A Hollók hegye: Magyar nyelven is elérhető e kortárs nemzetiszocialista ihletésű mű

Kövess minket -on és -en!

Aki nem kíváncsi rövid bevezetőre, az a cikk alján található linkről töltheti le Harold A. Covington regénysorozata első részének (A Hollók hegye) magyar fordítását.

A fehér kultúra elnyomottságáról

A magyar kultúra feletti teljes körű baloldali, liberális, zsidó uralom hatalmas szólásszabadságunk közepette tonnaszám ontják magukból megvezetett vagy éppen pénzre, hírnévre vágyó szerzők a fehér bűntudatot mindig egyre jobban elmélyítő ún. kultúrát, a fajkeverés, szexuális elferdülések, erkölcstelenség, drogok elfogadottságát támogató ún. műveket. Ömlik a szenny. Tévécsatornák helyett már csak tévékanálisok vannak. Ráadásul az utóbbi években egyre erőteljesebbé válik az eleinte teljesen cenzúrázhatatlannak gondolt világháló cenzúrája is, ott is már csak bizonyos körök erőltethetik ránk véleményüket, a többieknek kuss a neve. 

Archívum

Nem könnyű dolog ebben a szennyárban olyan műveket találni, amelyek egy valóban jobb világról szólnak. Most nem a Mein Kampfról vagy Szálasi, esetleg Julius Evola műveiről beszélek, a klasszikusokhoz mindig vissza lehet nyúlni. Amit én hiányolok, azok a kortárs művek. Vannak persze olyan modern filmek, könyvek, melyek eljátszadoznak a gondolattal, hogy mi lett volna, ha a nácik nyerik a második világháborút. Jó példa erre az HBO filmje, a Harmadik Birodalom (Fatherland). Ezek a - többnyire Hollywood szellemében készített - filmek viszont végső soron mind szörnyű lehetőségként mutatják be a nácik uralmát, érthető okokból.

Aki keres, talál

Kortárs nemzetiszocialista ihletésű művekről hallani sem lehet, de még egyszerűen nemzeti érzelmű alkotásokról is alig-alig. Ez a hiányérzetem vitt rá néhány éve, hogy a világhálón rákeressek nemes egyszerűséggel a "nemzetiszocialista irodalom" kifejezésre, persze angolul. Elsők között szerepel Andrew McDonald A Turner naplók (The Turner Diaries) című könyve, mely még a hetvenes években íródott, és egy, az 1990-es években az egész világon végigsöprő fehér faji háború diadalmenetéről szól, melynek végeredménye egy atomháború után felépülő tisztán árja világ. Jó kis sztori, hogy úgy mondjam, de nekem kissé túlzottan nagyravágyó, valamint nem értek egyet az ilyen mértékű pusztítás szükségszerűségével. Álomszerű az egész, olyan, amit olvasva az ember folyamatosan azt érzi, hogy ebből úgysem lesz semmi.

Egy másik ilyen mű egy bizonyos Harold A. Covington műve volt, A Hollók hegye (The Hill of the Ravens) címmel. Sőt, nem is csak egy regényről van szó, mindjárt egy öt könyvből álló sorozatról! Ráadásul ezt még megtoldanám azzal, hogy ezek a művek egy valós, világméretű kezdeményezésből születtek, lévén, hogy a szerző a Northwest Front szervezet vezetője. E csoport célja az egész világból minél több nemzetiszocialista, fehérpárti, árja származású ember összegyűjtése az USA északnyugati államaiba, hogy ott majd egy faji forradalom által létrehozhassanak egy nemzetiszocialista alapokon nyugvó, fajilag tiszta, fehér államot, az Északnyugati Amerikai Köztársaságot (Northwest American Republic). Ez sem kis cél, de ami megragadott a regényben, az a részletessége.

Harold A. Covington a Northwest Republic zászlajával

A regénysorozatból egy olyan, valóban utópisztikus állam képe rajzolódik ki, amely valóban működhet. Ha egy átlagembert megkérdeznének arról, hogy miként képzel el egy "náci" országot, akkor nagy valószínűséggel annyit mondana, hogy mindenki "Sieg Heil!" kiáltással üdvözöl mindenkit, és minden utcasarkon ott díszeleg egy Adolf Hitler szobor. Emellett káosz és erőszak uralkodik e képzelt országban. A Hollók hegye és folytatásai ezzel szemben egy szilárd világnézeti alapokon nyugvó, vasököllel és mégis jó szándékúan vezetett, boldog és kiegyensúlyozott társadalmat és államot mutat be. Emellett a szereplők is érdekesek, a történet is jó, izgalmas, és mindegyik regény tele van meglepő fordulatokkal.

Jelentések

A Hollók hegyét végigolvasva megszületett bennem az elhatározás, hogy elkészítem a magyar változatot, én ezzel tudok hozzájárulni a nemzetekben és a fehér fajban hívők "kultúrafogyasztásához". Több év munkája van ebben a fordításban, és bár a szerző sajnos nem élhette meg a magyar változat elkészültét, remélem, néhány izgalmas napot, hetet szerezhetek ezzel a magyar olvasóközönségnek. Nem vagyok profi műfordító, így az esetleges hibákért ezúton is elnézést kérek.

