Kövess minket 
-on és 
-en!
Egy nemzetközi kutatócsoport egy Oroszország területén fellelt csontváz 37 ezer éves genomját elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a mai skandinávok a legközelebbi élő rokonai az első, európainak nevezhető embereknek.
"Genetikai szempontból vizsgáltuk, hogy ki európai valójában" - magyarázta Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem munkatársa a Science tudományos folyóiratban közölt tanulmányban.
Az oroszországi Kosztyonkiban 1954-ben felfedezett "őseurópai" genetikai szempontból közelebb áll a dánokhoz, svédekhez, finnekhez, valamint az oroszokhoz, mint a franciákhoz, a németekhez vagy a spanyolokhoz.
A Markina Gora néven ismert csontvázat összekuporodva találták meg, ökleivel felfelé nyúlt, arca pedig lefelé fordult. A csontokat vörös okker földfesték fedte, mely szokást temetési szertartásokon alkalmazhatták.
A jelenlegi eredmények szerint ez a 20-25 éves korában elhunyt ember lehetett az egyik legrégebbi "európai", akinek a génszerkezetét meg lehet különböztetni a ma élő ázsiaiakétól. "Most már közelebb kerültünk ahhoz, hogy datálni tudjuk az ázsiaiak és az európaiak közötti szeparációt" - mondta a Rasmus Nielsen, a Koppenhágai Egyetem, valamint a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársa.
Nielsen rámutatott, hogy a Kosztyonki-genom segítségével fel tudunk állítani egy 37 ezer éves "vonalat", ugyanis - leegyszerűsítve - valószínűleg ekkor vált ketté a két kontinensen élők genetikai állománya. A másik "vonalat" a szibériai Ust' Ishimban 2008-ban megtalált, mintegy 45 ezer éves csontvázból tudják feltárni, amely az eddig megtalált legidősebb szekvenálható Homo sapiens-csont. Nielsen szerint a kutatás megadta a választ az emberiség történetének egyik legnagyobb kérdésére, úgy véli, ez alatt a 8 ezer év alatt válhatott ketté az európaiak és az ázsiaiak útja.
Korábban az volt a széles körben elfogadott nézet, hogy őseink kis, elszeparált populációkban éltek, a gyermekek pedig a csoportokon belül születtek, azonban Willerslev szerint most ezt a képet újra kell értelmezi, ugyanis egy nagy metapopuláció ábrája kezd körvonalazódni. Ez a metapopuláció több kisebb csoportból állt, amelyek párosodtak egymással, hasonlóak voltak, azonban számos egyedi tulajdonságokkal is bírtak. A dán kutató egy hatalmas komplex hálózathoz hasonlította az ősi folyamatot.
Úgy véli, az ősi európaiak egy ilyen hatalmas metapopulációt alkottak, amely Európa nyugati szegleteitől egészen a Közel-Keletig, valamint Közép-Ázsiáig elnyúlt. A szakemberek képesek követni a genetikai nyomvonal útját a Kosztyonki-genomtól kezdve a 25 ezer évvel ezelőtti vadászó-gyűjtögető szibériaiakon, valamint a 7-8 ezer évvel ezelőtti hispániai földműveseken át egészen a ma élőkig.
Vegyes vélemények
|
|
|
|
|
|
Egy szeptemberi tanulmányukban Johannes Krause, a Tübingeni Egyetem, valamint David Reich, a Harvard Egyetem munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a ma élő európaiak ősei legalább három különböző csoportban élhettek. A harvardi kutató elismeri a legújabb kutatás fontosságát, azonban nincs arról meggyőződve, hogy sokat változtatna az eddigi történeti képen. "Izgalmas, hogy megtalálták a Kosztyonki-ember és a ma élők közti genetikai folyamatosságot, ennyi, mást nem tudok mondani" - tette hozzá. Pontus Skoglund svéd kutató szerint még több vizsgálatra, valamint időre lesz szükségünk, hogy megemésszük a tanulmány mondanivalóját, amely, ha valóban megcáfolhatatlan, rendkívül fontos tudományos eredménynek számít.
