Harcirepülők kék horogkereszttel: A finn légierő a szovjet-finn téli háborúban

Kövess minket -on és -en!

Az 1939-1940-es szovjet-finn téli háború kezdetekor a finn légierő mindössze 146 db repülőgéppel rendelkezik, amiből csak 114 db van bevethető állapotban. Ezzel szemben a szovjet légierő több mint 2.500 repülőgépet vet be a finn katonai és civil célpontok ellen. 

A maroknyi finn pilóta és külföldi önkéntes elszántan küzd a hatalmas túlerővel szemben és bár szép sikereket érnek el, de nem lehetséges a mennyiségi fölényben lévő szovjet légierő fölé kerekedniük.

A háború kitörésekor csak kevés modernnek tekinthető típussal rendelkezik a finn légierő, ezért a háború során a licenszben gyártott repülőgépek gyártásával és a külföldi beszerzésekkel próbálják fenntartani és erősíteni légierőjüket, valamint pótolni a veszteségeket. Mindezek ellenére is a háború végére a finn légierő - akárcsak a többi haderőnem is - kimerül, és elveszti harcigépeinek több mint felét.

Archívum

Amerikai Brewster B-239 és angol Hawker Hurricane vadászgépek finn felségjelzéssel

Fokker D.XXI-3

A vadászrepülő fegyvernem gerincét 1939. november 30-án, a háború kitörésekor 41 db Fokker D.XXI-3 típusú vadászgép alkotja, ami az 1935-ben a holland Fokker repülőgépgyár által kifejlesztett típus -2 alváltozatának Finnországban licenszben gyártott változata. Az együléses repülőgép alsó szárnyelrendezésű, rögzített futóművel, 830 lóerős Bristol Mercury VIII csillagmotorral és könnyű fegyverzettel, 4 db 7,92 mm-es géppuskával rendelkezik. Legnagyobb sebessége 460 km/óra, hatótávolsága 930 kilométer, legnagyobb repülési magassága 11.350 méter, a 6.000 méteres magasságra 7 és fél perc alatt emelkedik fel.

A háború elején a típus megfelelően teljesít mind a szovjet repülőgép ellen, mind a fagyos télben, de idővel fegyverzete gyengének bizonyul és a háború vége felé bevetett új típusú szovjet vadászgépekkel szemben már alulmarad. Felmerül a fegyverzet erősségének növelése és a behúzható futómű alkalmazása, de csak egy gépet szerelnek fel 1 db 20 mm-es gépágyúval és 2 db 7,92 mm-es géppuskával, valamint egy másikat behúzható futóművel. Végül a technikai nehézségek miatt egyik módosítás sem kerül rendszeresítésre. A téli háború után tovább folytatódik a típus gyártása Finnországban és a második világháború végéig összesen 93 db Fokker D.XXI-3, D.XXI-4 és D.XXI-5 kerül legyártásra és bevetésre.

Bristol Bulldog Mk. IVA

A Fokker mellett 15 db, brit import Bristol Bulldog Mk. IVA vadászgéppel rendelkezik még a finn vadászrepülő fegyvernem a háború kitörésekor. Az együléses, kétfedelű, 440 lóerős Bristol Jupiter VII csillagmotorral és 2 db 7,7 mm-es Vickers géppuskával felszerelt típust még az 1920-as évek közepén fejlesztették ki, így már nem számít modern vadászgépnek. Legnagyobb sebessége 287 km/óra és legnagyobb repülési magassága 8.930 méter. A téli háború során öt finn pilóta összesen 2 db Polikarpov I-16 vadászgépet és 4 db Tupoljev SB bombázót lő le a típussal egy veszteség mellett. Az első finn légigyőzelmet Toivo Uutto éri el egy Bristol Buldoggal egy Polikarpov I-16 felett, 1939. december 1-én. A típust a téli háború után kivonják a frontszolgálatból és később már csak kiképzési célokra használják.

Fiat G.50

Nem sokkal a háború kitörése előtt a finn hadsereg 35 db Fiat G.50 vadászgépet rendel az olasz gyártól és egy csoport finn pilóta is kiutazik a 10 órás átképző tanfolyam elvégzésére. A háború kitörése után a Német Birodalom megtagadja a finnektől, hogy az ország területén átszállíthassák a vadászgépeket, mivel ekkor még köti a német-szovjet megnemtámadási szerződés vonatkozó pontja, ami kimondja, hogy nem támogathat olyan országot vagy szövetséget, ami a másik féllel hadban áll. Ezért kénytelenek a repülőgépeket szétszerelve tengeri úton szállítani Finnországba. Az első szállítmánnyal megrakott norvég Braga teherhajó 1940. január 20-án fut ki La Speziaból és csak február elején érkezik meg Turkuba. A finn 26. repülőszázad (Lentolaivue 26 - LLv.26) február 11-én kapja meg az első 4 db Fiat G.50 vadászgépét, majd a háború végéig néhány kivételtől eltekintve az összes megérkezik az egységhez. Az első bevetésre 1940. február végén kerül sor a Vyborg-öböl légterében. Az első légigyőzelmeket 1940. február 26-án érik el a típussal a finn pilóták, és a háború végéig összesen 11 szovjet gépet lőnek le két saját veszteség mellett. Malmivuo hadnagyot szovjet gépek lövik le, az olasz önkéntes Dario Manzocchi őrmester pedig balesetet szenved a bevetésről hazatérőben. Két másik gépet is elvesztenek, de nem harci körülmények között. 1940. március 8-án a magyar önkéntes Békásy Vilmos alhadnagy (repülőgép lajstromszám: FA-8) felszállás után a rossz időjárási körülmények miatt elveszti a kapcsolatot kötelékparancsnokával Pirity Mátyás hadnaggyal és gépével együtt eltűnik a Balti-tenger fölött. Másnap Asser Wallenius gépe zuhan le üzemanyag-ellátási probléma miatt.

