Ősi recepten alapuló sör segített a vikingeknek egészségesnek maradni

Kövess minket -on és -en!

A pusztán mézből és vízből készült nedűt gyakran nevezték az istenek italának.

A viszonylag alacsony alkoholtartalmú, ősi recepten alapuló mézsör segíthetett a vikingeknek a különböző kórokozók elleni harcban, állítják svéd tudósok, akik szerint a modern készítésű nedűkben már nincs meg ez a hatóanyag, az ősi mézsör újbóli felfedezése azonban forradalmasíthatná az egészségügyet, ugyanis az antibiotikum-rezisztens baktériumok ellen is hatásos lehet.

A mézsör az egészségre gyakorolt pozitív hatása már évszázadok óta köztudott, és több forrás is igen jó véleménnyel van az alacsony alkoholtartalmú, méz főzése révén, természetes erjesztéssel készült italról, magyarázta Tobias Olofsson, a Lund Egyetem kutatója. „A pusztán mézből és vízből készült nedűt gyakran nevezték az istenek italának, ugyanis a legendák szerint, ha ezt iszod, hallhatatlanná válsz, vagy legalábbis makkegészséges leszel” - tette hozzá.

Történelem

A mézsört nem csupán a vikingek, hanem az egyiptomiak és a maják is előszeretettel itták, s pontosan tudták, hogy rengeteg előnnyel jár a fogyasztása.

A méhek révén tejsavbaktériumok kerülnek a mézbe, és ez a két anyag egymással összekeveredve remekül tudta gyógyítani a lovak krónikus sérüléseit, amelyek korábban makacsul ellenálltak minden egyéb kezelésnek. Ezek a baktériumok kiirtottak minden emberi kórokozót (beleértve a rezisztens törzseket is), amely ellen tesztelték őket, mindezt úgy, hogy több száz (antibiotikumszerű) antibakteriális anyagot termeltek.

A vikingek mézsöre merőben más volt, mint a mai, ugyanis az északi népek nedűje mind a 13 tejsavbaktériumot tartalmazó mézből készült, valamint az erjedést is természetes módon érték el. A kutatócsapat szerint a mai, kereskedelmi forgalomban kapható mézekben már nem találhatóak meg ezek a baktériumok, mivel ipari, borélesztőt adnak hozzá a mézhez, ez pedig kiöl az anyagból több természetes hozzávalót is.

Olofsson szerint a mézsör az egyik leghatékonyabb, „történelmi” anyag, ami egyenértékűnek mondható a mai antibiotikumokkal. „A tejsavbaktériumokkal természetes módon erjesztett mézsör valóban elpusztít szinte valamennyi veszélyes kórokozót, amelyek egyébként sokszor még az antibiotikumoknak is ellenállnak” - magyarázta Olofsson. A rendszeres mézsörfogyasztás során ezek a jótékony baktériumok bekerülnek a véráramba, ami nem csupán az egészség megőrzésében vagy a fertőzött baktériumok kiirtásában, hanem a fertőzések megelőzésében is igen nagy segítség, tette hozzá.

Még rengeteg kutatás áll előttük, azonban az már világos, hogy az önkéntesek által is tesztelt, természetesen előállított mézsör, illetve a benne található jótékony baktériumok által előállított vegyületek remek antibiotikumnak számítanak, és a jövőben mindenképpen érdemes lesz kiaknázni az általuk nyújtott lehetőségeket az egészségügyben. Ha a további kísérletek is eredményesek lesznek, akkor a mézsör lehet az a gyógyszer, amely segítséget nyújt a manapság egyre nagyobb számú, antibiotikumokra rezisztens baktériumok elleni harcban.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre nagyobb veszélyt jelent a mai világban, ami nem csupán egészségügyi, hanem gazdasági következményekkel is járhat, írta az MTI. Egy nemrég megjelent becslés szerint a baktériumok antimikrobiális szerekkel szemben kialakuló rezisztenciájának globális költségei 2050-ig mintegy 100 billió dollárra is rúghatnak, s évi 10 millió ember halhat meg évente emiatt. Az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia már most is világméretű egészségügyi problémát jelent, például a tuberkulózisban szenvedők egyötöde ellenáll a gyógyszeres kezelésnek. A jelenség terjedésének hátterében minden bizonnyal az antibiotikumok helytelen használata áll.

(Múlt-Kor nyomán)

Hírek

Kövess minket -on és -en!

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

„Antiszemita” tartalmak azonosítására képes szoftvert fejlesztett ki és mutatott be a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

2023 tavaszán Lina Engelt, a szélsőbaloldali antifasiszta terrorbrigád egyik vezetőjét, aki akkori élettársával, Johann Guntermann-nal együtt a hírhedt Hammerbandét vezette, öt év börtönbüntetésre ítélték.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Aki a Kárpátok övezte magyar élettér földrajzi adottságát elméjébe véste és ugyanakkor nem felejtette el e terület nemzetiségi térképét, tisztában van azzal, hogy a magyar államiság, a magyar nemzetbiztonság és a magyar történelmi jövő legnagyobb részben a magyar állam mindenkori haderején nyugszik.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.

A birodalmi légügyi biztos, légi közlekedési miniszter, Luftwaffe-parancsnok, fővadász- és főerdőmester Hermann Wilhelm Göring útja 1946-ban ért véget, autója azonban gördült tovább.

1944. október 9-én este, a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó brit miniszterelnök és kísérete tiszteletére Sztálin díszvacsorát adott a Kremlben.

1939 novemberének utolsó napján, két hónappal a második világháború kitörése után a sztálini Szovjetunió megtámadta Finnországot, miután az nem volt hajlandó elcserélni az országa déli részét némi orosz tajgára (ez a szovjeteknek azért kellett volna, hogy a határhoz közeli Leningrád védettebb legyen). 

Ceausescuék híre természetesen Nagy-Britanniáig is elért, ám 1978-ban a brit külügyminisztérium nyomására Erzsébet királynő kénytelen volt meghívni magához a román diktátort és feleségét.

„Csak egy nemesség van, a munka nemessége” – olvasható a falon. Az elmúlt hosszú évtizedek alatt mindenki elfelejtette, hogy a mondat Adolf Hitler szájából hangzott el.

Az 1887-ben született Avery Brundage ritka sikeres pályát futott be az élete során. Fiatal korától magas sportfunkciókat töltött be, 1952 és 1972 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökeként a sportdiplomácia legmagasabb címével rendelkezett.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

A protoszocializmus kezdetén, még az ancien régime alatt, a forradalmárok úgy gondolták, hogy az egyént a születési kiváltságokra alapozott igazságtalan társadalmi rendszer akadályozza meg képességei kibontakoztatásában.