Kövess minket -on és -en!


Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Minap egy komplett karácsonyi vásár hangtechnikáját szereltették le, mert valaki becsempészte a repertoárba a hazafias Landser zenéit, majd egy matricázó férfit tartóztattak le és tartottak nála házkutatást, most pedig ál-áltranszvesztitákat fogdosnak össze, hogy nem egy neonáci lapul-e a maskara alatt. De ne szaladjunk ennyire előre.

Emlékeztetőül: Sven Liebich egy német nemzetiszocialista aktivista, akit gyűlöletkeltésért letöltendő börtönbüntetésre ítéltek Németországban, ám zseniális érzékkel sikerült meghekkelnie és kiröhögtetnie a német joggyakorlatot.

A Bundestag még a büntetése megkezdése előtt hozott egy törvényt, amely megkönnyíti a "nemváltoztatást". Nem kell sem orvosi papír, sem pszichológiai vizsgálat; ha valaki nőnek vallja magát férfiként (vagy fordítva), akkor azt hivatalosan tudomásul veszik, s ennek megfelelően kezelik, s hivatalos okmányaiban is ezt tüntetik fel. Sven ezt használta ki. Magát kategorikusan nőnek vallotta, pontosabban zsidó nőnek, s hivatalosan is felvette a Marla Svenja Liebich nevet. A bajszos Sven(ja) női kalapot kezdett hordani, alatta tradicionális női zsidó fejkendőt, női ruhákat, a nyakába pedig egy Dávid-csillagos nyaklánc került.

Természetesen a liberális oldalról jött is a reakció, hogy Sven nem is transznemű, csupán így akar kibújni az igazságszolgáltatás alól, ezt azzal is próbálták alátámasztani, hogy korábban pejoratívan beszélt a buzikról és zsidókról, parazitáknak nevezve őket. Persze hősünket nem ejtették a fejére, s perek tucatjait indította azok ellen, akik megkérdőjelezték női identitását, az Anna Frank Központ például nem csak bocsánatot kért tőle, de még kárpótlást is fizettek neki. Igen, a zsidók a nacionalistának.

Ezek után a bíróság pedig nem tudott mit tenni, Svent, mármint "Svenját" női börtönbe küldte (volna). Ám Sven(ja) a bevonulás előtt elhagyta Németországot, és feltételezhetően Oroszországba távozott. Barátainak és szimpatizánsainak pedig meghagyta, hogy öltözzenek úgy az utcákon, mint ő, s e hamis észlelésekkel zavarják össze a hatóságokat. Ezt hívják ők Marla seregének (Marla's Army).

Az alábbi történetet maga Sven, vagyis Svenja osztotta meg hivatalos csatornáján, szarkasztikus formában, "E/1." személyben.

Történt pár napja, hogy egy német városban egy baráti társaság elindult egy karácsonyi buliba egy kocsmába. Köztük volt egy Marla Svenja Liebichre nagyon hasonlító úr, vagyis hölgy, pontosabban... na mindegy. A társaság egy autósmúzeumot is útba ejtett, ahol már a biztonsági őr is mókásan nézte a "női kalapos fickót". A társaság ezután a karácsonyi vásárba indult, s itt nem csak feltűnést keltett a Marla's Army tagja, de többen értették is a ruhát, s Marla Svenjaként köszöntötték a delikvenst, még néhányan fotózkodtak is az ál-Marlával.

A csapat ezután megérkezett a célpontot jelentő kocsmába, ahová még egy sztriptíztáncosnőt is rendeltek. A társaság iszogatott, szórakozott. Mivel térerő nem volt a kocsmában, így az ál-Marla kiment telefonálni az utcára, s ekkor kezdődött a Monty Python-filmekbe illő eseménysor. Rendőrautók jelentek meg, körbefogták az ál-Marlát, s közölték vele, hogy őt most beviszik. A férfi természetesen közölte, hogy ő se nem Sven Liebich, se nem Marla Svenja Liebich, épp ezért szerette volna magát igazolni, hogy ezt bizonyítsa, ám a rendőrök ezt megtagadták, s közölték, hogy majd az őrsön elbeszélgetnek mindenről.

A férfit senki nem kezdte el keresni eleinte a társaságból, mivel azt hitték, hogy WC-n van, vagy kiment, így a buli zajlott tovább. Egy rendőr be is lépett a kocsmába az akciót követően, hogy felmérje az eseményeket, akit az egyébként már ittas társaság egyébként a show részének gondolt a táncosnő mellett.

Az ál-Marlát nagyjából 3 óráig faggatták az őrsön, mire sikerült konstatálniuk, hogy valóban nem azonos a körözött személlyel. Még meg is dorgálták, hogy igazán megmutathatta volna az igazolványt a kiérkező járőrnek... Ezután elengedték.

De hogy kerültek oda a rendőrök? A kocsma dolgozóinak elmondása szerint láttak egy civil autóban egy férfit a kocsma előtt, aki onnan telefonálgatott. Feltehetően a Stasi rendőrség embere lehetett.

Természetesen önmagában az egész alapsztori röhejes, ám a fenti történet egyenesen tragikomikus. Nagy a valószínűsége, hogy Sven(ja) hazaruccan Oroszországból, és maskarájában flangálva a német utcákon arra vár, hogy lekapcsolják, ugye? Legalábbis a német hatóságok ezt így gondolják. Másfelől valóban tragikus, hogy a német államapparátus komoly erőket mozgósít azért, hogy elkapjanak valakit, aki "rosszul beszélt".

Persze a valódi Sven(ja) is egyből lecsapott a lehetőségre, s felhívta barátai és bajtársai figyelmét, hogy karácsony napjaiban öltözzenek be Marla Svenja Liebichnek, s a helyi rendőrségek előtt sétálgassanak, hogy zavarják a rendszert.

Az alábbi, szeptemberben készült videón az látható, amint egy férfi Marla Svenjaként azonosítja magát egy rendőrőrs kaputelefonján, s érdeklődik az őrizetbevételének lehetőségéről:

Kövess minket -on és -en!

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Radikális jobboldali, köztük nemzetiszocialista szervezetek törvénytelen támogatása miatt emelt vádat egy ismert szélsőliberális szervezet ellen az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium - jelentette be Todd Blanche megbízott igazságügyi miniszter kedden.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.