Archívum

Az együléses, alsó szárnyelrendezésű, behúzható futóművű, 870 lóerős Fiat A.74 csillagmotorral felszerelt repülőgép legnagyobb sebessége 470 km/óra, hatótávolsága 445 kilométer, legnagyobb repülési magassága 10.700 méter, az 5.000 méteres magasságra 6 perc alatt emelkedik fel. Fegyverzete 2 db 12,7 mm-es Breda-SAFAT nehézgéppuska. A finn pilóták kezdetben nincsenek megelégedve a Fiat G.50-el, mert a téli körülmények között nem képesek a névleges teljesítményükre, maximális sebességük is elmaradt az elvárttól, de idővel kitapasztalják a repülőgépet és kiemelkedő teljesítmény érnek el vele. 1944. szeptember 4-ig a 26. repülőszázad összesen 99 légigyőzelmet ér el a típussal mindössze három veszteség mellett. Mindezt úgy hogy a típus 1942-43-ra meglehetősen elavulttá válik és az alkatrészhiány miatt ezután már csak kevés bevetést repülnek. A legsikeresebb Fiat G.50 pilóta Oiva Tuominen, aki 23 légigyőzelmet arat repülőgépével. 1944 nyarán a megmaradt néhány példányt kivonják a frontszolgálatból és már csak kiképzési célokra használják.

Morane-Saulnier M.S.406

Finnországnak a francia Morane-Saulnier M.S.406 vadászgépből is sikerül 30 db-ot beszereznie a téli háború alatt, amik 1940. február 4 és 29 között érkeznek meg a finn 28. repülőszázadhoz (Lentolaivue 28 - LLv.28). A téli háború még hátralévő részében 259 bevetést repülnek aminek során 16 db szovjet repülőgépet lőnek le. 1943-ig még további 46 db M.S.406 és 11 db M.S.410 vadászgépet szereznek be, de már a németektől. 1944. szeptember 4-ig összesen 121 légigyőzelmet szereznek a típussal 15 saját gép elvesztése mellett.

Gloster Galadiator Mk. II

A brit Gloster Galadiator Mk. II kétfedelű vadászgépből 30 db-ot kap a finn légierő 1940. január 18 és február 16 között, amikből 10 db adomány, 20 db-ot pedig megvásárolnak. Az első bevetést 1940. február 2-án repülik és a téli háború végéig 45 légigyőzelmet érnek el vele 12 saját veszteség mellett. Az 1930-as évek elején kifejlesztett típus ekkor már elavultnak tekinthető, ezért a finnek ki is vonják a frontszolgálatból 1941-ben, de 1945-ig hadrendben marad. A vadászgéppel a legtöbb légigyőzelmet, hat és felet, Oiva Tuominen éri el.

A Finnország északi részén harcoló svéd önkéntes légierő, az F 19 repülőezred is használ 12 db Gloster Galdiator Mk. II vadászgépet. Az ezred felszerelése és állománya is a svéd légierőhöz tartozik, de finn felségjelzéssel repülnek. A svéd Gladiator pilóták 8 szovjet gépet lőnek le két saját veszteség mellett.

Brewster Model 239

Fókusz

Az 1941-1944-es folytatólagos háborúban rendkívüli sikereket elérő amerikai Brewster Model 239 (B-239) vadászgépekből is megérkezik az első hat darab az országba a téli háború idején. A típus az amerikai haditengerészetnél az F2A-1 Buffalo jelzést és nevet viseli. Finnország 1939. áprilisában köt megállapodást az amerikai kormánnyal 44 db modern amerikai vadászgép, a tartalék alkatrészek, 10 db tartalék motor és 20 db tartalék légcsavar beszerzéséről, és december 16-án írják alá a 3,4 millió dolláros szerződést. Az első példányok New Yorkból tengeri úton érkeznek a norvégiai Bergenbe 1940. januárjában és februárjában. Innen vasúton Svédországba, a SAAB trollhättani üzemébe szállítják, majd összeszerelik őket, ahonnan már saját szárnyaikon repülnek át Finnországba. 1940. március 13, a téli háború vége előtt összesen 6 db érkezik az országba amikből 5 db kerül harckész állapotba, de a moszkvai békekötés miatt már nem kerülnek bevetésre.

