Kövess minket -on és -en!

A Római Birodalom és Oroszország történelmi példája meggyőzően bizonyítja, hogy a kollektivista-bolsevista ideológia pszichésen-mentálisan beteg társadalmakban alig talál ellenállásra.

Most Amerikába hatol be úgy, mint kés a vajba, mert az amerikai társadalom is nagyon beteg. A világon itt a legmagasabb a pszichoaktív (pszichotróp) szerek használatának aránya.

Már tíz évvel ezelőtt is az amerikaiak 70 százaléka szedett legalább egy vényköteles drogot, 50 százalékuk legalább kettőt, a húsz százalékuk pedig legalább ötöt (Study shows 70% of Americans take prescriptions drugs, cbsnews.com, 2013. 06. 20.). Azóta tovább súlyosbodott a gyógyszerfüggőségük. 2021-ben „nemzeti vészhelyzetként” a fentanil-túladagolás bizonyult az első számú halálozási oknak a 18–45 éves korosztályban, több áldozatot követelve, mint a koronavírus, a közúti balesetek, a rák és az öngyilkosság összesen (Fentanyl overdoses become No. 1 cause of death among US adults, ages 18-45: „A national emergency”, foxnews.com, 2021. 12. 16.). Az amerikaiak körében olyan súlyos népbetegség a gyógyszerfüggőség, hogy például az OxyContin nevű opioidszármazék fájdalomcsillapító mellékhatásaiba két évtized alatt több mint félmillióan haltak bele (OxyContin and the story behind America’s „most evil” family, irishexaminer.com, 2021.12.11.). 2020-ban több mint 70 ezer halálos áldozata volt az opioid-túladagolásnak, amely hetente legalább 1300 életet követel (The U.S. Opioid Epidemic, cfr.org, 2021. 09. 08.).

Jelenleg a nagyvárosi amerikaiak nem kis része többnyire ittas, bedrogozott, gyógyszertől kábult vagy mindezek kombinációjának a hatása alatt áll. A nagyvárosokat szmoggal keveredő marihuána-füstfelhő borítja, míg azok, akik dolgoznak, gyakran metamfetaminra szorulnak, hogy talpon maradjanak. Sokan szó szerint opioidokon élnek. Az USA lakossága a világ népességének öt százalékát teszi ki, de a világ opioidjainak 80 százalékát fogyasztja. A kannabinoidok és receptoraik az agyban különleges funkciót töltenek be: az emlékezet törlését. Napjaink Amerikájában a marihuána emberek tízmillióinak segít elfelejteni az életfájdalmat (vö. spleen), amelyet életük rothadó pusztasága okoz, lehetővé téve számukra a túlélés akarását. A heroint nagy tételben mexikóiak és guatemalaiak szállítják, de az utcai dílerek szinte mindig feketék. Botrányos a faji alapú célzatosság. A fekete dílerek gyakran keresnek meg (mások kizárásával célzatosan) fehéreket, például a benzinkutakon tankolás közben, ingyen heroinmintával és a telefonszámukkal. Ha fehér drogdílerek fekete környékekre mennének és kifejezetten négereket céloznának meg a kábítószerrel, évente tízezrek halálát okozva, azt minden bizonnyal gyűlölet-bűncselekménynek minősítenék, és országos felháborodást váltana ki. A fehérek élete azonban nem számít. Annál jobb, minél kevesebb van belőlük. Annál kisebb az esélye, hogy netán ellenállnak a kisemmizésüknek és lecserélésüknek.

