Paula Hitler: „Az önök nevét már rég elfelejtik, de a Hitler név még mindig fény lesz a sötétségben” (1957)

Kövess minket -on és -en!

Az alábbi nyilatkozatot Paula Hitler (1896. január 21. - 1960. június 1.), a Führer egyetlen lánytestvére 1957-ben tette, újra kifejezve meggyőződését, ahogy 12 évvel korábban, szeretett fivérének halálát követően.

Ebben a nyilatkozatban a német politikusokhoz és a Führer kritikusainak új nemzedékéhez szólt, amikor összehasonlítja Hitler nagyságát e politikusok és kritikusok megvetésre méltó jelentéktelenségével és értéktelenségével. Paula Hitler egy ismeretlen személy a történelemben, de elismerést érdemel, mert meggyőződését nyíltan és félelem nélkül fejezte ki, tekintet nélkül az akkor eluralkodó korszellemre.

„Mint annak a férfinak a húga, aki feláldozta magát Németországért, a következőket írtam le a háborút követő évben:

Jelentések

»Uraim! Tartsák észben: az önök nevét már rég elfelejtik, még mielőtt a testük elrothad a földben. De az Adolf Hitler név még mindig fény lesz a sötétségben. Önök nem tudják meggyilkolni őt azzal, hogy belefojtják emlékét a hányadékvödreikbe, és nem tudják megfojtani szennyes, tintafoltos ujjaikkal. Hitler neve mindörökké él a lelkek százezreiben. Önök teljesen és túlságosan jelentéktelenek még ahhoz is, hogy őt megérintsék.

Szerette Németországot, rajongott Németországért. Amikor a becsületért és a tiszteletért harcolt, a német becsületért, Németország iránti tiszteletért harcolt, és amikor már minden elveszett, életét adta Németországért. Mit adtak önök mindezidáig? Melyikük adná életét Németországért? Az egyedüli dolgok, amikkel törődnek: a gazdagság, a hatalom és a mértéket nem ismerő élvhajhász élet. Amikor Németországra gondolnak, érzékeiknek engedve, felelősség és gondoskodás nélkül gondolnak rá.

Higgyék el nekem: a Führer teljes önzetlensége szóban és tettben már önmagában véve szavatolja halhatatlanságát. Az, hogy elkeseredett harcát Németország nagyságáért nem koronázta siker, mint például Cromwell küzdelmét Britanniában, nagymértékben a szóban forgó népek lelkiségével áll összefüggésben. Egyfelől az angol ember jelleme lényegénél fogva tisztességtelen, a féltékenység, önteltség és a figyelmesség hiánya irányítja. Másfelől azonban sohasem felejti el, hogy angol, és lojális népéhez és a koronához. Ezzel szemben a német az elismerés iránti igényét fontosabbnak tartja, mint azt, hogy németnek született.

Éppen ezért mit sem számít önöknek, jelentéktelen teremtményeknek, ha tönkreteszik is az egész nemzetet. Az egyetlen gondolat, ami irányítja önöket, mindig ez lesz: először Én, másodszor Én és harmadszor is Én. Értéktelenségükben önök sohasem gondolnak a nemzet jólétére. És ezzel a szánalmas felfogással akarják megakadályozni egy óriás halhatatlanságát?«

Amit közvetlen a háború után leírtam, helytállónak bizonyult. Az, hogy a meggyőződéseim igazak, nyilvánvaló még 1957-ben is.”

Paula Hitler Berchtesgaden, 1957. május 1.

Paula Hitler 15 évvel élte túl fivérét. Sírja még ma is megtalálható a schönau-i temetőben, Berchtesgadenben

Archívum

Kövess minket -on és -en!

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

1924-ben hunyt el az az ember, aki a németek ügynökeként érkezett Oroszországba 1917-ben, s akit halála óta nem temették el. Torz eszméi, melynek alapján társaival Szovjetunió néven új államot alapítottak, legalább százmillió ember halálához vezettek.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

A fehérek önvédelmét hirdető polgárjocsoport, a Ku Klux Klan olyan szórólapokat osztogatott Kentuckyban, amelyekre azt írták, hogy a bevándorlók „menjenek el most”.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

A rejtélyes kép a sztálini Szovjetunióban készült, és ugyan a fotós eredeti szándéka szerint semmi riasztó nincs benne, a kép készítőjét alig egy évvel később likvidálta az államhatóság.

Nem könnyű téma, de rendkívül hálás azok számára, akik lelkükben az új és győzelmes Európa képét hordozzák és rendkívül tanulságos azok számára, akik még haboznak, tapogatóznak és keresik a bizonyosságokat.

A németországi Gelsenkirchen városában a nyár végén avatták fel Lenin mellett Karl Marx szobrát a Németországi Marxista-Leninista Párt székháza előtt.

A nyugati szövetségesek által megtámogatott, végtelen ember- és nyersanyaggal rendelkező Szovjetuniónak azonban ez sem volt nagy ár, a világtörténelem egyik legnagyobb ütközete, amely a kurszki katlanban zajlott, megpecsételte a keleti front sorsát.

Mind a mai napig nem tudjuk pontosan, hogy a németek a II. világháború idején meddig jutottak az atombomba-készítés műveletében. 

Dickenstől tudjuk, hogy a gyermekek sorsa már a dicsőséges Nagy-Britanniában sem volt éppen irigylésre méltó, napjaink Britanniájában azonban, amely csak halvány árnyéka egykori önmagának, úgy tűnik, egyenesen pokoli.

Biztos sokan ismerik ezt a fekete-fehér fényképet, amelyen egy magyar és német katona cigarettázik egy tigris tank végénél. Ebben a cikkben ismertetjük e kép megszületésének történetét.

Vitéz ómoraviczai Imrédy Béla 1891. december 29-én született Budapesten egy módos, polgári családban a Heinrich kereskedőfamília leszármazottjaként (emléküket ma a Heinrich-udvar őrzi Budapest belvárosában).

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

Összesen több, mint 200 négyzetkilométernyi területet ölelt fel a sziléziai Anlage Riese-projekt, amelynek csak elenyésző részét tette ki a Bagoly-hegy kibelezése.

Aki a Kárpátok övezte magyar élettér földrajzi adottságát elméjébe véste és ugyanakkor nem felejtette el e terület nemzetiségi térképét, tisztában van azzal, hogy a magyar államiság, a magyar nemzetbiztonság és a magyar történelmi jövő legnagyobb részben a magyar állam mindenkori haderején nyugszik.

Az oroszországi Kirov városa mellett hatalmas, a sztálingrádi csata és doni áttörés során fogságba ejtett, majd a hosszú utazás, a hideg, az éhezés és betegségek következtében életüket vesztett német, magyar, olasz és román katonák földi maradványait rejtő tömegsírokra bukkantak.