Kövess minket 
-on és 
-en!
A IV. SS-páncéloshadtestet először 1943. augusztus 5-én kezdték szervezni, de ekkor még nem volt elég rendelkezésre álló alakulat, így a szervezést 1944. márciusában leállították.
A parancsnokság egyes elemeit az SS VI. fegyveres-hadtestének felállításához használták fel.
A hadtestet 1944. június 30-tól a VII. SS-páncéloshadtest átnevezésével hozták létre. A új SS-páncéloshadtest hamarosan átesett a tűzkeresztségen, amikor 3. SS- és 5. SS-páncéloshadosztályát 1944 augusztusától Varsó térségében bevetették a szovjet előretörés megállítására. Érdekesség, hogy ekkor rövid ideig a magyar 1. lovashadosztály is alárendeltségébe tartozott.
A IV. SS-páncéloshadtest 1944. december 24-ig a Közép Hadseregcsoport 9. hadseregének alárendeltségében Varsó és Modlin körzetében harcolt, majd Hitler a szovjetek által bekerített Budapest felmentése céljából átcsoportosíttatta Magyarországra.
A hadtestparancsnokság áttekintő hadrendje és fontosabb parancsnoki beosztása 1945. január 1-i adatok alapján:
–Teljes létszám: nincs adat;
–hadtestparancsnok: Herbert-Otto Gille SS-Obergruppenführer, a Waffen-SS tábornoka (LK+TK+K+Gy);
–hadtesttörzs;
–vezérkari főnök: Manfred Schönfelder SS-Obersturmbannführer (LK);
–1. (hadműveleti) vezérkari tiszt: Fritz Rentrop SS-Sturmbannführer (LK);
–504. SS-hadtest-híradóosztály (Karl Krüger SS-Sturmbannführer);
–504. SS-nehéztüzérosztály (Alfred Neuwirth SS-Sturmbannführer): két üteg hat-hat darab 15 cm-es s.F.H. 18 nehéz tábori tarackkal és egy üteg három 21 cm-es Mörser 18 nehézlöveggel;
–504. SS-sorozatvető-tüzérosztály (Otto Krosta SS-Hauptsturmführer): négy 15 cm-es sorozatvető-üteg hat-hat, összesen 24 darab sorozatvetővel;
–504. SS-gépjármű-század (Erich Dielmann SS-Hauptsturmführer).
A IV. SS-páncéloshadtest alkotta a Budapest felmentésére indított három „Konrad” hadművelet súlyponti csoportosítását. A 3. SS- és 5. SS-páncéloshadosztályokat tömörítő hadtest 1945. január 1. és február 15. között szinte megállás nélkül harcolt. Ezt követően a hadtest március 15-ig Székesfehérvártól északra húzódó arcvonalán viszonylagos nyugalom uralkodott.
1945. március 16-án a hadtest csapatait két szovjet gárdahadsereg támadása érte, amelyet napokig lassítottak ugyan, de végül a szovjetek erőiket szétszórták, állásaikat pedig áttörték. A IV. SS-páncéloshadtest elszánt ellenállása azonban jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szovjetek Székesfehérvártól dél-délnyugatra nem tudták bekeríteni a 6. (SS-) páncéloshadsereget és a 6. hadsereg részeit.
|
|
|
|
|
|
1945. március végén a hadtest leharcolt csapatai birodalmi területre vonultak vissza.
