A IV. SS-páncéloshadtest-parancsnokság (Generalkommando IV. SS-Panzerkorps) Magyarországon

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

A IV. SS-páncéloshadtestet először 1943. augusztus 5-én kezdték szervezni, de ekkor még nem volt elég rendelkezésre álló alakulat, így a szervezést 1944. márciusában leállították.

A parancsnokság egyes elemeit az SS VI. fegyveres-hadtestének felállításához használták fel.

A hadtestet 1944. június 30-tól a VII. SS-páncéloshadtest átnevezésével hozták létre. A új SS-páncéloshadtest hamarosan átesett a tűzkeresztségen, amikor 3. SS- és 5. SS-páncéloshadosztályát 1944 augusztusától Varsó térségében bevetették a szovjet előretörés megállítására. Érdekesség, hogy ekkor rövid ideig a magyar 1. lovashadosztály is alárendeltségébe tartozott.

Jelentések

A IV. SS-páncéloshadtest 1944. december 24-ig a Közép Hadseregcsoport 9. hadseregének alárendeltségében Varsó és Modlin körzetében harcolt, majd Hitler a szovjetek által bekerített Budapest felmentése céljából átcsoportosíttatta Magyarországra.
A hadtestparancsnokság áttekintő hadrendje és fontosabb parancsnoki beosztása 1945. január 1-i adatok alapján:

–Teljes létszám: nincs adat;
–hadtestparancsnok: Herbert-Otto Gille SS-Obergruppenführer, a Waffen-SS tábornoka (LK+TK+K+Gy);
–hadtesttörzs;
–vezérkari főnök: Manfred Schönfelder SS-Obersturmbannführer (LK);
–1. (hadműveleti) vezérkari tiszt: Fritz Rentrop SS-Sturmbannführer (LK);
–504. SS-hadtest-híradóosztály (Karl Krüger SS-Sturmbannführer);
–504. SS-nehéztüzérosztály (Alfred Neuwirth SS-Sturmbannführer): két üteg hat-hat darab 15 cm-es s.F.H. 18 nehéz tábori tarackkal és egy üteg három 21 cm-es Mörser 18 nehézlöveggel;
–504. SS-sorozatvető-tüzérosztály (Otto Krosta SS-Hauptsturmführer): négy 15 cm-es sorozatvető-üteg hat-hat, összesen 24 darab sorozatvetővel;
–504. SS-gépjármű-század (Erich Dielmann SS-Hauptsturmführer).

A IV. SS-páncéloshadtest alkotta a Budapest felmentésére indított három „Konrad” hadművelet súlyponti csoportosítását. A 3. SS- és 5. SS-páncéloshadosztályokat tömörítő hadtest 1945. január 1. és február 15. között szinte megállás nélkül harcolt. Ezt követően a hadtest március 15-ig Székesfehérvártól északra húzódó arcvonalán viszonylagos nyugalom uralkodott.

1945. március 16-án a hadtest csapatait két szovjet gárdahadsereg támadása érte, amelyet napokig lassítottak ugyan, de végül a szovjetek erőiket szétszórták, állásaikat pedig áttörték. A IV. SS-páncéloshadtest elszánt ellenállása azonban jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szovjetek Székesfehérvártól dél-délnyugatra nem tudták bekeríteni a 6. (SS-) páncéloshadsereget és a 6. hadsereg részeit.

1945. március végén a hadtest leharcolt csapatai birodalmi területre vonultak vissza.

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

A német hazafit a rendőrség szerint „a migránsok elleni gyűlölet vezérelte”, külföldről származó, invazív hátterű szomszédait akarta felrobbantani.

Túlságosan roncsolódtak azok a kéz- és lábnélküli emberi csontvázak, amelyekre Hitler keleti fronti főhadiszállásánál, a mai Lengyelország területén leltek, így lehetetlen megállapítani az áldozatok kilétét, illetve haláluk okát.

Ilaria Salis, az olasz útonálló antifa terrorista a másfél perces felvételen egy fotelben ül, hangsúlyozza, hogy házi őrizetben van, és megmutatja a bokáján elhelyezett elektronikus nyomkövetőt.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 15-én 15 óra 30 perckor.

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia, Bárdossy László volt az első, aki vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt.

Március 12-én a belgiumi szélsőjobboldal egyik kulcsfiguráját egy év börtönbüntetésre ítélték, valamint súlyos pénzbírsággal is sújtották – írja a Kuruc.info a Politico nyomán.

