Kövess minket -on és -en!

Az alábbi nyilatkozatot Paula Hitler (1896. január 21. - 1960. június 1.), a Führer egyetlen lánytestvére 1957-ben tette, újra kifejezve meggyőződését, ahogy 12 évvel korábban, szeretett fivérének halálát követően.

Ebben a nyilatkozatban a német politikusokhoz és a Führer kritikusainak új nemzedékéhez szólt, amikor összehasonlítja Hitler nagyságát e politikusok és kritikusok megvetésre méltó jelentéktelenségével és értéktelenségével. Paula Hitler egy ismeretlen személy a történelemben, de elismerést érdemel, mert meggyőződését nyíltan és félelem nélkül fejezte ki, tekintet nélkül az akkor eluralkodó korszellemre.

„Mint annak a férfinak a húga, aki feláldozta magát Németországért, a következőket írtam le a háborút követő évben:

»Uraim! Tartsák észben: az önök nevét már rég elfelejtik, még mielőtt a testük elrothad a földben. De az Adolf Hitler név még mindig fény lesz a sötétségben. Önök nem tudják meggyilkolni őt azzal, hogy belefojtják emlékét a hányadékvödreikbe, és nem tudják megfojtani szennyes, tintafoltos ujjaikkal. Hitler neve mindörökké él a lelkek százezreiben. Önök teljesen és túlságosan jelentéktelenek még ahhoz is, hogy őt megérintsék.

Szerette Németországot, rajongott Németországért. Amikor a becsületért és a tiszteletért harcolt, a német becsületért, Németország iránti tiszteletért harcolt, és amikor már minden elveszett, életét adta Németországért. Mit adtak önök mindezidáig? Melyikük adná életét Németországért? Az egyedüli dolgok, amikkel törődnek: a gazdagság, a hatalom és a mértéket nem ismerő élvhajhász élet. Amikor Németországra gondolnak, érzékeiknek engedve, felelősség és gondoskodás nélkül gondolnak rá.

Higgyék el nekem: a Führer teljes önzetlensége szóban és tettben már önmagában véve szavatolja halhatatlanságát. Az, hogy elkeseredett harcát Németország nagyságáért nem koronázta siker, mint például Cromwell küzdelmét Britanniában, nagymértékben a szóban forgó népek lelkiségével áll összefüggésben. Egyfelől az angol ember jelleme lényegénél fogva tisztességtelen, a féltékenység, önteltség és a figyelmesség hiánya irányítja. Másfelől azonban sohasem felejti el, hogy angol, és lojális népéhez és a koronához. Ezzel szemben a német az elismerés iránti igényét fontosabbnak tartja, mint azt, hogy németnek született.

Éppen ezért mit sem számít önöknek, jelentéktelen teremtményeknek, ha tönkreteszik is az egész nemzetet. Az egyetlen gondolat, ami irányítja önöket, mindig ez lesz: először Én, másodszor Én és harmadszor is Én. Értéktelenségükben önök sohasem gondolnak a nemzet jólétére. És ezzel a szánalmas felfogással akarják megakadályozni egy óriás halhatatlanságát?«

Amit közvetlen a háború után leírtam, helytállónak bizonyult. Az, hogy a meggyőződéseim igazak, nyilvánvaló még 1957-ben is.”

Paula Hitler Berchtesgaden, 1957. május 1.

Paula Hitler 15 évvel élte túl fivérét. Sírja még ma is megtalálható a schönau-i temetőben, Berchtesgadenben

Kövess minket -on és -en!

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.