Kövess minket -on és -en!

A fehérek önvédelmét hirdető polgárjocsoport, a Ku Klux Klan olyan szórólapokat osztogatott Kentuckyban, amelyekre azt írták, hogy a bevándorlók „menjenek el most”.

A kentucky-i hatóságok vizsgálódnak a bevándorlókat „most hagyjátok el” felszólítással megcélzó Ku Klux Klan szórólapok miatt. A Ku Klux Klan az Egyesült Államok egyik leghíresebb, valamint legrégibb fehér önvédelmet hirdető polgárjogi csoportja.

A dokumentumokon, amelyek Kentucky környéki telefonszámot és meghívót tartalmaznak a csoporthoz való csatlakozásra, Donald Trump elnöki beiktatásának napján terjesztették. Az elnök korábban többször elítélte az illegális migránsok invázióját, és megígérte, hogy „az amerikai történelem legnagyobb deportálási programját” indítja el.

Hasonló szórólapokat találtak a szintén az állam északi részén található Fort Wrightban is. A helyi hatóságok bejelentették, hogy vizsgálatot indítottak, és büntetőjogi vádemelést szorgalmaznak, habár nem teljesen világos, hogy az illegális migránció ellen felhívó szórólapok milyen törvényt sértenek.

„Ez a fajta gyűlöletkeltő szemét visszataszító és megvetendő, nem tükrözi a Fort Wright közösség vagy üzleteink és lakosaink értékeit, és nem lesz tolerálva Fort Wright városában, ahogy a társadalmunkban sem szabadna tolerálni” – fenyegetőzött Dave Hatter, Fort Wright polgármestere egy közleményében.

Hasonló szórólapokat terjesztettek Indiana állam bizonyos körzeteiben novemberben.

Kövess minket -on és -en!

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

1940 decemberében, három hónappal a német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény aláírását követően japán tisztek kontingense érkezett Berlinbe újdonsült szövetségeseikkel konzultálni.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.