A 98 éves ukrán Jaroslav Hunka, a Galícia SS-hadosztály veteránjának a kanadai parlamentben való kitüntetése „meghozta gyümölcsét”, de nyilván nem pozitív értelemben.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2024. május 9-én előkészítő ülést tartott egy büntetőügyben, amelyben öt hazafias szkinhedet „csoportosan, társtettesként elkövetett, közösség tagja elleni erőszak bűntettével” vádol az ügyészség.

1944. április 3-án a déli órákban az amerikai légierő végrehajtotta Budapest ellen az első terrorbombázást a második világháború során.

Első fokon pénzbüntetéssel sújtotta a Szentesi Járásbíróság azt a férfit, aki tavaly decemberben egy horogkeresztes zászlót rakott ki lakásának ablakába – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-t.

1908. június 12-én született Otto Skorzeny, a Waffen-SS egyik leghíresebb katonája, aki többek között merész ejtőernyős és kommandós akcióival szerzett magának hírnevet.

A finn rendőrség szerint egy nemzetiszocialista csoport 3D-nyomtatott fegyverekkel készült faji háborúra. A nyomozók szerint a gyanúsítottak „terrorcselekmény elkövetésének szándékával” képezték ki magukat.

Hatalmas felháborodást váltott ki Rébecca Chaillon bevándorló hátterű francia „művész” legújabb színi előadása, melyben fehér játékbabákat húznak karóba a „rasszizmus ellen tiltakozva”.

Gyászhírek és gyásztáviratok a gyászkeretes újságokban, sírva dolgozó munkásnők a hangulatjelentésekben, és az időjárás-jelentést is kiszorító rádióközvetítések.

Kun András 1911-ben született Nyírbátorban. Bölcsészeti és teológiai tanulmányait Rómában folytatta. 1941-ben szentelték pappá, majd minorita szerzetesként a kézdivásárhelyi rendházba került.

Lengyelországban 2008 óta április 13. a katyni vérengzés áldozatainak emléknapja,  mert 1943-ban a németek ezen a napon hozták nyilvánosságra, hogy a szovjet belügyi szervek 1940 tavaszán fogságba esett lengyel tiszteket mészároltak le. A bűntény áldozatainak száma megközelíti a 22 ezret.

„Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van” – fogalmazta meg 1950-ben írt versében Illyés Gyula, ami nem csak az olyan diktatúrákra volt igaz, mint amilyen a sztálini Szovjetunió, a castroista Kuba, a Kim Dzsongil vezette Észak-Korea vagy a maoista Kína volt, de a kisebb, kelet-európai kommunista diktatúrákra is.

Az agresszívan terjeszkedő multikulturalizmus cégére alatt az élet minden területét valósággal elárasztják az etnikumok, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az egyik B-29 típusú, Enola Gay nevet viselő bombázó alacsonyabbra ereszkedett, és „valamilyen tárgyat” dobott le.

A keletről érkező hírek hatására a magyar lakosság rettegett a Vörös Hadsereg katonáitól. A szovjetek 1944. augusztus 26-án értek magyar területre az Úz völgyében, komoly harcok közepette vonultak nyugat felé, míg a front 1945 áprilisában átvonult az országon.

Európa nyugati fertályán még manapság is hajlamosak paranoiásnak titulálni azt, aki megemlíti vagy pláne kárhoztatja az ott rohamléptekkel zajló népességcserés gyarmatosítást, vagyis a fehér őshonosok színes bőrű bevándorlókra való lecserélését.

Miután fogságom 52. napján, 1945. március 15-én elhagytuk a gödöllői poklot, csalárd módon áthajtottak bennünket Budapest helyett Monoron át Ceglédre.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Mindenki tud a „katasztrofális” augsburgi magyar vereségről, a tájékozottabbak a merseburgi vereségünkről is hallottak már, de abszurd módon, legtöbben csak a fejüket vakarnák, ha győztes csatánkat kéne említeni abból a korszakból, amikor egyébként győzelmet győzelemre halmoztunk.

A hadosztály eredete – akár csak a 3. SS-páncéloshadosztályé – a karhatalmi feladatokra és a koncentrációs táborok őrzésére létrehozott Totenkopfverbände 1. lovasezredéig (1. SS-Totenkopf-Reiterstandarte) nyúlik vissza.