Kövess minket 
-on és 
-en!
Az alábbi nyilatkozatot Paula Hitler (1896. január 21. - 1960. június 1.), a Führer egyetlen lánytestvére 1957-ben tette, újra kifejezve meggyőződését, ahogy 12 évvel korábban, szeretett fivérének halálát követően.
Ebben a nyilatkozatban a német politikusokhoz és a Führer kritikusainak új nemzedékéhez szólt, amikor összehasonlítja Hitler nagyságát e politikusok és kritikusok megvetésre méltó jelentéktelenségével és értéktelenségével. Paula Hitler egy ismeretlen személy a történelemben, de elismerést érdemel, mert meggyőződését nyíltan és félelem nélkül fejezte ki, tekintet nélkül az akkor eluralkodó korszellemre.
„Mint annak a férfinak a húga, aki feláldozta magát Németországért, a következőket írtam le a háborút követő évben:
»Uraim! Tartsák észben: az önök nevét már rég elfelejtik, még mielőtt a testük elrothad a földben. De az Adolf Hitler név még mindig fény lesz a sötétségben. Önök nem tudják meggyilkolni őt azzal, hogy belefojtják emlékét a hányadékvödreikbe, és nem tudják megfojtani szennyes, tintafoltos ujjaikkal. Hitler neve mindörökké él a lelkek százezreiben. Önök teljesen és túlságosan jelentéktelenek még ahhoz is, hogy őt megérintsék.
Szerette Németországot, rajongott Németországért. Amikor a becsületért és a tiszteletért harcolt, a német becsületért, Németország iránti tiszteletért harcolt, és amikor már minden elveszett, életét adta Németországért. Mit adtak önök mindezidáig? Melyikük adná életét Németországért? Az egyedüli dolgok, amikkel törődnek: a gazdagság, a hatalom és a mértéket nem ismerő élvhajhász élet. Amikor Németországra gondolnak, érzékeiknek engedve, felelősség és gondoskodás nélkül gondolnak rá.
Higgyék el nekem: a Führer teljes önzetlensége szóban és tettben már önmagában véve szavatolja halhatatlanságát. Az, hogy elkeseredett harcát Németország nagyságáért nem koronázta siker, mint például Cromwell küzdelmét Britanniában, nagymértékben a szóban forgó népek lelkiségével áll összefüggésben. Egyfelől az angol ember jelleme lényegénél fogva tisztességtelen, a féltékenység, önteltség és a figyelmesség hiánya irányítja. Másfelől azonban sohasem felejti el, hogy angol, és lojális népéhez és a koronához. Ezzel szemben a német az elismerés iránti igényét fontosabbnak tartja, mint azt, hogy németnek született.
Éppen ezért mit sem számít önöknek, jelentéktelen teremtményeknek, ha tönkreteszik is az egész nemzetet. Az egyetlen gondolat, ami irányítja önöket, mindig ez lesz: először Én, másodszor Én és harmadszor is Én. Értéktelenségükben önök sohasem gondolnak a nemzet jólétére. És ezzel a szánalmas felfogással akarják megakadályozni egy óriás halhatatlanságát?«
|
|
|
|
|
|
Amit közvetlen a háború után leírtam, helytállónak bizonyult. Az, hogy a meggyőződéseim igazak, nyilvánvaló még 1957-ben is.”
Paula Hitler Berchtesgaden, 1957. május 1.
Paula Hitler 15 évvel élte túl fivérét. Sírja még ma is megtalálható a schönau-i temetőben, Berchtesgadenben
