak pénzügyi támogatáshoz az Egyesült Királyságban. Ez azt jelenti, hogy senki sem nyújthat számukra finanszírozást vagy pénzügyi szolgáltatásokat.

Ez az intézkedés eltér a belügyminisztérium által elrendelt csoportok betiltásától (proscription), amely során egy szervezet hivatalosan is tiltólistára kerül.

A Blood and Honour története

A Blood and Honour szervezetet 1987-ben Ian Stuart Donaldson, a Skrewdriver zenekar énekese alapította. Donaldson azután hozta létre a szervezetet, miután a National Front mozgalom elkezdett „néppártosodni” és már nem találta elég radikálisnak.

A csoport nevét a Hitlerjugend egyik jelszaváról kapta, és fehér fajvédő, hazafias ideológiát terjesztett zenén keresztül, rendszeresen szervezve fesztiválokat. Donaldson korábban azt mondta: „Meghalok azért, hogy ez az ország tiszta maradjon, és ha ez vérontást jelent, akkor legyen így.”

Donaldson 1993 szeptemberében egy autóbalesetben vesztette életét, de a Blood and Honour azóta is tovább működött. A Combat 18 eredetileg a Blood and Honour biztonságáért felelt, később azonban a szervezet egyik frakcióját is irányította. A 28 Radio egy online rádióadóként működött.

Kormányzati lépések a szélsőjobboldali csoportok ellen

Az elmúlt évtizedben a belügyminisztérium hat szélsőjobboldali, hazafias csoportot tiltott be „terrorista szervezetként”, köztük a National Action-t (2016-ban), az Atomwaffen Division-t, a Feuerkrieg Division-t, a Sonnenkrieg Division-t, a The Base-t és a The Terrorgram Collective-et.

A Blood and Honour ellen azonban most először nem tiltást, hanem pénzügyi szankciókat vezetett be a brit kormány. A cionista kormányzat célja, hogy a csoport működését pénzügyi forrásainak szigorú korlátozásával akadályozza meg.

Ennek eredményeként a Blood and Honour nem került betiltásra, azonban az Egyesült Királyságban ez az első patrióta csoport, amelyet a pénzügyminisztérium szankciós rendszerén keresztül sújtottak vagyonbefagyasztással.

Archívum

Kövess minket -on és -en!

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

A világ legismertebb négerének új száma vírusként terjed a világhálón annak ellenére, hogy szerinte az összes zeneletöltő oldal bojkottálja azt. (Ye Claims His ‘Hitler’ Single Is Banned From ‘All Digital Streaming Platforms’, billboard.com, 2025.05.08.).

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

A kérdésben Sztálin mondta ki a döntő szót a magyar fegyverszüneti delegációnak: nem kell háborús bűnösként eljárni a volt kormányzó ellen, mert „öregember az már és mégiscsak fegyverszüneti ajánlatot tett 1944 őszén”.

Elmondhatom, hogy egy amerikai kisváros külvárosában nőttem fel, nem sok tapasztalatom volt a feketékről. Az átélt élmények csak arra a néhány esetre szorultak, amikor a tanteremben beszélgettem egy-két feketével az iskolába járó kevés közül.

A varégok a mai Svédország területén a középkorban letelepedett vikingek. De honnan jöttek ezek a vikingek, akikről a ma emberének a varkocsos, szakállas, baltát lóbáló északi óriások jutnak elsőre az eszébe?

Érdeklődve olvastam Ábrahám Barnabás kollégám sorait, melyet a román választások margójára írt. 

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Az alakulat felállítását fogatolt gyaloghadosztályként 1939. október 3-án rendelték el. A tisztek és altisztek a rendőrség soraiból kerültek ki, a legénységi állományúak pedig sorköteles újoncok voltak.

A Nagynémet Birodalom oldalán harcoló División Azult a világháborúban a keleti fronton vetették be, de egyes tagjai még a Franco utáni Spanyolországban is tovább szolgáltak.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

1941. április 11-én kapcsolódott be Magyarország a Jugoszlávia elleni német támadásba, a honvédség négy nap alatt megszállta a trianoni békeszerződés nyomán elvesztett Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt és a Muravidéket.