A Hollók hegye

Csaknem négy évtized telt el a nemzetiszocialista elvekre épülő Északnyugati Amerikai Köztársaság létrejötte óta. A véres és elhúzódó forradalomból született ország rövid történelme során számtalan kisebb-nagyobb külső támadástól volt kénytelen megvédeni magát, de mostanra egy virágzó, fajilag tiszta, fehér társadalom éli benne békés mindennapjait. A régmúlt forradalom egy gyűlölt árulója levelet küld az államelnöknek, melyben ártatlannak vallja magát, és az igazságot követeli. Az egyre furcsább rejtély tisztázását az Állambiztonsági Ügynökség egyik legjobb emberére, Donald Redmondra és társára, Hennie Nelre bízza az államelnök. Bár az áruló, Trudy Greiner bűnösségét számtalan bizonyíték támasztja alá, Redmond ügynök mégis olyan részleteket derít fel az ügy kapcsán, mely az egész állam létét és jövőjét is veszélyeztetheti. Tényleg Trudy Greiner volt az áruló, vagy a valódi bűnös majd' negyven éve bujkál a Köztársaságban?

Harold A. Covington regénye, A Hollók hegye egy izgalmas fordulatokkal teli politikai krimi, mely igazi felüdülést kínál a liberalizmus bűzös tengerében fuldokló olvasóközönség számára, immár magyar nyelven is.

http://harcunk.info/images/a_hollok_hegye.pdf

Archívum

Kövess minket -on és -en!

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

1943 elejére az SS vezetése a múlt évben engedélyezett 30 000 fős keretet időközben 50 000 főre akarta emelni Magyarországon.

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

Az egyik gránát felrobbant a lövészárokban, ahol legalább húsz bajtársam tartózkodott. Mindenkit beborított a por és a füst, egyesek testét szétszaggatta a szétrepülő acél. Négyen meghaltak. Többen halálosan megsebesültek.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.

Óriási a szakadék azok között, akik politikai érdekeikhez mérten cserélgetik eszméiket - legyenek liberálisok vagy bolsevikok -, és azok között, akik, mint a nacionalisták, különösen az Arany Hajnal tagjai, hűek maradnak meggyőződéseikhez, olvasható a görög Arany Hajnal honlapján.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Európa, történelmében átélt minden felforgató népvándorlást, látott véres háborúkat és átkos széthúzást, de a második világháborút követő lét és nemlét ily tragikus válaszútja elé nem került még soha.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

1939. november 8-án este 20.45-kor Konstanznál, a svájci-német határt alkotó drótkerítéstől 25 méterre két német határőr feltartóztat egy Georg Elser nevű ácsot, majd a határállomásra kísérik gyanús viselkedése miatt.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

A Rongyos Gárda tevékenységéről a rendszerváltozás előtt sok jót nem lehetett hallani. A Héjjas Iván által létrehozott irreguláris egységről a Rákosi- és Kádár-rendszerben főleg az úgynevezett „fehérterrorban” való részvételük kapcsán esett szó.

Azokat az éveket éljük, amikor távoznak e földi világból az utolsó olyan személyek, akik egy olyan erkölcsi, létszemléleti nívót képviseltek, amilyet manapság keresve sem találnánk.

Azokban az időkben, amikor a honfoglaló magyar törzsek még csak készülődtek a Vereckei-hágón való átkelésre, egy pár „házzal” nyugatabbra, Skócia északi részén is zajlott az élet.

A fekete taxisofőrök sem szívesen vesznek fel fekete utasokat, mert fehér kollégáikhoz hasonlóan ők sem szeretik, ha kirabolják őket. A fekete biztonsági őrök ugyanúgy gyanakodnak a fekete vásárlókra, mint fehér munkatársaik.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

Mint tüzér – aki megjárta a Don-kanyar poklát – 1944. november 4-én estem szovjet fogságba Dunaföldvárnál.

1875. szeptember 3-án született Ferdinand Porsche osztrák autókonstruktőr, a világszerte népszerű Volkswagen "Bogár" tervezője.

Európa nyugati fertályán még manapság is hajlamosak paranoiásnak titulálni azt, aki megemlíti vagy pláne kárhoztatja az ott rohamléptekkel zajló népességcserés gyarmatosítást, vagyis a fehér őshonosok színes bőrű bevándorlókra való lecserélését.

Egyesek ízléséhez képest Európa túlságosan egyszínű, túlságosan fehér, etnokulturálisan túlságosan monolit.

70 évvel a második világháború vége után az egyik volt auschwitzi rab, Joseph Harmatz egy interjúban azt mondta, hogy a legjobban azt sajnálja, hogy végül nem sikerült németeket ölnie bosszúból.