Kövess minket 
-on és 
-en!
Az i. e. 6. században, az antik görög kultúra virágzó világában született egy különleges mestermű, amely ma is ámulatba ejti a művészet és történelem szerelmeseit, a a zsidókat és libsiket pedig zavarba.
Az i. e. 520 és 500 között készült Héra-antefix egyedülálló mestermű, amelyet a Magna Graecia (Nagy-Görögország, amely Itália déli részét is magába foglalta) művészei alkottak meg. Ezek az antefixek a templomok tetőinek díszítésére szolgáltak, de ez a darab jóval több egy egyszerű építészeti elemnél: egy időutazás a divat, a művészet és az ősi szimbólumok világába.
A nőalak, aki mesél a múltról
A Héra antefixen megörökített női alak olyan részletekkel hívja fel magára a figyelmet. Az ábrázolt nő testhez simuló blúzt visel, amely már önmagában is szokatlan viselet volt az ókorban. A ruhát geometrikus minták és fekete szvasztikák díszítik – ezek a motívumok egykoron a szerencse, a jólét és a prosperitás szimbólumai voltak, ezek váltak a 20. században a nemzetiszocializmus és a fehér ember harcának jelképévé.
A szvasztika vagy horogkereszt már évezredekkel korábban is pozitív jelentéssel bírt. A szó szanszkrit eredetű és „jóllétet” vagy „szerencsét” jelentett, számos kultúrában tisztelték. Az ókori görög művészetben is kifejezetten előkelő üzenetet hordozott, például vázák és érmék mintázataként.
Művészi mestermunka és szimbólumok rejtett üzenetei
Héra, akit a házasság és az anyaság istennőjeként tiszteltek, a Magna Graecia görög telepeseinek egyik legfontosabb istensége volt. Az antefixák és más templomi díszek az ő védelméhez fohászkodók hitét erősítették, emlékeztették a közösséget a természetfeletti jelenlétre, amely mindennapjaikat meghatározta.
Egy ilyen tárgy felfedezése arra ösztönöz minket, hogy jobban megértsük őseink hitvilágát, esztétikai érzékét és azokat a jelképeket, amelyekkel kifejezték a természethez, az istenekhez és egymáshoz fűződő kapcsolatukat.
|
|
|
|
|
|
