Kövess minket -on és -en!

Aki nem kíváncsi rövid bevezetőre, az a cikk alján található linkről töltheti le Harold A. Covington regénysorozata első részének (A Hollók hegye) magyar fordítását.

A fehér kultúra elnyomottságáról

A magyar kultúra feletti teljes körű baloldali, liberális, zsidó uralom hatalmas szólásszabadságunk közepette tonnaszám ontják magukból megvezetett vagy éppen pénzre, hírnévre vágyó szerzők a fehér bűntudatot mindig egyre jobban elmélyítő ún. kultúrát, a fajkeverés, szexuális elferdülések, erkölcstelenség, drogok elfogadottságát támogató ún. műveket. Ömlik a szenny. Tévécsatornák helyett már csak tévékanálisok vannak. Ráadásul az utóbbi években egyre erőteljesebbé válik az eleinte teljesen cenzúrázhatatlannak gondolt világháló cenzúrája is, ott is már csak bizonyos körök erőltethetik ránk véleményüket, a többieknek kuss a neve. 

Nem könnyű dolog ebben a szennyárban olyan műveket találni, amelyek egy valóban jobb világról szólnak. Most nem a Mein Kampfról vagy Szálasi, esetleg Julius Evola műveiről beszélek, a klasszikusokhoz mindig vissza lehet nyúlni. Amit én hiányolok, azok a kortárs művek. Vannak persze olyan modern filmek, könyvek, melyek eljátszadoznak a gondolattal, hogy mi lett volna, ha a nácik nyerik a második világháborút. Jó példa erre az HBO filmje, a Harmadik Birodalom (Fatherland). Ezek a - többnyire Hollywood szellemében készített - filmek viszont végső soron mind szörnyű lehetőségként mutatják be a nácik uralmát, érthető okokból.

Aki keres, talál

Kortárs nemzetiszocialista ihletésű művekről hallani sem lehet, de még egyszerűen nemzeti érzelmű alkotásokról is alig-alig. Ez a hiányérzetem vitt rá néhány éve, hogy a világhálón rákeressek nemes egyszerűséggel a "nemzetiszocialista irodalom" kifejezésre, persze angolul. Elsők között szerepel Andrew McDonald A Turner naplók (The Turner Diaries) című könyve, mely még a hetvenes években íródott, és egy, az 1990-es években az egész világon végigsöprő fehér faji háború diadalmenetéről szól, melynek végeredménye egy atomháború után felépülő tisztán árja világ. Jó kis sztori, hogy úgy mondjam, de nekem kissé túlzottan nagyravágyó, valamint nem értek egyet az ilyen mértékű pusztítás szükségszerűségével. Álomszerű az egész, olyan, amit olvasva az ember folyamatosan azt érzi, hogy ebből úgysem lesz semmi.

Egy másik ilyen mű egy bizonyos Harold A. Covington műve volt, A Hollók hegye (The Hill of the Ravens) címmel. Sőt, nem is csak egy regényről van szó, mindjárt egy öt könyvből álló sorozatról! Ráadásul ezt még megtoldanám azzal, hogy ezek a művek egy valós, világméretű kezdeményezésből születtek, lévén, hogy a szerző a Northwest Front szervezet vezetője. E csoport célja az egész világból minél több nemzetiszocialista, fehérpárti, árja származású ember összegyűjtése az USA északnyugati államaiba, hogy ott majd egy faji forradalom által létrehozhassanak egy nemzetiszocialista alapokon nyugvó, fajilag tiszta, fehér államot, az Északnyugati Amerikai Köztársaságot (Northwest American Republic). Ez sem kis cél, de ami megragadott a regényben, az a részletessége.

Harold A. Covington a Northwest Republic zászlajával

A regénysorozatból egy olyan, valóban utópisztikus állam képe rajzolódik ki, amely valóban működhet. Ha egy átlagembert megkérdeznének arról, hogy miként képzel el egy "náci" országot, akkor nagy valószínűséggel annyit mondana, hogy mindenki "Sieg Heil!" kiáltással üdvözöl mindenkit, és minden utcasarkon ott díszeleg egy Adolf Hitler szobor. Emellett káosz és erőszak uralkodik e képzelt országban. A Hollók hegye és folytatásai ezzel szemben egy szilárd világnézeti alapokon nyugvó, vasököllel és mégis jó szándékúan vezetett, boldog és kiegyensúlyozott társadalmat és államot mutat be. Emellett a szereplők is érdekesek, a történet is jó, izgalmas, és mindegyik regény tele van meglepő fordulatokkal.

A Hollók hegyét végigolvasva megszületett bennem az elhatározás, hogy elkészítem a magyar változatot, én ezzel tudok hozzájárulni a nemzetekben és a fehér fajban hívők "kultúrafogyasztásához". Több év munkája van ebben a fordításban, és bár a szerző sajnos nem élhette meg a magyar változat elkészültét, remélem, néhány izgalmas napot, hetet szerezhetek ezzel a magyar olvasóközönségnek. Nem vagyok profi műfordító, így az esetleges hibákért ezúton is elnézést kérek.

A Hollók hegye

Csaknem négy évtized telt el a nemzetiszocialista elvekre épülő Északnyugati Amerikai Köztársaság létrejötte óta. A véres és elhúzódó forradalomból született ország rövid történelme során számtalan kisebb-nagyobb külső támadástól volt kénytelen megvédeni magát, de mostanra egy virágzó, fajilag tiszta, fehér társadalom éli benne békés mindennapjait. A régmúlt forradalom egy gyűlölt árulója levelet küld az államelnöknek, melyben ártatlannak vallja magát, és az igazságot követeli. Az egyre furcsább rejtély tisztázását az Állambiztonsági Ügynökség egyik legjobb emberére, Donald Redmondra és társára, Hennie Nelre bízza az államelnök. Bár az áruló, Trudy Greiner bűnösségét számtalan bizonyíték támasztja alá, Redmond ügynök mégis olyan részleteket derít fel az ügy kapcsán, mely az egész állam létét és jövőjét is veszélyeztetheti. Tényleg Trudy Greiner volt az áruló, vagy a valódi bűnös majd' negyven éve bujkál a Köztársaságban?

Harold A. Covington regénye, A Hollók hegye egy izgalmas fordulatokkal teli politikai krimi, mely igazi felüdülést kínál a liberalizmus bűzös tengerében fuldokló olvasóközönség számára, immár magyar nyelven is.

http://harcunk.info/images/a_hollok_hegye.pdf

Kövess minket -on és -en!

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

A világháborús légi harcokban a légi fölényt a vadászgépek vívták ki. Azok teljesítményében pedig igen nagy szerepe volt a hajtóművek teljesítményének. A mostani cikkünkben ennek járunk utána a Luftwaffe esetében.

A Krím-félszigeten nem volt nagy számú a fegyveres őrök csoportja. A Fekete-tenger veszi körül, a kontinenssel csak egy híd köti össze. Ezen illetékteleneknek átmenni pedig lehetetlen. Érthető, hogy az őrök unatkoztak, amit fokozott a helyhez kötöttség is.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Világháborús megemlékezést tartottak a Gánt község közelében található Kápolnapusztán.