A típus kezdetben rossz benyomást kelt a finn pilótákban, akik csak "amerikai vasnak" (Amerikanrauta), vagy "repülő sörösüvegnek" (Lentävä kaljapullo) nevezik, de a megfelelő kiképzés és a szükséges tapasztalatok megszerzése után nagyon megkedvelik a gépet előnyös tulajdonságai miatt. Szeretik könnyű vezethetőségét, nagy hatótávolságát, könnyű karbantarthatóságát és a 4 db 12,7 mm-es Browning nehézgéppuska tűzerejét. A háború végéig a finn pilóták összesen 477 szovjet repülőgépet lőnek le a típussal 19 veszteség mellett.

A finn légierő a mai napig a horogkeresztet használja hivatalos szimbólumként.

(1939-1945 blog nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

Feltételesen szabadlábra helyezték Nikosz Mikaloliakoszt, az Arany Hajnal görög nemzetiszocialista gyökerű politikai párt alapítóját és vezetőjét, miután letöltötte 13 éves börtönbüntetésének egy részét.

Összevont 15 év börtönbüntetésre ítéltek két brit fehér fajvédő, nemzetiszocialista podcastert, akik Harry herceg és félvér negrid fia, Archie kivégzésére szólítottak fel.

Gabriele Marchesi szabadonengedéséről a milánói fellebbviteli bíróság döntött, amely elutasította Magyarország kiadatásra vonatkozó kérését, írja a Magyar Jelen a Milano.corriere.it nyomán.

Cirka ezer fehér nacionalista vonult fel Párizsban, az ún. Május 9. Bizottság szervezésében. A résztvevők feketébe öltöztek, zászlókat és fáklyákat vittek magukkal annak dacára, hogy május 11-én a rendőrség betiltotta a vonulást. 

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

A német szövetségi ügyészség közölte, hogy a kelet-németországi Szászországban és Lengyelországban őrizetbe vették egy „szélsőjobboldali terrorszervezet” nyolc feltételezett tagját.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargásai rázták meg az Egyesült Királyságot. Az angol társadalom megcsömörlött az illegális bevándorlás és a multikulturalizmus negatív következményeitől. A polgárháború azonban még várat magára.

A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el.

„Ezzel az aláírással a német nép és a német haderő, tetszik vagy sem, a győztesek kezébe adta magát” – nyilatkozta letörten Alfred Jodl vezérezredes Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges haderők európai főparancsnokának reimsi főhadiszállásán, 1945. május 7-én.

Az orosz fajvédő, nacionalista félkatonai Rusich Csoport arról számolt be, hogy hivatalos megállapodást kötött az FSZB határőrszolgálatával, hogy hírszerzési tevékenységeket folytasson és megerősítse a Finnországgal közös határt.

1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a Nagynémet Birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, és szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogyan tudnának egymással leszámolni.

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

A világháborús légi harcokban a légi fölényt a vadászgépek vívták ki. Azok teljesítményében pedig igen nagy szerepe volt a hajtóművek teljesítményének. A mostani cikkünkben ennek járunk utána a Luftwaffe esetében.

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül.

Az aktuális amerikai társadalmi folyamatok megértéséhez célszerű megismerni a woke-izmus elhatalmasodásához vezető események vázlatos kronológiáját.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Könnyedén megállapítható az izlandi temetkezési szokásokból és a csontokból, milyen kegyetlen, embert próbáló körülmények között kellett élniük mindennapjaikat.

„Azokat hozták ide, akik az önálló gondolkodás megbocsáthatatlan bűnében leledzenek” – így próbált Egri György író, egykori rab logikus rendszert találni a recski kényszermunkatáborban.

Franciaország az utóbbi éjszakákon ugyanazt élte át, amit néhány évtizede már többször is, és amit a jövőben törvényszerűen egyre gyakrabban fog átélni: a söpredék („la racaille”) féktelen tombolását gyújtogatással, fosztogatással, lövöldözéssel fűszerezve.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Alakulatunk Csallóközben állomásozott. 1945 február vége volt. Egyik napon Dunaszerdahelyen bevagoníroztak. Irány: nyugat. Brünn, Essen következett. Az utóbbi mint agyonbombázott, holt város lett tartózkodási helyünk.

A hadműveletek alatti rombolás, műkincseink egy részének eltulajdonítása, asszonyaink, leányaink meggyalázása mellett a szembenálló politikai felfogású embereket is lefogták a szovjet kémelhárító szervek.

1945. október 30-án a szovjetek előző nap egy összfegyvernemi hadsereggel és gépesített csapatokkal Budapest irányába megindított támadása gyorsan teret nyert.

1949. szeptember 24-e nem egy átlagos szombat délelőtt volt a budapestiek életében.

Nem szóltak a fanfárok és diszsortűz sem dördült. A moszkvai Vörös tér sötét és kihalt volt, amikor több mint nyolc évvel halála után végre örök nyugalomra helyezték Sztálint.

Az Árpád-ház 9–10. századi tagjainak életrajzáról alig tudható valami, s ez a család nőtagjaira még inkább jellemző. Az első, akiről néhány mondatnál több elmondható, az Sarolt, Szent István király édesanyja.