Ősi recepten alapuló sör segített a vikingeknek egészségesnek maradni

Kövess minket -on és -en!

A pusztán mézből és vízből készült nedűt gyakran nevezték az istenek italának.

A viszonylag alacsony alkoholtartalmú, ősi recepten alapuló mézsör segíthetett a vikingeknek a különböző kórokozók elleni harcban, állítják svéd tudósok, akik szerint a modern készítésű nedűkben már nincs meg ez a hatóanyag, az ősi mézsör újbóli felfedezése azonban forradalmasíthatná az egészségügyet, ugyanis az antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen is hatásos lehet.

A mézsör az egészségre gyakorolt pozitív hatása már évszázadok óta köztudott, és több forrás is igen jó véleménnyel van az alacsony alkoholtartalmú, méz főzése révén, természetes erjesztéssel készült italról, magyarázta Tobias Olofsson, a Lund Egyetem kutatója. „A pusztán mézből és vízből készült nedűt gyakran nevezték az istenek italának, ugyanis a legendák szerint, ha ezt iszod, hallhatatlanná válsz, vagy legalábbis makkegészséges leszel” - tette hozzá.

Archívum

A mézsört nem csupán a vikingek, hanem az egyiptomiak és a maják is előszeretettel itták, s pontosan tudták, hogy rengeteg előnnyel jár a fogyasztása.

A méhek révén tejsavbaktériumok kerülnek a mézbe, és ez a két anyag egymással összekeveredve remekül tudta gyógyítani a lovak krónikus sérüléseit, amelyek korábban makacsul ellenálltak minden egyéb kezelésnek. Ezek a baktériumok kiirtottak minden emberi kórokozót (beleértve a rezisztens törzseket is), amely ellen tesztelték őket, mindezt úgy, hogy több száz (antibiotikumszerű) antibakteriális anyagot termeltek.

A vikingek mézsöre merőben más volt, mint a mai, ugyanis az északi népek nedűje mind a 13 tejsavbaktériumot tartalmazó mézből készült, valamint az erjedést is természetes módon érték el. A kutatócsapat szerint a mai, kereskedelmi forgalomban kapható mézekben már nem találhatóak meg ezek a baktériumok, mivel ipari, borélesztőt adnak hozzá a mézhez, ez pedig kiöl az anyagból több természetes hozzávalót is.

Olofsson szerint a mézsör az egyik leghatékonyabb, „történelmi” anyag, ami egyenértékűnek mondható a mai antibiotikumokkal. „A tejsavbaktériumokkal természetes módon erjesztett mézsör valóban elpusztít szinte valamennyi veszélyes kórokozót, amelyek egyébként sokszor még az antibiotikumoknak is ellenállnak” - magyarázta Olofsson. A rendszeres mézsörfogyasztás során ezek a jótékony baktériumok bekerülnek a véráramba, ami nem csupán az egészség megőrzésében vagy a fertőzött baktériumok kiirtásában, hanem a fertőzések megelőzésében is igen nagy segítség, tette hozzá.

Még rengeteg kutatás áll előttük, azonban az már világos, hogy az önkéntesek által is tesztelt, természetesen előállított mézsör, illetve a benne található jótékony baktériumok által előállított vegyületek remek antibiotikumnak számítanak, és a jövőben mindenképpen érdemes lesz kiaknázni az általuk nyújtott lehetőségeket az egészségügyben. Ha a további kísérletek is eredményesek lesznek, akkor a mézsör lehet az a gyógyszer, amely segítséget nyújt a manapság egyre nagyobb számú, antibiotikumokra rezisztens baktériumok elleni harcban.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre nagyobb veszélyt jelent a mai világban, ami nem csupán egészségügyi, hanem gazdasági következményekkel is járhat, írta az MTI. Egy nemrég megjelent becslés szerint a baktériumok antimikrobiális szerekkel szemben kialakuló rezisztenciájának globális költségei 2050-ig mintegy 100 billió dollárra is rúghatnak, s évi 10 millió ember halhat meg évente emiatt. Az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia már most is világméretű egészségügyi problémát jelent, például a tuberkulózisban szenvedők egyötöde ellenáll a gyógyszeres kezelésnek. A jelenség terjedésének hátterében minden bizonnyal az antibiotikumok helytelen használata áll.

(Múlt-Kor nyomán)

Archívum

Kövess minket -on és -en!

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

1908. június 12-én született Otto Skorzeny, a Waffen-SS egyik leghíresebb katonája, aki többek között merész ejtőernyős és kommandós akcióival szerzett magának hírnevet.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

A cím nyilvánvalóan az írói szabadság égisze alatt minden bizonnyal túloz, gondolhatják egyesek, hiszen cigánybűnözés előtte is volt, azonban bizonyos értelemben mégis különleges dátum 1993. augusztus 23-a, és fontos helyszín Kecskemét, a „hírös város”.

Ha rövid időn belül nem történnek hatékony intézkedések a gátját vesztett afrikai népszaporulat megfékezésére, akkor a fekete kontinens demográfiai katasztrófának néz elébe, amely azonban paradox módon elsősorban nem rá nézve ígérkezik végzetesnek, hanem inkább a kiáradó emberfölöslege befogadására kárhoztatott Európa számára.

Az első bécsi döntés, így a felvidéki magyarság jelentős részének hazatérése az elmúlt évszázadok kevés sikeres, ám annál jelentősebb epizódjának egyike a magyar történelemben.

Több mint 40 éves dél-afrikai tartózkodásom alapján szeretném megosztani személyes véleményemet a Dél-Afrikában élő feketékről.

Franciaország az utóbbi éjszakákon ugyanazt élte át, amit néhány évtizede már többször is, és amit a jövőben törvényszerűen egyre gyakrabban fog átélni: a söpredék („la racaille”) féktelen tombolását gyújtogatással, fosztogatással, lövöldözéssel fűszerezve.

Az évek során megszámlálhatatlan adaptáció készült már Time Rice és Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájához, és az sem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy az Ivo van Hove belga rendező által dirigált verzió lenne az első, amely fekete Jézussal hamisít, ám legjobb tudomásom szerint, ha a világon nem is, Európában ez az első ilyen feldolgozás.

Világháborús megemlékezést tartottak a Gánt község közelében található Kápolnapusztán.

2019 március idusán a 28 éves ausztrál Brenton Tarrant az új-zélandi Christchurchben lemészárolt 50 muszlimot. Manifesztumában elismeri, hogy akciója a kifejezés általánosan elfogadott értelmében terrorizmus volt, de azzal érvel, hogy ő valójában egy partizán, aki egy megszálló erő ellen harcol egyenruhában.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.