Obama elnöksége alatt hozták létre az úgynevezett diverzitástiszt (diversity officer) pozícióját, a politikai komisszár értelmében. Ott vannak az összes fősodrú médiumban, az egyetemeken és a nagyvállalatokban. Katonai egyenruhát ugyan nem viselnek, de az arckifejezésük teljesen uniformizált. Ezt könnyen észrevehetjük, ha a LinkedInen megkeressük a „diversity officer” kifejezést. A „társadalmi igazságosság” hivatásos harcosairól van szó, és ugyanaz a feladatuk, mint a politikai komisszároké volt a Szovjetunióban. Elnevezésük megváltozott, de az ideológiájuk ugyanaz maradt. Létezésük egyedüli célja a neobolsevik program erőszakos érvényre juttatása. Amikor egy cég milliókat költ a „mérgező férfiasságot” leleplező reklámokra, nekik köszönhető. Amikor a fehéreket kitiltják bizonyos összejövetelekről, nekik köszönhető. Amikor olyan reklámokat látni, amelyekből kimaradnak a fehér férfiak, tutira egy politikai komisszár áll mögötte.

A fő mintázat, amely a jelenleg zajló fehér­ellenes társadalmi forradalom során tapasztalható, hogy a fekete nők száma meredeken emelkedik vezető pozíciókban, míg a fehér férfiaké drámaian csökken. A fekete nők kihasználják a rengeteg szociális programot és ösztöndíjat meg a faji preferenciát, hogy iskolába járjanak, és álláshoz jussanak a közszférában. Ezek a programok általában faji alapon kizárják a fehéreket osztályra vagy egzisztenciális helyzetre való tekintet nélkül, pedig a Detroit és Cleveland környéki „rozsdaövezetnek”, az amerikai autó- és nehézipar egykori fellegvárának leépülése vagy a közép-nyugati tömeges farmcsőd katasztrofálisan érintette őket. Az állami szegénységi és drogprogramok, amelyek nyíltan ugyan nem diszkriminálhatják a fehéreket, általában mégis nagyon „feketecentrikusak” abban, ahogyan és ahol reklámozzák őket, így azt a benyomást keltik a fehérekben, hogy nem nekik szólnak. Másrészt sok fehér egyszerűen nem akarja magát sebezhetőnek mutatni vagy társadalmi tehernek érezni.

Rengeteg kevéssé ismert jóléti program van a „gibsmedat” számára, amelyeket kifejezetten a feketéknek hirdetnek széles körben. A gibsmedat az „add ide nekem” (give-me that) néger kiejtési formája, és főleg rasszista fehérek használják azon meggyőződésükre alapozva, hogy a négerek többnyire lusta semmirekellők, jóléti ingyenélők, akik állandóan alamizsnára pályáznak (á la „welfare queen”), azt követelve a kormánytól, hogy tömje őket pénzzel. Így a gibsmedat utalhat a szociális segélyprogramokra és azok felhasználóira, az élethivatás-szerűen szociális segélyből élősködő feketék alkotta gibsmedat ipari komplexumra. Egy Obama korabeli gibsmedatprogram például a fekete egyházakon keresztül juttatott pénzt arra, hogy feketéket számítógép-programozásra oktassanak. Ez nemcsak a képzés felturbózott tandíját fedezte, hanem a megélhetési költségeket is a tanfolyam idejére.

Erre a programra nem lehet közvetlenül jelentkezni. Valamelyik fekete egyház tagjának kell lenni ahhoz, hogy hozzá lehessen férni a támogatáshoz. Az egyházak természetesen leveszik a sápjukat, mielőtt a maradékot kiosztanák nyájuknak. Persze a program neve nem „Ingyenpénz a fekete egyházak híveinek”, hanem valami olyasmi, mint „Oktatási sikeralap a történelmi elnyomás alulhasznosított közösségeinek”. Valójában kevés olyan dolog van az amerikai feketék életében, amit ne támogatna valamilyen módon a rezsim. Állami hivatalok egész sora kifejezetten a feketéket istápolja, kiokosítva őket arról, hogy milyen trükkök révén juthatnak különféle segélyekhez – a fehérekből, konkrétan a fehér férfiakból kipréselt adókból.

Kövess minket -on és -en!

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

A The Base nevű nemzetközi nemzetiszocialista akciócsoport, amely az Egyesült Államokból ered, gyors ütemben építi újra globális és hazai hálózatát.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

A lövedék kifejezetten agitációs röplapok kiszórására készült. A megsárgult papírok közel 80 évet töltöttek el egy A-462 típusú szovjet propagandagránát belsejében.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.