A skandinávok a legkorábbi európaiak

Kövess minket -on és -en!

Egy nemzetközi kutatócsoport egy Oroszország területén fellelt csontváz 37 ezer éves genomját elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a mai skandinávok a legközelebbi élő rokonai az első, európainak nevezhető embereknek. 

 "Genetikai szempontból vizsgáltuk, hogy ki európai valójában" - magyarázta Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem munkatársa a Science tudományos folyóiratban közölt tanulmányban.

Az oroszországi Kosztyonkiban 1954-ben felfedezett "őseurópai" genetikai szempontból közelebb áll a dánokhoz, svédekhez, finnekhez, valamint az oroszokhoz, mint a franciákhoz, a németekhez vagy a spanyolokhoz.

A Markina Gora néven ismert csontvázat összekuporodva találták meg, ökleivel felfelé nyúlt, arca pedig lefelé fordult. A csontokat vörös okker földfesték fedte, mely szokást temetési szertartásokon alkalmazhatták.

Események

A jelenlegi eredmények szerint ez a 20-25 éves korában elhunyt ember lehetett az egyik legrégebbi "európai", akinek a génszerkezetét meg lehet különböztetni a ma élő ázsiaiakétól. "Most már közelebb kerültünk ahhoz, hogy datálni tudjuk az ázsiaiak és az európaiak közötti szeparációt" - mondta a Rasmus Nielsen, a Koppenhágai Egyetem, valamint a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársa.

Nielsen rámutatott, hogy a Kosztyonki-genom segítségével fel tudunk állítani egy 37 ezer éves "vonalat", ugyanis - leegyszerűsítve - valószínűleg ekkor vált ketté a két kontinensen élők genetikai állománya. A másik "vonalat" a szibériai Ust' Ishimban 2008-ban megtalált, mintegy 45 ezer éves csontvázból tudják feltárni, amely az eddig megtalált legidősebb szekvenálható Homo sapiens-csont. Nielsen szerint a kutatás megadta a választ az emberiség történetének egyik legnagyobb kérdésére, úgy véli, ez alatt a 8 ezer év alatt válhatott ketté az európaiak és az ázsiaiak útja.

Korábban az volt a széles körben elfogadott nézet, hogy őseink kis, elszeparált populációkban éltek, a gyermekek pedig a csoportokon belül születtek, azonban Willerslev szerint most ezt a képet újra kell értelmezi, ugyanis egy nagy metapopuláció ábrája kezd körvonalazódni. Ez a metapopuláció több kisebb csoportból állt, amelyek párosodtak egymással, hasonlóak voltak, azonban számos egyedi tulajdonságokkal is bírtak. A dán kutató egy hatalmas komplex hálózathoz hasonlította az ősi folyamatot.

Úgy véli, az ősi európaiak egy ilyen hatalmas metapopulációt alkottak, amely Európa nyugati szegleteitől egészen a Közel-Keletig, valamint Közép-Ázsiáig elnyúlt. A szakemberek képesek követni a genetikai nyomvonal útját a Kosztyonki-genomtól kezdve a 25 ezer évvel ezelőtti vadászó-gyűjtögető szibériaiakon, valamint a 7-8 ezer évvel ezelőtti hispániai földműveseken át egészen a ma élőkig.
Vegyes vélemények

Egy szeptemberi tanulmányukban Johannes Krause, a Tübingeni Egyetem, valamint David Reich, a Harvard Egyetem munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a ma élő európaiak ősei legalább három különböző csoportban élhettek. A harvardi kutató elismeri a legújabb kutatás fontosságát, azonban nincs arról meggyőződve, hogy sokat változtatna az eddigi történeti képen. "Izgalmas, hogy megtalálták a Kosztyonki-ember és a ma élők közti genetikai folyamatosságot, ennyi, mást nem tudok mondani" - tette hozzá. Pontus Skoglund svéd kutató szerint még több vizsgálatra, valamint időre lesz szükségünk, hogy megemésszük a tanulmány mondanivalóját, amely, ha valóban megcáfolhatatlan, rendkívül fontos tudományos eredménynek számít.

 

Kövess minket -on és -en!

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Mi a magyarság jelenlegi helyzete a pozsonyi csata tükrében? Szinte lehetetlen vállalkozás a megfogalmazott kérdésre minden igényt kielégítő válaszokat adni, de ugyanilyen lehetetlen, hogy nemzeti érzelmű magyar ember ne gondolkodna el ezeken az összefüggéseken ezekben a napokban.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

1950 júniusától több lépcsőben (az osztrák határsávból, majd a nagyobb városokból és Budapestről) közel tízezer embert hurcoltak el marhavagonokban a magyar gulágra, a kutyákkal és fegyveresekkel őrzött zárt táborokba.

A Brüsszel belvárosba haladó busz ablakából kitekintve az ember alig hiszi el, hogy Európa fővárosában jár.

Íme, az amerikai feketék fehérekkel szembeni elszemtelenedésének folyamata dióhéjban, néhány jellemző megnyilatkozásukkal illusztrálva.

Szálasi Ferenc özvegye a rejtőzködő emberek közé tartozott. 1945 előtt is kerülte a nyilvánosságot, és a háború után minden oka meg volt arra, hogy ezen ne is változtasson.

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

MÁV dolgozóként a Vas megyei Károlyfa községben tartózkodtam családi ügyben 1945. április 4-én. Úgy 9-10 óra között a szovjet katonák géppisztollyal kényszerítettek a csatlakozásra a már összegyűjtött emberekhez.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.

1456. augusztus 11-én halt meg Zimonyban Hunyadi János Magyarország kormányzója. A Hunyadi-családot az országos politika élvonalába emelő törökverő hadvezér születésének helye és ideje  máig vitatott. 

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.